Jenő
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Pedagógus vagyok, takarítókkal kerültem egy szintre

2013.10.14. 08:55
Hat hete tart az új tanév, gyakorló tanárokat kérdeztünk arról, hogy a közoktatási reform hogyan befolyásolta a pedagógusok és az iskolák mindennapjait. Most debütál a pedagógus-életpályamodell, a béremelés, az államosított tankönyvterjesztés, az egész napos iskola, az erkölcstan és az óraszám-emelkedés: olvasóink beszámolóiból szemezgetünk.

Pedagógus-életpályamodell

A pedagógusokat egységes kategóriába sorolták, az alapbért főszabály szerint megemelték, viszont nőtt a kötelező óraszám, és eltűnt a cafeteria, a legtöbb pótlék és a túlórapénz. A fizetési rendszer így most például nem díjazza a korábbi mértékben a szakvizsgás vagy doktori fokozatot szerzett, kutatással vagy publikációval is foglalkozó pedagógusokat. Várhatóan csak 2015-ben kezdődhetnek el az átsorolások, ekkortól lehet a pedagógus 1-ből a nagyobb szorzókkal járó pedagógus 2 kategóriába kerülni.

Mi fán terem a pedagógus 2?

Pedagógus 2-be azokat a pedagógusokat sorolhatják át 2015. január 1-jével, akik legalább 14 éve tanítanak és szakvizsgájuk van.

Nekik kérelmet kell benyújtaniuk 2014. április végéig, eddigre kell feltölteni egy a szakmai munkát bemutató portfóliót is az Oktatási Hivatal honlapjára.

Az átsorolt pedagógusok az ezt követő négy évben minősítési eljárásban vesznek részt.

Felmerült, hogy a doktori fokozatot szerzett pedagógusokat esetleg gyorsított eljárásban sorolhatják át, a részletek még nem ismertek, egyelőre az sem biztos, hogy ez megvalósul.

Ugyanakkor nem mindenkinek nőtt ugyanannyival a fizetése: van, aki 5, van, aki 65 ezerrel többet tehet zsebre, van, aki ugyanannyit mint eddig: „Az én fizetésem 0 százalékkal emelkedett. 13 éve tanítok, főiskolai diplomám van. Elvileg én vagyok az, aki jól járt” – írta az Indexnek egy budapesti tanár.

Csökkenésről egy olyan informatikus-könyvtáros olvasónk számolt be, aki nem pedagógus 1, hanem technikai dolgozó kategóriába került, miután az informatika-óraszám csökkenése miatt már nem tanít. Így nettó fizetése 6 százalékkal alacsonyabb szeptembertől: „100 ezerről 94 ezerre csökkent a nettó bérem, a diákönkormányzat patronálásáért most már pótlékot sem kapok, tehát azt ingyen folytatom. A béremelés rám nem vonatkozik, nekünk az életpályamodell törött pályát eredményezett" − írta.

Olvasónk szerint ezek a különbségek megosztják a tanári kart: „Eddig is voltak különbségek, de most hatalmas szakadékok lettek a bérek között. Ugyanúgy diplománk van, közalkalmazottak vagyunk, erre a takarítókkal kerültünk egy szintre.” Az igazgató azt javasolta neki, hogy végezzen el egy másik tanárszakot, hogy pár év múlva át lehessen sorolni, de nem tudja, megéri-e egyáltalán befizetni egy képzésre.

A magasabb kategóriába 2015-ben sorolhatják át a jelentkezőket, de van, akinek tovább kell várnia: „A gyerekszülés miatt otthon töltött évek nem számítanak, ezért pedagógus 2-be majd valamikor 5 év múlva léphetek, mert merészeltem 2 gyerekkel is otthon maradni, ha lesz egy harmadik, akkor 8 év múlva jelentkezhetek, 45 éves korom után” – panaszolja egy kétgyerekes anyuka.

Tankönyvterjesztés

Az év eleji káosz bizonyította, hogy a tankönyvterjesztés államosítása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Volt olyan iskola, ahova még október közepe felé sem érkezett meg minden tankönyv. „A diákok-szülők tomboltak, hogy hiányosak a könyvcsomagok, pedig már nyáron befizették a csekkeket. Csak 1-2 olyan osztályban volt minden rendben, még most is várunk utórendelésre, volt olyan érettségiző osztály, ahol az irodalomkönyvet hagyták ki” – ecsetelte a helyzetet egy pedagógus, akinek először szeptember közepére, később október 15-re ígérték az összes hiányzó tankönyv leszállítását.

Volt, ahol rossz évfolyam tankönyveit kapták osztályok, máshol pedig éppen az összes atlasz maradt ki a csomagokból.

Neoncsere magyarórán

„Az önkormányzat hozzáállása leírhatatlan. Semmiféle karbantartási munkát nem végeztek nyáron. A tanítási időt nem tartják tiszteletben, nincs is, aki erre utasítaná őket. Ma az irodalomóra közepén cseréltek neoncsövet, mintegy 20 percben, mert 14 órakor, amikor senkit nem zavarnának, már lejár a munkaidejük. A szemetet az iskolaudvarról és az iskola körül ezen a héten szedték össze először. A múlt hétig nem volt az épületben gáz, napokig 14 fokban dolgoztunk″ – panaszolja egy budapesti pedagógus.

Egy másik iskolában a tanár a gyerekek könyvéből kénytelen tanítani: „A komplett 5. évfolyamnak nem jött irodalomkönyv. A más iskolákból érkezők szeptember közepén, a bukottak mostanában jutottak tankönyvhöz. Tanári példányt egyáltalán nem kaptunk szeptember közepéig, az egyik osztályomhoz még mindig nincs nyelvtankönyvem, az egyik gyerekét szoktam elkérni, hogy átnézzem, mi van benne.”

A hivatalos kimutatásokban nem biztos, hogy meg fog jelenni a probléma: „Átvételkor alá kellett írni a papírt, hogy minden könyvet megkaptunk, bár tudták a tankönyvfelelős tanárok, hogy hiányzik az angolkönyv″ – írta nekünk egy diák, aki osztálytársaival azóta is várja, hogy megkapják azt az angol munkafüzetet, amiből a tavaszi érettségire készülnének, ha tudnának.

Egész napos iskola, mindennapos testnevelés

Az új tanév egész napos iskolát is hozott: szeptembertől az általános iskolákban délután 4-ig kell foglalkozást szervezni, közben felmenő rendszerben, elsőben és ötödikben beindult a heti öt tornaóra. A délutáni foglalkozást egy iskolában csak a helyi zeneiskola segítségével tudják megoldani: „Szerencsére az a rend, hogy a kerületi zeneiskola kijön szolfézst és zeneórákat tartani a napközi ideje alatt, megmaradt, nem kellett ezeket 4 utánra tolni, a különböző edzések is ilyenkor vannak” – írja egy budapesti tanár, aki szerint az átállás azért nem pofonegyszerű: „Sokszor senki nem tudja, kinek kéne lennie egy csoporttal, hiányzás esetén néha elkallódik egy-egy osztálynyi gyerek.”

Egy másik tanár beszámolója szerint a gyerekek „borzasztóan leterheltek”, mert az ötödikeseknek mindennap 6 órájuk van (ami ebben az életkorban soknak számít, a gyerekek már nem is igazán tudnak koncentrálni a nap végén). A tornaórák pedig „kivitelezhetetlenek, egyelőre nem találtak olyan helyet, ahol tudnak plusz tesiórát tartani”.

Egy másik budapesti gimnáziumban a tornaterem már most csúcsra van járatva, olvasónk szerint a helyzet megoldhatatlanná fog válni, amikor felmenő rendszerben a többi osztálynak is ennyi tornaórája lesz: „Most még éppen meg lehet oldani az órarendkészítést, de csak cipőkanállal.” Az óraszám ugyanakkor az ebédeltetést is nehezítheti: „Az ebéd szinte megoldhatatlan 2-ig, ameddig a konyhások munkaideje van. Az ebédlő kicsi, a tányér kevés, a zaj elviselhetetlen.”

Óraszám-emelkedés

A tanároknak mostantól 32 óra a kötött munkaidejük, tehát ennyire oszthatja be őket az intézményvezető, és részletesen vezetniük kell, hogy mire hány munkaórát fordítanak. A megkérdezett tanárok egyetértettek abban, hogy a tisztességesen dolgozó pedagógusok eddig is többet dolgoztak heti 40 óránál, így az óraszám növelése és a növekvő adminisztratív teendők zavaró többletterhet rónak rájuk. Egy vidéki középiskolában tanító kétszakos tanár így írt erről:

A heti harminc órás munkaidő és a két óra kötelező ingyenes túlmunka egy vicc, mert ilyen tanévkezdés mellett a pedagógusok többsége ennél jóval többet tölt bent. A szorgalmasabbak már a korábbi években is így csinálták, vagy hazavitték a munkát a gyerek és a háztartás mellé. Túlóra az persze hivatalosan nincs, de túlmunka az van. A huszonhat tanítási óra viszont már gondot okoz, mert ilyen óraszámban már nagyon nehéz egyénekre szabott, színvonalas, módszertanilag sokszínű órát tartani. Szégyen vagy nem szégyen, de nekem az osztályonkénti heti egy-két óra mellett négyszáz gyerek nevének, hátterének, egyéni igényeinek, tanulmányi előmenetelének a megismerése és fejbentartása már gondot okoz.

Egy budapesti tanár szerint nehéz értelmes pluszfeladattal kitölteni az órakeretet: „Nekem föltornázták a kötelező óraszámomat 25-re, amit csak 2 korrepetálás beiktatásával tudok teljesíteni. Az igazgató kitalálta, hogy tartsak 0. órában korrepetálást, amit visszautasítottam (egy gyereket se utálok ennyire). Nonszensz, hogy azért kapjon a gyerek korrepetálást, hogy a tanárnak meglegyen a 25 órája. Eddig az jött, akinek szüksége volt rá, most azt a gyereket vegzáljuk, aki éppen ráér.”

Tanfelügyelet

A tanfelügyeleti rendszer is elindul az új tanévben, külön képzésen részt vett gyakorló pedagógusok fogják kollégáik óráit ellenőrizni. Az Index által megkérdezett tanárok szkeptikusan várták az új rendszert, amire egyesek szerint nincs is szükség:

Mindenki megalázónak érzi, hogy egy ki tudja milyen felkészültségű, ki tudja, milyen szempontokat vizsgáló egyén vizslassa a munkáját. Annál is inkább, mert nálunk a minőségbiztosítás elég flottul működött. Minden éveben hospitál az igazgatóság és a munkaközösség-vezetők az új tanároknál, a gyesről visszatérőknél, végignézik az első és ötödik osztályokat, a problémás osztályoknál szintén van hospitálás és esetmegbeszélés.

– írta egy pedagógus.

Hittan és erkölcstan

Az egyik Indexnek nyilatkozó iskola arról számolt be, hogy nyögvenyelősen indult a hittan- és erkölcstanoktatás. Először is nehéz volt kívülről erkölcstantanárt találni, végül házon belül kellett beállítani valakit. Még nagyobb gond volt a hittantanárral, hogy minden felekezetnek legyen oktatója. A hittant és az erkölcstant az elsősöknek, ötödikeseknek és a hatosztályos gimnáziumok elsőseinek kell tanulniuk heti egy órában.

Egy erkölcstant is tanító magyartanár azt mondta: célkitűzése szerint a tárgy nem indoktrinálni akar, de valódi dilemmák és élethelyzetek helyett túl sok elméleti fogalommal operál. Szerinte nem baj, hogy erkölcstant tanulnak a gyerekek, de ezt nem a demokratikus kultúrára nevelés tárgyainak, például a társadalomismeret órakeretének a rovására kéne tenni, mivel a felmerülő problémák sem csak etikaiak. Emellett aggályosnak tartja azt is, hogy a szülőknek nyilatkozniuk kell, hogy hittant vagy erkölcstant választanak.

Ha ön is pedagógus, szülő, vagy éppen diák, ossza meg velünk tapasztalatait – a beszámolókat természetesen névtelenül vagy álnéven közöljük.