Az orvosis hallgatók fele külföldi

2013.10.25. 09:18
A Semmelweis Egyetem általános orvosi és fogorvosi karain tanuló hallgatók közel fele külföldi, de a gyógyszerész-hallgatók ötöde sem magyar állampolgár. Legtöbben Németországból, Norvégiából és Iránból érkeznek a neves magyar orvosi egyetemre. A Corvinusra amerikaiak és németek jönnek, a BME-n és az ELTE-n pedig a brazil hallgatók száma szaporodott meg erősen egy magyar-brazil oktatási együttműködés miatt.

Az általunk megkérdezett négy nagy egyetemre, az ELTE-re, a Semmelweis Egyetemre, a BME-re és a Corvinusra összesen 80 ezer hallgató jár, közülük 7096-an külföldiek. Így ezen a négy egyetemen a teljes hallgatói létszám tíz százalékát sem éri el a külföldiek aránya. Viszont igen nagy különbségek vannak ebben a tekintetben az egyetemek között, sőt, az egyetemek egyes karai között is.

 

A legtöbb külföldi a Semmelweis Egyetemre érkezik, és bár az előző tanévhez képest valamivel (194 fővel) csökkent a külföldi diákok száma, még mindig az összes hallgató ötödének nem magyar az állampolgársága. Arányuk karonként nagyon eltérő: a 2013/2014-es tanévben az általános orvosi karra járó 4398 diák közül 2060-an, tehát az összes hallgató 47 százaléka külföldi állampolgár. A fogorvosi karon 44%, a gyógyszerészeknél 18%, legkevesebb külföldi pedig a testnevelési karra jár, a több mint 2300 diák közül összesen 19-en.

A Semmelweis Egyetem általunk megkérdezett egyik oktatója kifejezetten örül annak, hogy az egyetem képzései ennyire vonzóak a fizetős külföldi diákoknak. "Magas szintű képzést kapnak, itt hagynak egy csomó pénzt, és többek között szerintem ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy bár több egyetemen elkeserítő az anyagi helyzet, a mi oktatói állásaink úgy tűnik, megmaradnak. Ugyanakkor, a Nagyvárad téri épület nagyon rossz állapotban van, amióta itt dolgozom, a szobámban 15 éve nem festettek, nem cseréltek bútorokat és ugyanaz a régi padlószőnyeg van. Kár, hogy a külföldiektől érkező pénzből erre nem futja" - fogalmazott. Azt is mondta, hogy a növekvő hallgatói létszám miatt gyakran harcolnia kell a szemináriumi termekért.

 

A Corvinus Egyetemen a legtöbb külföldi diákot a közgazdasági szakok vonzzák, ők félévente 2000-3300 eurót fizetnek a képzésért (585 ezer - 970 ezer forint közötti összeg). Leginkább amerikaiak, németek, kínaiak, franciák és olaszok jönnek ide tanulni.

 

Az ELTE-re a környező országokból, illetve Németországból, Lengyelországból, Iránból és Törökországból érkeznek, és nagy részük csak részképzésben vesz részt, valamilyen csere- vagy ösztöndíjprogram keretein belül, mondták az ELTE sajtóosztályán. A féléves díjak összege nagyon eltérő, 750-4200 euró közötti.

 

A Budapesti Műszaki Egyetemen a másik három nagy intézményhez képest valamennyivel kevesebb külföldi diák jár, de Jobbágy Ákos, a BME oktatási rektorhelyettese szerint arányuk folyamatosan nőni fog. "Idén az idegen nyelven tanuló hallgatók száma 50%-kal nőtt 2012-hez képest. Ennek döntő oka a brazil állam által támogatott Science Without Borders program. Az idegen nyelven folyó képzéseink megfelelnek a magyar nyelven folyó programjainknak. Egy félév tandíja 2250 - 3500 euró között van, függően attól, hogy a hallgató alap- vagy mesterképzésben vesz részt, EU-s tagállamból jött vagy nem" - mondta. Ugyanez a brazil program vonzott idén az ELTE-re is külföldieket.