Erzsébet
4 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Kamu, hogy bárki igényelhet olcsó lakást

2013.10.28. 20:12
Jól hangzik, de nem igaz, hogy a hajléktalanok és a rászorulók mostantól olcsón bérelhetnek lakást a Nemzeti Eszközkezelő tartalék ingatlanjaiból - hiába olvasható ez ki egy módosított kormányrendeletből. Az eszközkezelőnek még nincsenek is tartalék ingatlanjai, így azokat a devizahitelektől megszabaduló bérlőinek sem tudná kiadni.

Rossz hír a fedél nélkül élőknek: hiába jelent meg a sajtóban, hogy mostantól a rászorulók, beleértve a hajléktalanok, rendkívül olcsón bérelhetnek ingatlant a Nemzeti Eszközkezelőtől, a NET Zrt.-től, ez így egyáltalán nem igaz.

A hírt először közlő hvg.hu egy módosított kormányrendeletre hivatkozott, nem ok nélkül: az október 27-én hatályba lépő rendelet szövege (pdf) értelmében valóban úgy tűnhet, hogy akár a hajléktalanok is igényelhetnek állami lakásokat a NET Zrt. tartalék ingatlanjaiból. A rendelet szövege szerint ugyanis a tartalék ingatlanra igényt jelenthet be az a természetes személy (jogásznyelven így nevezik az embert), akinek „más lakhatást biztosító használati joga nincs”. Egy hajléktalannak pedig egészen biztosan nincs – tehetnénk hozzá, csakhogy a NET Zrt. az Indexnek világossá tette: szó sincs arról, hogy hajléktalanoknak biztosítanának bérlakásokat. (Tehát nem a hvg.hu híre volt kamu, hanem az, hogy így valóban lakáshoz juthat akár egy hajléktalan is.)

A bajba jutott devizahitelesek megsegítésére még 2011-ben hozta létre a kormány a NET Zrt.-t. Az eszközkezelő lényege: a banknak nehezen fizető adós felajánlhatja ingatlanját az állami cégnek, amely a bankkal megegyezik, hogy olcsóbban ugyan, de megvásárolja a devizaadóssággal terhelt ingatlant, ami így állami tulajdonba kerül. Cserébe az adós megszabadul a hitelétől, s továbbra is az ingatlanban maradhat, de már bérlőként.

Az eszközkezelő portfóliójában tehát eredetileg csak az adósoktól megvásárolt ingatlanok voltak. Ám idén nyáron módosították az erről szóló törvényt, lehetővé téve, hogy olyan, üresen álló ingatlanok is a NET-hez kerüljenek, amelyeknek eddig is az állam volt a tulajdonosa, de nem hasznosították azokat. Ezeket nevezték el aztán tartalék ingatlanoknak.

Ez szép és jó, csakhogy egyelőre a NET-nek nincsenek tartalék ingatlanjai, hiába lépett már hatályba az ezek bérbeadását szabályozó rendelet – legalábbis ez derül ki az Indexnek megküldött válaszukból. „Az Eszközkezelő jelenleg még nem rendelkezik az államtól vagyonkezelésbe átvett tartalék ingatlanokkal” - írták.

A NET eddig 40 olyan ingatlant szemelt ki magának, amely közvetlenül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz tartozik. Ezeket az ingatlanokat becslésük szerint viszonylag kis ráfordítással (például nyílászáró-csere, tisztasági festés) lakhatóvá lehet tenni. De azt, hogy valójában mekkora lenne a felújítások és átalakítások tényleges költsége, nem tudják, mert – ahogy a cég lapunknak írta – „a tényleges költségeket csak az ingatlanok tételes felmérését követően lehet meghatározni”.

Ám, ha lesznek is ténylegesen hasznosítható tartalék ingatlanjai a NET-nek, akkor sem a hajléktalanoknak szánják, és elég szerencsés helyzetben lesz egy rászoruló, ha véletlenül mégis lehetősége lesz bérelni egy ilyet. A NET válaszából és egyébként magából a rendeletből is kiderül ugyanis, hogy ezeket az lakásokat az eszközkezelővel már bérleti viszonyban állók vehetik elsősorban igénybe. Például abban az esetben, ha el szeretnének költözni vagy az új lakást olcsóbban tudnák bérelni, mint amiben most élnek.

És ha a tulaj nem a NET?

Kérdés, hogy miként értelmezik a kormányrendeletet az önkormányzatok, amennyiben az ún. tartalékingatlan nem a NET, hanem az önkormányzat tulajdonába kerül. Tehát előfordulhat, hogy a devizaadós ingatlanát az önkormányzat veszi át. Több fővárosi és nagyobb vidéki önkormányzatot is megkerestünk, arról érdeklődve, vannak-e ilyen ingatlanjaik, de válaszokat egyelőre még nem kaptunk. 

 Igaz ugyan, hogy a programban résztvevő bérlőkön túl ezekre a lakásokra más, szociálisan rászoruló emberek is nyújthatnak be igényt, de a NET szerint azt csak „korlátozott feltételekkel” tehetik, és csak akkor, ha a lakásra az eszközkezelővel már szerződésben álló bérlők nem tartanak igényt. Márpedig nehezen tarthatnának igényt akkor, ha ilyen lakások egyelőre nincsenek is a NET portfóliójában és ha lesznek is, akkor sem tömegével. Működése óta 12 ezer lakás került az eszközkezelő tulajdonába, ez a szám pedig elképesztően magas az eddig tartaléknak kiszemelt 40 darab állami ingatlanhoz képest. 

Az, hogy esetleg hajléktalanok is olcsó lakáshoz juthatnak a NET-en keresztül, az önkormányzatokat is meglepte. A vasárnap megjelenő hír miatt hétfőn több fővárosi és vidéki önkormányzatnál is érdeklődtünk arról, van-e tudomásuk olyan, a területükön lévő ingatlanról, amely a NET tartalék ingatlanja lehet, de valamennyi önkormányzat időt kért a válaszra. Azért is kerestük az önkormányzatokat, mert a már hatályba lépett rendelet szerint, ha van a területükön olyan tartalék ingatlan, melyet az állami eszközkezelő cégen keresztül bérbe lehet venni, akkor azt minden hónap 15-éig nyilvánossá kell tenniük. 

A kormányrendelet egyébként az üres állami ingatlanok bérleti díját a településtípustól, az ingatlan jellegétől és a komfortfokozattól függően határozta meg. Attól függően, hogy egy adott ingatlan hol - községben, városban vagy megyeszékhelyen - van, és milyen a komfortfokozata, valamint lakásról vagy lakóházról van-e szó, a bérleti díjak négyzetméterenként 61 és 165 forint között mozognak. Az állami eszközkezelő által megvásárolt, de megüresedett lakóingatlanból tartalékingatlanná váló lakások esetében a bérleti díj megegyezik a lakóingatlanra érvényes korábbi bérleti díjjal, amely az ingatlan forgalmi értékéhez igazodva legfeljebb 25 ezer forint.