Otthoni kamuvideóért is börtön járhat

Bár még nem tisztázódott, hogy a Hvg.hu-n megjelent filmet kinek vagy kiknek a megbízásából készítették el (és volt-e egyáltalán megbízó), a kormánypárt a maga módján már reagált is rá: Rogán Antal, Kósa Lajos, Harrach Péter és Pálffy István kormánypárti képviselők hétfőn egy olyan módosító törvényjavaslatot nyújtottak be a parlament elé, ami durván szankcionálná az ehhez hasonló anyagok készítését és közlését (a javaslat pdf-ben).

Ha a parlament többsége elfogadja Rogánék javaslatát, akkor a jövőben még viccből sem érdemes a bajai kamuvideóhoz hasonló filmeket készíteni. Aki mégis megteszi, akár egy év börtönt is kaphat. Ha a filmet nyilvánosságra hozza, akkor két évet is sózhatnak rá, függetlenül attól, tudta-e vagy sem, hogy a videó kamu. De akár három évig is börtönben ülhet, ha a filmet a nagy nyilvánosság elé tárja. Mindez nemcsak a videókra, de a hangfelvételekre is vonatkozna.

Nem csak a sajtó ügye

A kormánypárt lépése annyiban persze érthető, hogy nem a bajai az első eset, amikor interneten terjedő videóban rágalmaznak fideszes politikusokat. 2010-ben egy férfi – állítása szerint mások nyomására – keverte korrupciógyanúba Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, aki a Fidesz egyik erős embere. Mint később kiderült, a kamuvideó legyártásában szerepet játszott a most több alvilági gyilkossággal összefüggésben előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás. 

Első olvasatra úgy tűnhet, mintha a mostani törvénymódosítási javaslat csak a sajtót érintené, pedig nem így van, hiszen ma már nemcsak a médiában dolgozók érnek el széles nyilvánosságot, hanem szinte bárki, akinek internet hozzáférése van, esetleg blogot ír vagy facebookozik. Például ha valaki emailben kap egy ilyen kamuvideót vagy hanganyagot, azt igaznak hiszi, majd óvatlanul megosztja a közösségi oldalakon, pillanatok alatt a vádlottak padján találhatja magát.

Sőt, a módosító javaslat szövege szerint akár azt az embert is felelősségre lehetne vonni és egy év szabadságvesztésre lehetne ítélni, aki csak otthon, magának készít ilyen anyagot, de azt nem hozza nyilvánosságra – közölte Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója. Szerinte egyenesen mellbevágó, hogy ha ezt valaki a nagy nyilvánosság elé tárja, azért akkora büntetést is kaphatna, mintha emberrablás kísérletét követte volna el. „A felelősséget nem vitatnám, de azt igen, hogy ha a jog ennyire súlyos szankciót fogalmaz meg” – mondta az Indexnek Szabó.

Rosszabbul járhat, aki elhiszi, mint aki készíti

A szigorítást azért is vitatják az Index által megkérdezett jogászok, mert eddig sem lehetett büntetlenül lejáratni másokat a nyilvánosság előtt. Rágalmazásért akár egyéves szabadságvesztés is kiszabható most is, más kérdés, hogy erre nagyon ritkán van példa. De azért előfordul: még nemzetközi visszhangja is volt, amikor 2004-ben a Demokrata főszerkesztőjét, Bencsik Andrást első fokon 10 hónap fogházbüntetésre ítélte a bíróság, amiért az újság azt állította, hogy az egykori SZDSZ-es politikus, Mécs Imre vallomása miatt négy embert kivégeztek 1956-ban, de bizonyítani ezt nem tudta. Bencsik végül jogerősen 10 hónap fogházat kapott, két évre felfüggesztve.

A most benyújtott módosító javaslat újítása nemcsak az, hogy szigorúbban szankcionálna, de az is, hogy szigorúbban büntetné azt az embert, aki bedől a kamunak, mint azt, aki a hamis hang- vagy videóanyagot elkészíti. Hack Péter büntetőjogász szerint ez visszatarthatja azokat, akik valódi, titkos felvételekkel próbálják leleplezni a korrupciót vagy a csalást, mert esetleg attól tartanak, hogy a bíróságon nem tudják minden kétséget kizáróan bizonyítani a felvétel eredetiségét.

Ez végső soron a korrupt hivatalnokoknak és politikusoknak kedvezne. Merthogy a tettenérésen kívül sokszor csak a titokban készült felvételek jelenthetik szinte az egyetlen közvetlen bizonyítékot a korrupcióra. Jó példa erre Wieszt János szocialista önkormányzati képviselő esete, akit egy rejtett kamerás felvétel buktatott le, de a politikus a bíróságon tagadja, hogy megkenték volna. (Wiesztet annak idején a sajtó is szembesítette a felvétellel, az újságírói kérdésekre a politikus parádésan ostoba válaszokat adott, érdemes visszanézni az Index erről szóló videóját.)

Az sem mellékes, hogy a bajai választásokat éppen azért kellett megismételni, mert a bíróság egy titokban készült videó alapján látta bizonyítottnak, hogy kampánycsendsértés történt. Vajon a Hvg.hu esete után melyik sajtóorgánum vagy civil merne bátran nyilvánosságra hozni egy ilyen felvételt?

Lehet-e kétséget kizáróan bizonyítani?

Kérdés, elvárható-e a laikusoktól (beleértve a szerkesztőségeket is), hogy kétséget kizáróan meg tudjanak győződni egy hangfelvétel vagy egy rossz minőségű videofelvétel hitelességéről, ha ez gyakran még az igazságügyi szakértőknek is komoly kihívás.

Általában kétféleképpen manipulálnak egy felvételt: vagy egy adott hosszúságú anyagot vágnak meg a hamisítók a saját elképzelésük szerint (így befolyásolva annak tartalmát), vagy egy soha el nem hangzott beszélgetést állítanak elő mesterségesen.Utóbbit szinte lehetetlen olyan tökéletesen elkészíteni, hogy arról egy szakértő ne állapíthassa meg, hogy manipulált – mondta az Indexnek Balla Gábor igazságügyi szakértő.

Viszont a megvágott hanganyag esetén már nehezebb a szakértők dolga, mert a vágópontokat egyéb zajokkal el lehet fedni. Balla példának említett egy étteremben készült hangfelvételt, ahol az amúgy is jelen lévő háttérzajokkal fedhetik el a vágópontokat. „Ilyenkor nyelvészetileg is vizsgálom a beszélgetést. Egymásra reagálnak-e a beszélgetőpartnerek? Mennyire természetes a beszéd? Ezeket kell vizsgálni” – így a szakértő.

A bajai videofelvétel készítéséhez használt bűnjelként elkobzott mobiltelefon

Fotó: Bugány János

De meg tudják-e állapítani a szakértők egy videóról vagy egy hangfelvételről, hogy azt kétséget kizáróan manipulálták-e vagy sem? Balla ezzel kapcsolatban azt mondta: az igazságügyi szakértők szakvéleményeiben legfeljebb csak azt írhatják le, „nem lehet észrevenni, hogy a felvétel manipulálva lett volna”. Vagy ellenkező esetben azt, hogy „bizonyos pontok kétségesek, így felmerülhet, hogy a felvételt manipulálták”.

Végül úgyis a bíróé a végső szó

A bajai videót ugyan nem manipulálták, az megrendezett volt, de az igazságügyi szakértőknek az is a feladatuk, hogy megállapítsák: szerintük megrendezett volt-e az adott jelenet vagy sem, betanult szöveget mondanak-e a szereplők vagy sem. Adott esetben tehát megoldást jelenthet, hogy egy újság – amennyiben ilyen felvétel a birtokába kerül – igazságügyi szakértővel vizsgáltatja azt meg, mielőtt közli. Az viszont már kérdéses, vajon az internetező civilek is szakértőket fizetnének-e meg, mielőtt megosztanának másokkal egy-egy ilyen felvételt.

Ám ha szigorodnak is a szankciók, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy a rágalmazó kamufelvételek készítői vagy terjesztői egytől-egyig börtönbe kerülnének. Szabó Máté Dániel szerint „nem egy-egy paragrafus” alapján döntenek a bírók, hanem egyéb szempontokat is figyelembe vesznek. Például azt, hogy a cselekedet a társadalomra veszélyes-e. A TASZ jogásza szerint ha el is fogadják a szigorítást, akkor is nagy szerepe lesz a bírói jogértelmezésnek.

Hack Péter büntetőjogász ezt egy kicsit másképpen látja. Mint mondta, nagy kérdés, hogy az új igazgatási rendszerben, ahol az előmenetel a bírói hivatal elnökétől függ, a politika vélt vagy valós elvárása mennyire befolyásolja majd közvetetten az ítélkezést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!