Auguszta
-3 °C
2 °C

Elzárják a levegőt a nyelviskolák elől

2013.11.08. 07:26
Hasznos változás a nyelviskolák szabályozásában, hogy a szélhámosokat, trükkös maffiaiskolákat segít kiszűrni. Viszont szinte az összes többit is ellehetetleníti. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint a minisztériumban valakik nincsenek tisztában azzal, hogyan is működik ez a piac.

Ígéret volt rá, ám úgy tűnik, sok alapvető hibát mégsem sikerült kiküszöbölni a szeptember 1-jétől érvényes felnőttoktatási törvényben, amely lényegében törvénytelenné tette a kis létszámú nyelviskolák és az egyéni vállalkozóként dolgozó nyelvtanárok működését.

Győri diploma igen, oxfordi nem

A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szerint – amely szerdán került a kormány elé – lényegében nem oktathatnának az anyanyelvi tanárok sem, hacsak nincsen Magyarországon szerzett diplomájuk. A másik lehetőség a diploma honosítása.

Ehhez a kérvényt az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani. „Ezt az eljárást ismerjük, mert az államilag elismert nyelvvizsgáztatásban résztvevőkre korábban is érvényes volt ez a követelmény. Azóta azonban egyetlen anyanyelvi vizsgáztató számára sem tudtunk engedélyt kapni" – mondta Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint a magyar hatóságok kérdéseit sokszor értelmezni sem tudják az ausztrál, brit, amerikai iskolák. Ráadásul az anyanyelvi tanárok jellemzően egy-két évre jönnek, több hónapra elnyúló procedúrának feleslegesen nem vetik alá magukat.  

Pedig az anyanyelvi tanárok a rendelet előző tervezete szerint szóhoz juthattak volna: akkor az NGM még lehetővé tette, hogy a program 30 százalékában oktathassanak. „A kitétel értelmetlen volt, de legalább a jó szándékot jelezte" – minősítette a helyzetet Rozgonyi, aki szerint nem valamiféle lobbiérdek áll az anyanyelvi tanárok kiszorítása mögött, hanem „egyszerű bénázás".

„A rendelet megszövegezői nincsenek tisztában a nyelviskolák működési rendjével és az általuk leírt mondatok következményeivel" – mondja. Rozgonyi szerint a törvény kidolgozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felnőttképzési Főosztályán „egyszerűen nem találták meg azt a formulát, amellyel összhangba lett volna hozható a már érvényes törvény és a most készülő rendelet", amelynek egyébként is el kellett volna készülnie szeptember 1-jére. Ennek hiánya tette ugyanis jogilag lehetetlenné az akkreditációval nem rendelkező kis nyelviskolák és egyéni nyelvtanárok működését, hiszen ez tartalmazta volna azt a mechanizmust, amelyen keresztül ez az engedély megszerezhető volna.

Eddig ez ugyanis nem volt kötelező, így sokan működnek nélküle. A szeptember elsején keletkezett jogi űr miatt mondta ki lényegében az NGM, hogy a már életbe lépett törvénynek még nem kell érvényt szerezni. Átmeneti rendelkezés ugyan van, ám ez csak azokra az intézményekre vonatkozik, akiknek jelenleg is van akkreditációjuk – a költséges procedúrát főként nagyobb nyelviskolák vállalták, mert ez előfeltétele volt, hogy az intézmény részt vehessen államilag támogatott programokban. A szöveg arról rendelkezik, hogy ezeknek az iskoláknak mikorra kell megszerezniük az új engedélyeket. Rozgonyi szerint továbbra sem szabadna a nyelvoktatás teljes palettáját engedélykötelesség tenni.

Maffiaiskolák Kecskeméttől Szegedig

Néhány módosítást azonban Rozgonyi pozitívan ítélt meg: a korábbi tervek szerint minden nyelviskolában lennie kellett volna nyelvi labornak, és külön férfi, női öltözőnek. Utóbbi azért kerülhetett a szövegbe, mert a törvény a teljes felnőttképzésről szól, nem csak a nyelviskolákról: „Megfeledkeztek arról, hogy a képzés sok esetben elméleti oktatást, nem pedig gyakorlati tanfolyamokat jelent. Ezt szerencsére meghallották a rendelet előkészítői."

Hasznos változtatás az is, hogy nyelvoktatással foglalkozók a korábbi tervekkel ellentétben nem forgalmuk hat, hanem csak két százalékát kötelesek letétbe helyezni. Az összeg alsó határát kettő helyett egymillió forintban határozták meg. Igaz, eddig egyáltalán nem volt szükség a kaucióra, amelyre a kormány szerint azért van szükség, hogy kiszűrje azokat a szélhámosokat, akik beszedik a tandíjat, ám végül nem tartják meg tanfolyamaikat.

„Ez egy nem létező probléma" – mondta erről Rozgonyi. Szerinte is léteznek „maffiaiskolák", ám a jellemzően Szegeden és Kecskeméten tapasztalt jelenség ellen nem nyújt védelmet az új törvény, mert nehezen teljesíthető, de formális követelményekkel elő, a minőség valódi ellenőrzése nélkül.

„A rafinált trükk a következő: 2-300 ezer forintos tanfolyamokra írattak alá kötelezettségvállalást a leendő hallgatókkal értékesítőkön keresztül. Az ügyfélnek csupán kis összeget kellett befizetnie először. Ezután elindult a minősíthetetlen szintű oktatás, amitől a hallgató elállt, akár vissza sem követelve az általa befizetett pénzt. A szerződésre hivatkozva azonban a maffiaiskola bírósághoz fordult, követelve a szerződésbe foglalt teljes összeget. Elgondolkodtató, hogy Kecskeméten és Szegeden a bíróságok többször a csalóknak adtak igazat" – mondta Rozgonyi.

Felkért szakértők, süket fülek

A Nyelvtudásért Egyesületet ugyan nem vonták be a törvény előkészítésébe, ám Rozgonyi elmondta, az NGM több szakértőt felkért. Ezek a szakértők jelezték aggályaikat, ám azt a minisztérium mégsem fogadta meg. „Magam is láttam olyan szakértői javaslatokat, amelyek kiküszöbölték volna a legnagyobb problémákat" – mondta a szakember. Fájlalja azt is, hogy a kormány elé került tervezetben benne maradt több „abszurd adatszolgáltatási kötelezettség": többek között az is, amely szerint a nyelviskolának 24 órán belül jeleznie kell a tanfolyam létszámának változását a Nemzeti Munkaügyi Hivatal információs rendszerén keresztül. Ugyanitt a tanfolyam indulása előtt három nappal már minden hallgatói adatot és a tanfolyam tartalmi menetét közölni kell.

„Egy nyelvtanfolyam nem így működik: a létszám gyakran napokkal az indulás után válik véglegessé. Az iskolák ezért inkább elindítják a kurzust kevesebb hallgatóval, mert a tapasztalat szerint az első két hétben még bőven jelentkezhetnek új érdeklődők" – írta le a gyakorlatot Rozgonyi. Változik a program menete is, hiszen az előzetes szintfelmérés csak hozzávetőleges, az órák során derül ki, pontosan mire is van szükségük a diákoknak.

Nyíregyházán a legnagyobb nyertes

Rozgonyi furcsának találta, hogy bár elfogadott kormányrendelet még nincs, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal már megkezdte olyan szakértők kiképzését, akik már ebben a hónapban ellenőrzési kampányban fognak részt venni, azokban az iskolákban, amelyek részt vesznek az eu-s pénzből finanszírozott TÁMOP 2.1.2 programban. A kilencmilliárd forint elosztása sem volt mentes a mutyi gyanújától.

A programból a legnagyobb részt – 700 millió forintot – két nyíregyházi iskola, a New York és a Top tanoda kapta. (Előbbi így több mint 800 milliós éves forgalma révén az ország legnagyobb iskolájává vált tavaly óta.) Mindkét intézmény ahhoz a Bucskóné Szabari Judithoz kötődik – a New Yorkot jelenleg lánya vezeti, a Top Tanodát egy másik rokon –, aki az új felnőttképzési törvény életbe lépéséig a Felnőttképzési Akkreditációs Testület nyelvi albizottságának elnöke volt, és mint ilyen, lényegében azon nyelviskolák akkreditációjáról döntött, akik a piacon akár konkurenciát is jelenthettek saját vállalkozásai számára. A FAT az új felnőttoktatási törvény életbelépésével szűnt meg.

Előtte azonban „Bucskóné abszurd indoklással dobott vissza több programot, főként olyanokat, amelyek az ország keleti részében indultak volna. Dokumentált esetünk van Nyíregyházáról is" – mutatott rá a kényes helyzetre Rozgonyi.

Szerinte Bucskónénak az NMH felkért szakértőjeként az ellenőrzési kampány keresztül ismét hatása lehet a konkurenciára. Ráadásul az új törvény révén az ellenőrzés még nagyobb veszélyt jelent az iskolákra, mint korábban. Eddig, ha elvesztették akkreditációjukat – erre Rozgonyi szerint egyébként ritkán volt példa, többnyire, ha az intézmény átalakulásakor jogi vita támadt a jogutód elismertetése körül –, akkor is legálisan tudtak tovább működni. Most azonban – miután végrehajtási rendelet híján nincs kidolgozva az engedély megszerzésének menete – egy ilyen vizsgálat elmarasztaló minősítése után kénytelenek lesznek lehúzni a rolót, szélnek ereszteni oktatóikat, és ezzel még nagyobb teret engedni a néhány nagy, a TÁMOP-os programmal anyagilag is megtámogatott nyelviskoláknak.