Átállás állami gyártású tankönyvre: 53 milliárd

Feszes tempót diktál magának a kormány a tankönyvpiac átalakításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a napokban rohammunkában legyártott tervet vitt a kabinet elé arról, hogyan lehetne gyorsan és hatékonyan megoldani, hogy az iskolákban már jövőre megjelenhessenek az állami tankönyvek.

Szeptember utolsó napjaiban adta feladatul egy kormányhatározat az Emmit vezető miniszternek, hogy dolgozza ki a központi irányítású tankönyvfejlesztés és tankönyv-előállítás rendszerének alapjait, amelynek az Orbán-kormány víziója szerint az állami feladatok közé kell kerülnie. Az expressz sebességű intézkedéseket előíró előterjesztés eredetileg nem szerepelt a kormány napirendjén, Balog vitte be a kabinetülésre, így a miniszter lényegében saját magát hozta lépéskényszerbe.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó X. kerületi Kozma utcai raktárában dolgozók könyveket válogatnak 2013 augusztusában.

Fotó: Máthé Zoltán

Az Emmi megoldási javaslata szerint a 2014-es tanévkezdésre akkor biztosíthatná új állami kiadó a könyveket, ha megvásárolnának egy vagy két jelenleg is működő magántulajdonú céget, és azt vagy azokat összevonva működtetnék tovább. A minisztérium ajánlása szerint a 100 százalékos állami tankönyvkiadó létrehozásához célszerűbb lenne, ha két piaci szereplőt vennének meg, mert így a rövid határidőre való tekintettel az infrastruktúra mellett rögtön hozzájutnának a tankönyvszerzői, lektori és szerkesztői gárdához is.

A minisztérium 53 milliárd forintra becsülte az átállás összes felmerülő költségét. A cégvásárlásokra 10 milliárd forintot irányoztak elő, jóllehet a minisztérium elemzése szerint a kormányzat közismert törekvései miatt a magántulajdonosok körében megnőtt az eladási hajlandóság, és egyesek már áron alul is hajlandóak szabadulni cégeiktől. A keret fennmaradó része időarányosan tartalmazza a három évre elosztott működési tőkét és tankönyvek fejlesztésének költségeit.

Az elképzelés szerint 2016-ig folyamatosan állna át a közoktatás az új tankönyvekre. 2014-ben még csak az 1-2., 5-6. és 9-10. évfolyamok számára biztosítanák az új kerettantervhez alkalmazkodó kiadványokat, majd lassan a többi évfolyamon is bevezetnék a frissen ki- vagy részben átdolgozott új könyveket. A minisztérium szerint az átállás után nem lenne a mostanihoz hasonló választék a piacon, ám az új állami tankönyvből így is szükség lesz majd mintegy 200 fajtára.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az Emmi szerint amennyiben a kormány ezt a gyors, de forrásigényes megoldást választja, akkor november 1-jéig kell (vagyis kellett volna) lezavarni a kiadóvásárlásokat.

Az Index megkereste a minisztériumot, hogy megvették-e már valamelyik kínálkozó cég tulajdonjogát. Az Emmitől azonban napok óta nem kaptunk választ.

A szakmában sokan felfigyeltek arra a párhuzamosságra, hogy miközben a minisztérium gőzerővel dolgozik a kiadók felvásárlási tervén, a legpatinásabb szakmai vállalkozás, a Nemzedékek Tudása Kiadó (NTK), azaz az egykori Nemzeti Tankönyvkiadó tulajdonosváltáson ment keresztül.

Október első napjaiban jelentették be, hogy a finn Sanoma Corporation eladta a menedzsmentnek az NTK-t. A nyilvánvaló bevételkieséssel járó döntés is azért született, mert a cég úgy látta, hogy a kormányzati ellenszélben nem érdemes tovább vinni az üzletet. Ezért nem lehet véletlen, hogy az évi 5-5,5 milliárdos forgalmat bonyolító cég életében bekövetkezett újabb fordulatról beszámoló közlemény nagyon hangsúlyosan emelte ki, hogy a cég már nem külföldi, hanem 100 százalékban magyar érdekeltség. Néhány magyar magánszemélynek tehát akkor megérte – minden bizonnyal milliárdos nagyságrendű árért – megvenni a céget, amikor már közismert, hogy az állam rá fogja telepedni arra az üzleti területre, amelyen az NKT az 1949-es alapítása óta mozog.

Hoffmann Rózsa az egykori Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. tanévnyitó konferenciáján, 2011-ben.

Fotó: Manek Attila

Forrásaink szerint a „magyaros″ felvásárlás értelmezhető úgy is, hogy szalonképesebbé tették az állam számára, sőt kifejezetten a továbbadás szándékával történt. A céggel kapcsolatos jóindulat minden bizonnyal megvan, hiszen a döntéshozói oldal számos képviselője dolgozott az NTK-nak. Hoffmann Rózsa például majd egy évtizeden keresztül volt a kiadó felügyelőbizottsági tagja, bár a céges kapcsolat hiányzik az oktatási államtitkár hivatalos életrajzából. Úgy tudjuk, hogy a Nemzeti alaptanterv tantárgyi bizottságait vezető szakemberek nagy része is NTK-s tankönyvek szerzője, ami egyébként is komoly versenyelőnyt jelenthet a cégnek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!