Auguszta
-3 °C
2 °C

Gyerekeiken át üzen a választóknak Csepel

2013.11.12. 17:27

Az iskolások üzenőfüzetében szólította fel a szülőket a Csepeli Konzultáción való részvételre a fideszes Németh Szilárd vezette Csepel önkormányzata – írta közleményében az Együtt–PM Szövetség csepeli jelöltje. Szabó Szabolcs szerint több szülő utasította vissza, hogy gyerekeiket használják fel politikai üzengetésre, ám többen óvatosabbak voltak, attól tartva, hogy gyermekét retorziók érhetik a tiltakozás miatt.

Üzenőfüzet 01-2
Fotó: Kleb Attila

A város önkormányzatánál közölték: az üzenőfüzetekhez nem volt kötelező csatolni az iskolákba elküldött lapot. „Ugyanilyen módon jártunk el az első konzultáción is" – mondta Ábel Attila, megjegyezve, hogy azt a kezdeményezést – amely során a kérdőívek ötöde érkezett vissza – minden párt támogatta Csepelen.

Óvodákban iskolákban is leadható a kérdőív

A csepeli alpolgármester elmondta, hogy kötelező értesítésre is volt már példa, a polgármester kifejezett kérésére: a papírral csupán a pánikot akarták megelőzni, arról tájékoztatva, hogy a katasztrófavédelmi szirénákat tesztelés céljából be fogják kapcsolni.

Az Együtt–PM  ellenzéki párt csepeli jelöltje szerint azonban kérdőívek legfőbb célja az adatgyűjtés, „a Fidesznél lévő politikai feketelisták frissítése. Az üzenő füzetekbe ragasztott, külön a szülőknek írt felszólítás mellett a csepeli iskolák folyosóin helyet kaptak a párt kommunikációs akciójának gyűjtődobozai is” – írta a politikus.

A felvetést visszautasította Ábel Attila: az iskolákban, óvodákban, postán és az önkormányzat épületében is kint lévő gyűjtődobozokba névtelenül érkeznek a kitöltött kérdőívek, így szó sincs adatgyűjtésről. Az akció ötmillió forintba kerül.

Irányított konzultáció

Az csepeli önkormányzat október végén kézbesítette minden háztartásba helyi konzultáció jegyében a három kérdésből álló ívet, amelyre levélben vagy interneten lehet válaszolni november 17-ig.

A kérdések megfogalmazása azonban nem sok érdemi mérlegelést hagy a konzultációra felhívott választóknak, így nem világos, hogy milyen hasznos információval szolgálhatnak a visszaküldött kérdőívek, hiszen vélhetően mindenki helyesli, ha a hajléktalanok nem halnak éhen és fagynak meg az utcán, és mindenki támogatja, hogy az utcai papírhulladék elszállítására is találjon szervezett módot az önkormányzat.

A előre kódolható válaszok viszont jó alapot teremthetnek akár a politikai plakáthirdetések korlátozásának és az utcán élők kriminalizálásának is.

„Demokráciában élünk, gyakran ér minket az a vád, hogy a saját szakállunkra döntünk” – magyarázta a konzultáció hátterét Ábel. Olyan kérdésekben kérik ki a választók véleményét amelyek mindenkit érintenek. Elismerte, hogy ezzel több intézkedést készítenek elő, amelyekhez ilyen módon is választói felhatalmazást kérnek.

Ilyen a hajléktalanok közterületeken való életvitelszerű tartózkodásának korlátozása, amire az önkormányzatoknak is lehetőségük lett. Bár az alkotmánybíróság ezt korábban alkotmányellenesnek találta, az alaptörvény negyedik módosítása erre mégis módot ad.

Halászó, vadászó hajléktalanok

Ábel szerint komoly, komplex probléma a hajléktalankérdés Csepelen, ahol korábban már tízmillió forintot költöttek a szemét elszállítására ott, ahol sikerült felszámolni a „hajéktalantanyákat”. „Valóban nem szeretnénk, ha az utcán élnének a hajléktalanok. A célunk, hogy vegyék igénybe az általunk felkínált lehetőségeket, de a hajléktalanok része nem akarja ezt elfogadni” – mondta az alpolgármester. Példaként a Weisz Manfréd út mellett négy hajléktalannak otthont adó telepet hozta fel, ahonnan elmondása szerint szállásért nem, csak egy önálló házért cserébe lettek volna hajlandók eljönni az ott „halászó, madarakra vadászó, vasgyűjtögető” életmódot folytatók.

Vadplakátháború

„Sok energiát fektettünk a település fejlesztésébe: parkokat újítottunk fel, 54 kilométer csatorna épült, a belvárossal összekötő kerékpárutak nyíltak" – sorolta az eredményeket Ábel, aki szerint azonban az összképen mégis sokat ront, hogy rengeteg papírszemét lepi el az utcákat a „vadplakátolás” miatt.

A cél, hogy csak kijelölt helyekre lehessen plakátokat kirakni, de oszlopokra, villanypóznákra ne. Ábel szerint ezzel jelentősen csökkenne a keletkező szemét, és el lehetne kerülni 2014-ben a politikai vadplakátok háborúját is, amikor egymás plakátjait ragasztgatják le a pártok. (Ábel szerint ez nem kölcsönös, az MSZP és a Jobbik egymás plakátjait 2010-ben nem ragasztgatta le, csak a Fideszét.). „El szeretnénk kerülni, hogy a pártok egymást hülyítsék a plakátozással” – utalt az alpolgármester a leragasztgatásra, amit, ha megakadályozni nem is tudnak, szeretnének a kijelölt plakátragasztó felületekre korlátozni. A választásokkor kiteszik azokat a táblákat, ahová mindenki felhelyezheti a maga politikai hirdetését. 

„A választásokkor annyi szemét keletkezik, amennyit csak hónapok alatt lehet eltakarítani, de sok helyen egyszerűen az időre hagyják” – mondta a plakátok sorsáról Ábel, kizárólag esztétikai, hulladékkezelési okokkal magyarázva a plakátragasztás lehetséges korlátozását. Hogy ezzel a politikai kampányt akarnák korlátozni, azt visszautasította. „Mindenki annyi szórólapot dobál be a postaládába, amennyit akar, ott találkozik a választókkal, ahol akar. De a közterületek maradjanak rendben, ne érintse őket a kommunikációs háború."