Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Bedurvult a bíró a Baumag-ügyben

2013.11.20. 14:46

A Balázs László és társai hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folyó büntetőügyben, a hét éve húzódó Baumag-perben szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében az elsőrendű vádlott Balázs László büntetését 10 évre súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla büntető tanácsa az első fokon kiszabott 7 év börtön helyett, jelenti az MTI.

A tanács elnöke, Nehrer Péter elrendelte Balázs László büntetésének azonnali foganatba vételét, így az ítélet indoklását már bilincsben hallgatta az első rendű vádlott.

A bíróság az első rendű vádlottat továbbá 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, soha többet nem lehet gazdasági társaság vezető tagja, 10 millió forint pénzbírságot is kapott, amelyekhez még 170 millió 878 ezer vagyonelkobzás járult. A szabadságvesztésből a kétharmad rész kitöltése után szabadulhat.

További 8 vádlott büntetését is súlyosbította a másodfokú bíróság. A hatodrendű vádlott Ábrók László, miután a két év börtön helyett 6 évet kapott másodfokon, a büntetés megkezdéséig nem hagyhatja el debreceni lakását. Még ketten ketten kaptak börtönbüntetést, négyen pedig pénzbüntetést, 4,5 millió és 900 ezer forint között. A pénzbüntetések tételei is emelkedtek.

A Baumag-sztori

Az 1995. március 1-jén alakult Baumag Általános Befektetési Szövetkezetet (később Baumag Stratégiai Fejlesztő Szövetkezetet) 7 magánszemély 70 ezer forintos alaptőkével indította, azzal a céllal, hogy tőkét vonjanak be a cégcsoportba. A befektetőket, elsősorban a kisbefektetőket a banki kamatokat jelentősen meghaladó hozamígérettel csábították magukhoz, és tagként beléptették a szövetkezetbe. A 2001-ben hatályba lépett új szövetkezeti törvény engedte ugyan a meglévő szövetkezetek régi szabályok szerinti továbbműködését, de új üzletrész kibocsátását már nem engedélyezte.

Ekkortól az eredeti Baumag szövetkezet az üzletrészeit értékesítette. A piramisjáték-szerűen működő rendszer 2003 végére omlott össze, október 9-én a cég fizetésképtelenséget jelentett, de fizetési kötelezettségeit elismerte. A szövetkezet problémáit a szakértők likviditási természetűeknek ítélték, azaz a befektetők pénzére volt ugyan fedezet, de nem mozgósítható (azaz pénzként kivehető) formában, hanem például ingatlanokban. A cégcsoport nehézségeit a cégvezetés az akkori ingatlanszövetkezeti botrányokkal magyarázta.

2003. október 15-én a rendőrség csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. Ekkor még látszott ugyan esély a bennragadt pénzek kifizetésére, de a fennálló jogi szabályozás hézagai miatt a kisbefektetők nem tudtak követelésükhöz hozzájutni. (Az alkotmányos jogokkal összefüggő visszás állapotról 2004. május 13-i jelentésében Lenkovics Barnabás ombudsman megállapította: az ügyben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egymásnak ellentmondó lépéseket tett. A PSZÁF engedély nélküli pénzügyi szolgáltatás bűntette miatt büntető feljelentést tett a szövetkezet elnöke ellen, egyidejűleg azonban nem élt azzal a jogával, hogy megállapítsa, a szövetkezetek tevékenysége pénzügyi szolgáltatásnak minősülő betétgyűjtést takar, és hogy megtiltsa annak folytatását.)

2004. június 16-án bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették aBaumagszövetkezet elnökét, Balázs Lászlót, és több mint 100 ingatlan zár alá vételét kezdeményezték. (A közel 13 ezer kisbefektető, s egyben szövetkezeti tag mintegy 20 milliárd forintot helyezett el aBaumagnál, s közel ugyanennyi hozam volt a követelése is.)

A Fővárosi Főügyészség 2006. augusztus 3-án nyújtotta be a Baumag-ügy vádiratát a Fővárosi Bíróságra. Balázs Lászlót, a Baumag elnökét és 11 társát különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel, csődbűntett és egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolták. (A BRFK a nyomozás ideje alatt a vádlottak vagyonából 307 ingatlant, 11 gépkocsit, 23 üzletrészt és 57 bankszámlát zárolt.)

A Baumag-ügy büntetőperének első tárgyalását 2007. január 15-én tartották meg. 2007. április 3-án a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma nem jogerős ítéletében kamatok nélkül 18,274 milliárd forint megfizetésére kötelezte aBaumagot és további 18 érdekeltségébe tartozó céget.

A Fővárosi Bíróság 2010. január 8-án kihirdetett első fokú ítéletében Balázs László elsőrendű vádlottat 7 év szabadságvesztésre, 9 év közügyektől eltiltásra és 9 millió forint pénz-mellékbüntetésre ítélte, a másodrendű P. Istvánné 1 év és 8 hónap szabadságvesztést kapott, 3 évre felfüggesztetve. További tíz vádlottat a bíró próbára bocsátott, illetve néhány százezer forint pénzbüntetésre ítélt.

Mivel az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla eljárási szabálytalanságokra hivatkozva 2011 januárjában hatályon kívül helyezte, az ügy megismételt eljárása 2011. március 16-án kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. Az ennek keretében 2012. március 12-én hozott elsőfokú ítéletben az elsőrendű vádlott terhére a bíróság - egyebek mellett - hűtlen kezelést, csődbűntettet, jogosulatlan pénzügyi tevékenységet, tőkebefektetési csalást és a számvitel rendjének megsértését állapította meg. Az elsőrendű vádlottat 7 év börtönre, 7 év közügyektől való eltiltásra és 5 év, gazdasági szervezetben vezető tisztségviselés betöltésétől való eltiltásra ítélték, a többi vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, megrovást, illetve pénzbüntetést kapott. Az 1810 magánfél polgári jogi igényét a bíróság egyéb törvényes útra utasította, a cégcsoport társaságainak vagyonát továbbra is zár alatt tartja a polgári jogi igények kielégítésére.