További Belföld cikkek
-
Két új milliomosa is van Magyarországnak
- Nemzetiséggé válhatnak a szkíták, pedig 2 ezer éve nem is léteznek
- Terézváros momentumos polgármestere a DK-t is partnernek tekinti
- High-tech laboreszközöket szerzett be a honvédség
- A szakember figyelmeztetett: ezt kell tenni, ha nem akarjuk, hogy drogfüggő legyen a gyerekünk
Az Index információi szerint két ajánlat érkezett a Szeged külvárosában, az egykori szovjet laktanya területén megvalósítandó ELI lézerközpont építésére. A közel 27 milliárd forintos projektre a nagyszámú érdeklődő közül végül a szegedi székhelyű KÉSZ Építő Zrt., valamint a Strabag-MML Kft. és a Swietelsy Magyarország Kft. konzorciuma adott be pályázatot.
A közbeszerzést júniusban írták ki, azóta viszont többször is módosultak a határidők. Ha nem lesz újabb csúszás, akkor november végén kell kihirdetni, melyik vállalkozással kötnek szerződést a 85 százalékban uniós forrásból finanszírozott tudományos létesítmény megépítésére.
A kivitelezésről Lehrner Lóránt ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgató november elején a központ szegedi nyitókonferenciáján azt ígérte, hogy heteken belül megtörténik a szerződéskötés a nyertes ajánlattevővel, és még év vége előtt megindulhatnak a munkálatok.
Úgy tudjuk, hogy a KÉSZ Zrt. 24,7 milliárdos, a konkurenciánál 300 millióval olcsóbb árajánlatot tett, a Strabag viszont nagyon jó nyerési aránnyal büszkélkedhet az utóbbi időben a hazai nagy tendereken. Az osztrák érdekeltségű Strabag számos közös beruházás után a napokban kapott újabb megrendelést a Közgéppel együtt. Nagyatádnál egy 2,3 milliárdos útépítést végezhetnek.

A tervek szerint az Extreme Light Inftrastructure (ELI) lézerközpont épületeinek és a lézertechnológia egy részének 2015-re kell elkészülnie. A beruházásnak erre a fázisára összesen 37 milliárd forint fordítható. 2016-ban a nemzetközi kutató- és tudóscsoport elvileg meg is kezdheti a munkát. A lézertechnológia fejlesztése azonban tovább folytatódik egészen 2018-ig. A következő uniós költségvetési ciklusban további 24,3 milliárd forintot szánnak a beruházás második fázisára, a speciális kutatóberendezések teljes körű kialakítására.
Az iszapos föld is nehezíti a beruházást. Az épületek stabilitása és rezgésmentesítése érdekében 14 kilométer cölöpalapon összesen 823 cölöpön állnak majd az épületek. A teljes kutatóközpont 24 ezer négyzetméteres lesz, ebből a Fekete Doboz névre keresztelt főépület 6200 négyzetmétert tesz ki.