Korruptabbak lettünk tavaly óta

Magyarország 2013-ban a a 47. helyet foglalja el azon a listán, amelyen a Transparency International (TI) 177 országot rangsorolt a közszférában tapasztalható korrupció érzékelése alapján (a lista első helyén a legkevésbé korrupt Dánia áll). Tavaly még a 46. helyen álltunk.

Az ún. korrupcióérzékelési index (CPI) felmérést minden évben szakértők és döntéshozók megkérdezésével készítik el, tehát ez nem azonos a korrupció lakossági érzékelésével. A méréseket a TI tizenhárom nemzetközi szervezet értékeléseire támaszkodva végzi, a magyar adatokat tíz alindex alapján vizsgálták.

Az adatok összesítése után minden ország kap egy pontszámot 0 és 100 között. Minél korruptabb az ország, annál alacsonyabb ez a szám. Magyarország tavaly 55 pontot kapott, idén 54-et, azonban a 177 ország átlagánál (43 pont) még így is magasabb a pontszámunk.

Ennél aggasztóbb, hogy az EU-n belül is visszacsúsztunk egy helyet: tavaly a 19., idén már csak a 20. legkevésbé korrupt uniós ország voltunk, de ez annak is köszönhető, hogy júliustól Horvátország csatlakozásával 27-ről 28-ra nőtt a tagállamok száma. A régión belül viszont a középmezőnyben vagyunk: Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előz meg minket.

A CPI-rangsor a régióban 2013-ban

	Ország	Pontszám
1	Észtország	68
2	Lengyelország	60
3	Litvánia	57
4	Szlovénia	57
5	Magyarország	54
6	Lettország	53
7	Csehország	48
8	Horvátország	48
9	Szlovákia	47
10	Románia	43

(Forrás: Transparency International Magyarország)

A lista eleje és vége idén sem hozott meglepetést: Dánia és Új-Zéland holtversenyben állnak az élen, 91 ponttal. Őket követi Finnország és Svédország (89 pont), Norvégia pedig felzárkózott az ötödik helyre Szingapúr mellé (86 pont). Svájc az 5.-ről a 7. helyre esett vissza, a 8. helyezett pedig Hollandia lett, amely tavaly is az első tízben szerepelt.

A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják – értékelt a TI.

Egyre bizalmatlanabbak vagyunk

Habár a számok romlottak, az egy-egy pozíciós hátracsúszás még inkább stagnálásként értelmezhető, az azonban egyértelműen aggasztó, hogy „régóta nagy a közbizalmatlanság Magyarországon, ez az utóbbi években pedig még tovább romlott” – fogalmazott Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

A TI szerint Magyarországon továbbra is súlyos korrupciós helyzet van, az alábbi okokból:

• a független kontrollintézmények szinte mindegyike politikai befolyás alá került
• „a fékek és ellensúlyok rendszerét szinte teljes mértékben felszámolta a kormányzat” (Martin József Péter)
• a közérdekű bejelentők védelme érdekében az állam látszatszabályokat alkot
• az infoszabadságról szóló törvény módosítása „egyértelmű visszalépés 2012-höz képest”
• a pártfinanszírozás átláthatósága kapcsán nincs érdemi előrelépés
• az üzleti környezet szétzilálódott
• a normasértéssel és a korrupcióval szemben társadalmi közöny uralkodik

A TI magyarországi ügyvezetője szerint a fentiekkel összefügg az a tendencia, hogy a versenyképességi rangsorokban és a kormányzati döntéshozás átláthatósága szempontjából rendre nagyon rosszul állunk: a 2013-as Világgazdasági Fórum jelentése (pdf, 213. oldal) szerint utóbbit nézve 132.-ek vagyunk a vizsgált 148 ország közül.

Karaktergyilkosság folyik Horváth ellen

A felmérés eredményeit ismertető keddi sajtótájékoztatón a Horváth András által kiszivárogtatott NAV-os áfacsalások ügye is előkerült: a TI szerint indokolatlanul késik a vizsgálat, pedig „nemzeti ügy lenne”, helyette „alibivizsgálatot tartanak”. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója szerint nem Horváth András-ügyről, hanem NAV-ügyről kellene beszélni, az adóhatóság volt munkatársának nyilatkozataival kapcsolatban pedig a kormányzati szereplők eddig nem hoztak fel olyan adatot, amely cáfolta volna alapállításait. A TI jogi igazgatója szerint Horváth ellen karaktergyilkosság folyik, míg az ügy érdemi kivizsgálása elmarad.

A TI szerint a NAV-ügy arra világít rá, hogy a közérdekű bejelentők védelmének nincsenek megfelelő jogi garanciái Magyarországon. Ezt erősíti, hogy a NAV a héten másodszor jelentette fel egykori alkalmazottját.

A TI Magyarország vezetőjével készült interjúnkat itt olvashatja.