Donát
1 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Antall eltitkolt beszéde után robbant ki a háború

2013.12.12. 08:05
Sokan a médiaháború kitöréseként emlékeznek arra az esetre, amikor 1990 szeptemberében Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke nem engedett leadni egy Antall József-nyilatkozatot. A nemzethez intézett szózat évekig dobozban volt, és csak Antall József temetésének napján ismerhette meg a közvélemény.

1993. december 17. Antall József temetése napján a feketébe öltözött Berkes Zsuzsa bemondónő jelent meg a tévé képernyőjén, és fekete mappájából a következőket olvasta fel:

“Őriz a Magyar Televízió archívuma egy olyan Antall József-interjút, amit sose láthattak, hallhattak nézőink. Annak idején 1990 szeptemberében egy tévéelnöki döntés következtében nem szólalhatott meg a képernyőn. Pedig az Antall-kormány első száz napja után, az önkormányzati választások előtt – a felvétel a tanúság rá – a miniszterelnök megszólította a magyar népet. Pontos, elemző, meleg, bizalmat kérő és bizalmat adó szavakkal. De valami furcsa politikai szándék közéjük állt. A felvétel ma is jóval több, mint valamiféle történelmi kuriózum. Érvényessége máig hatol, és talán utólag is segíthet bennünket a megértésben, eligazodásban. Nemcsak Antall József személyiségét illetően, hanem saját sorsunkban is.”

Az interjú valójában egy beszéd volt. Antall a dolgozószobájában ült jó három évvel korábban. Száz nap telt el miniszterelnökké választása óta, de még a drámai taxisblokád előtt voltunk, amit viszont ő már a kórházban lábadozva élt át.

“Tudom azt, hogy mérhetetlen nehézségek, tudom azt, hogy súlyos anyagi gondok nehezednek a magyar családokra, tudom azt, hogy milyen keserű az infláció, milyen nehézségeket jelent az, hogy nem tudja megvenni igen gyakran sok család, sok idős nyugdíjas a létfenntartáshoz szükséges legfontosabb árucikkeket” – így kezdődött Antall tévészózata.

(Cikkünk megjelenése után a közszolgálatiságot sajátosan értelmező MTVA 23 év után másodszor is letiltotta a letiltott beszédet. Úgy látszik, vannak dolgok, amik sosem változnak. A részletekről bővebben itt olvashat.)

A félórás monológ alatt kísérletet tesz arra, hogy elmagyarázza: mi történt velünk, magyarokkal most, hogy összeomlóban van egy világrendszer. (Ne felejtsük: a Szovjetunió még létezett, több mint másfél évvel később szűnik majd meg.) A múlt örökségének állandó hangoztatása nem ürügy, hanem tény, amíg nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent az adósság visszafizetése, addig nem tudunk a jelennel és a jövővel foglalkozni. Összességében: a beszéd elemzőnek elemző volt, de különösebben melegnek, leszámítva az első mondatokat, nem nevezném.

A televíziós beszéd letiltásának két főszereplője volt: Hankiss Elemér tévéelnök és Pálfy G. István, a Híradó és A hét főszerkesztője. Mindketten közel álltak Antallhoz, egyikük a barátja, másikuk a tisztelője volt.

Hankiss Elemér az 50-es évek végétől, a 60-as évek elejétől ismerte Antallt. Egy baráti társaságba jártak, egyfajta tét nélküli másképp gondolkodás volt ez, a világról az angolszász, a német, a francia szakirodalom alapján tájékozódtak, olvasmányélményeiket megosztották egymással. A nyolcvanas évek elejéig fennmaradt társaság nem egy panaszklub volt, mindenki a megoldást kereste, még ha a tettekre az akkori politikai viszonyok között nem is gondolhattak. Az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) munkájába viszont Hankiss az első magyar független szakszervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája küldötteként kapcsolódott be. “Nem voltam nagy zseni – mondja magáról önironikusan. – Tölgyessy, Kis János, Antall jóval tájékozottabbak voltak nálam.”

Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke, 1993-ban
Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke, 1993-ban
Fotó: Bruzák Noémi

Hogy az első szabad országgyűlési választások után mégis ő lett a Magyar Televízió elnöke, és nem az átmeneti időszakban (1990. január–április) az intézmény élén álló Nemeskürty István maradt, azt valószínűleg egy EKA-n elmondott beszédének köszönheti. A kerekasztal végén nagy vita alakult ki arról, hogy mennyire legyen nyilvános az, amiről heteken át vitatkoztak. Többen attól féltek ugyanis, hogy a hatalommal szemben romlik az ellenzék tárgyalási pozíciója, ha minden lapot kiterítenek. Ekkor jött Hankiss, aki a nyilvánosság híve volt, elítélte az elitizmust, szerinte a rendszerváltozásnak pont arról kellene szólnia, hogy a társadalom előtt nem titkolóznak. Lehet, hogy ez a felszólalás is szerepet játszott abban, hogy a választások után az MDF és az SZDSZ vezetői őt javasolták a TV elnökének. Hankiss egy évet vállalt, a médiatörvény elfogadásáig akart hivatalban maradni. Végül bő két év lett belőle.

Pálfy G. István 1970-től televíziós, a Híradótól 1981-ben távolították el, 1985-től meghívott szereplője, azaz külső munkatársa volt a Magyar Televíziónak, vezette a Gondolkodót, a Panorámát, a Hetet, miközben a Magyar Ifjúságban dolgozott különböző beosztásokban, a nemzetivé tett lap felszámolásakor, 1989-ben már főszerkesztő. A leggyakrabban hangoztatott kifogás ellene az, hogy a 70-es évek elején párttitkár volt, az MDF uralma alatt pedig kormánypárti Híradót csinált. Ezt ma így látja: “Ez épp úgy igaz, mint minden karaktergyilkosság. Varga József műsorvezető volt a párttitkár, akit mindenki Savanyú Jóskának becézett, pedig jó humorú ember volt. Egyszer a dolgozók megunták az ő folytonosságát, és azt mondták: Pálfy Pista legyen a párttitkár. Gyenge kis lázadás volt. A főnökség nem is fogadott el engem, hónapokig tartó huzavona után Varga visszakapta a helyét.” Pálfyt Nemeskürty idején nevezték ki a Híradó és A hét főszerkesztőjének a menesztett Aczél Endre helyett.

Pálfy G. István, a Magyar Televízió Híradójának főszerkesztője, 1990-ben
Pálfy G. István, a Magyar Televízió Híradójának főszerkesztője, 1990-ben
Fotó: Hámor Szabolcs

1990 szeptember elejére tehát Hankiss Elemér tévéelnök volt, Pálfy G. István pedig már a Híradó főszerkesztője. Hankiss úgy emlékszik, hogy az Antall-beszéd előtt is voltak konfliktusaik, mert túlzottan kormánypártinak tartotta a Híradót, Pálfy szerint viszont objektíven tájékoztattak. És akkor megcsörrent Pálfy telefonja.

“Antall József vezető pozícióban kétszer kért tőlem valamit, mégis az a legenda, hogy kézivezérléssel működött a Híradó. Nem igényelte, demokratikusan viselkedett” – mondja Pálfy. Nos, ez az első kérés volt ez a bizonyos nyilatkozat. (A második a halála előtt két hónappal jött, amikor Soros György magyarországi tevékenységével kapcsolatban akart nyilatkozni.) Pálfy szerint Antallt a miniszterelnöksége első három hónapjában szétlőtte a sajtó, a választói akaratot nem vették figyelembe, mert mást (Pálfy nyilván az SZDSZ-re gondol) szerettek volna győztesnek látni. Antall azt akarta, hogy riporter ne legyen, mert tudja, mit akar mondani, és azt, hogy belátható időn belül menjen le a felvétel.

A kérés első részével nem volt baj, a stábot Pálfy kísérte el, a felvételnél végig jelen volt, nem szólt bele. A gondok a kérés második részével adódtak. A felvétel túl hosszú, jó félórás volt, emiatt Pálfy a saját műsoraiban, a Híradóban vagy A hétben nem tudta leadni. Szólt hát Hankiss Elemérnek (aki amúgy is tudott már a készülő felvételről), hogy nézze meg, és szorítson helyet az anyagnak.

Pálfy úgy emlékszik, hogy napokkal később derült ki: nem jó, ha a miniszterelnök egyedül nyilatkozik, meg kell szólalnia a másik félnek, aki ebben az esetben a köztársasági elnök volt. “Ő nem a másik fél, hanem a nemzet egységének megtestesítője – mondja ma Pálfy. – Hülye voltam, hogy nem jutott eszembe akkor, amikor Hankiss ezt mondta.”

És hogy emlékszik Hankiss Elemér? “Az önkormányzati választás előtt jött a kérés Antall Józseftől, hogy szólna a magyar társadalomhoz – meséli. – Ennek semmi akadálya sincs, mondtam, hiszen miniszterelnökként vagy kancellárként Churchill, De Gaulle, vagy Brandt is szólt saját nemzetéhez. De jönnek a választások, és beszédének így pártpolitikai jellege is volna. Ezt ellensúlyozandó megkérem Göncz Árpádot, hogy ő is szólaljon meg. Göncz Árpád elfogadta a felkérést, de sajnos a felvétel előtt néhány órával lemondta a szereplést. Hogy ennek mi volt a pontos oka, nem tudom. Ezek után úgy véltem, az a helyes, ha az Antall beszédet egy későbbi időpontban adjuk majd le. Lehet, hogy túl szigorúan, vagy akár görcsösen ragaszkodtam a BBC-nek ahhoz a gyakorlatához, hogy a köztelevíziónak szigorúan ki kell egyensúlyoznia a politikai megnyilatkozásokat, de akkor ezt tartottam helyesnek. Nagyon nehéz döntés volt, mert Antall Józsefhez évtizedes barátság fűzött, és akkor is, most is kiváló embernek, nagy politikusnak tartottam, tartom.”

Pálfy: “Antall nem örült, hogy nem engedték megszólalni a Magyar Televízióban, nagyon zokon vette. Hankiss Elemérrel gyerekkori barátok voltak, de ez casus belli volt.”

És akkor kitört a médiaháború leváltásokkal, párhuzamosan futó két közszolgálati Híradóval, tévé- és rádióelnök elleni kormányvizsgálattal, Nahlik Gábor és Csúcs László alelnöki pozícióba emelésével.

Hankiss Elemér 2009-ben
Hankiss Elemér 2009-ben
Fotó: Beliczay László

Hankiss Elemér most 85 éves, legújabb könyve tavaly jelent meg A Nincsből a Van felé – Gondolatok az élet értelméről címmel. Pálfy G. István 68 éves, az Élet és Irodalomban ír éles kritikákat a Fideszről, 2011 tavaszán a Magyar Demokratikus Charta nagygyűlésén, ahol maga Gyurcsány Ferenc volt a fő szónok, felszólalt a Duna Televízió védelmében. Idén április óta pedig elnökségi tag a Modern Magyarország Mozgalomban, Bokros Lajos pártjában.