Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Az országot teljes hosszában be tudjuk traffipaxozni

2013.12.13. 09:55
Nőtt ugyan a bűncselekmények száma, de Pintér Sándor szerint Európa egyik legbiztonságosabb országa vagyunk. A statisztika jó, ha a brutális gyilkosságokba torkolló családi drámákat nem vesszük figyelembe. A belügyminiszter szerint nem baj, hogy a rendőrség jelentősen eltúlozta a gyorshajtási adatokat, hogy megalapozza a 12 milliárdos radarbeszerzést, az 525 új traffipax így is, úgy is növelni fogja a szabálykövető magatartást.

Fogott mostanában fegyvert a kezében?

Pár hónapja voltam lőni.

Gyakorol?

Önvédelmi fegyver viselésére jogosult vagyok, és kötelező a lőgyakorlat. Életem során sokszor megfenyegettek. Annak érdekében, hogy ne essek ki a gyakorlatból, lejárok a lőtérre.

Veszélyes szakma a rendőré. Van saját pisztolya, akarom mondani maroklőfegyvere?

Igen, van sajátom. Van egy, amelyikhez már a szolgálat során hozzászoktam, és van egy, amelyiket ajándékba kaptam egy szerb miniszterhelyettestől. Az egy más minőségű fegyver.

A Glock 17-es típust ismeri?

Ismerem. Biztonságos, jó fegyvernek tartom.

Mégis egy ilyen fegyverrel lőtte hasba véletlenül a Terrorelhárítási Központ egyik kommandósa a saját munkatársát.

Történt egy sajnálatos hiba, aminek szakmai és büntetőjogi következményei lesznek. A sérült jó általános állapotban van, a héten hazaengedik a kórházból.

És ezt a malőrt hivatalosan véletlen bénázásnak vagy súlyos hanyagságnak tekinti?

Ezek a fiúk elsősorban arra vannak kiképezve, hogy bevetési ruhában menjenek egy-egy ügyet megoldani. Itt civil ruhában kellett végrehajtani az akciót. A bevetési ruházaton a combjukhoz van erősítve a fegyvertartó, ehelyett most deréktáskát viseltek, hogy ne lógjanak ki a tömegből. Úgy látom, ennek a deréktáskának a használta még gyakorlásra szorul.

A fegyverhasználattal Ön szerint nem volt gond?

A Glocknak nincs külön biztosítója, hanem elsütőbillentyű-biztosítója van. Az elsütőbillentyű közepébe van beépítve egy biztosító panel. A két billentyű együttes meghúzásával sül el a fegyver. Úgy van megtervezve, hogy gyakorlatilag ne lehessen véletlenül lőni vele, százezerből talán ha egyszer történik véletlen lövés. Most mégis sikerült. Ez baj.

Ezek a véletlenek azért alaposan megtépázzák a magyar elitegység tekintélyét. A Ferenciek terén történt eseten kívül is számos balul végződött bevetésről pletykálnak. Rossz címre küldött kommandósok, autótörések.

A TEK elmondhatja magáról, hogy valamennyi bevetését hibátlanul megoldotta. Elfogták az elkövetőket, súlyos sérülést eddig nem okoztak. Fegyveres elkövetőket is elfogtak, túszhelyzetek tárgyalásos szituációit is jól megoldották, a statisztikákkal egészen jól álltak. Eddig. A kommandósnak az a feladata, hogy ha mondanak neki egy címet, akkor oda menjen. Ha rossz címet mondanak neki, akkor ki a felelős? Szerintem az, aki odaküldte.

Az akciók előkészítése is a TEK dolga, vagy nem?

Egy bizonyos mértékig tudják ellenőrizni a címet, de ha valakit fojtogatnak vagy agyonlövéssel fenyegetnek, és a rendőrség nem tudja pontosan megállapítani a bejáratot, a ház alaprajzát, az áldozat nyilván annak is örül majd, ha mind a két helyre bejönnek a kommandósok. Az indokolatlan károkozást pedig orvosolni kell! Mindig ahhoz kell viszonyítani, hogy mi a veszélyeztetett érték. Ha emberélet, nem lehet tétovázni. Szerintem a TEK jól teljesít. A jelenlegi ügyet pedig a parancsnokoknak és a bevetési állománynak is fel kell dolgozni. Az egészen biztos, hogy a civil ruhás bevetések felszerelését és taktikáját felül kell vizsgálni.

A terrorelhárítók körül többször is nagy vihart kavartak a luxuskocsi-beszerzések. A rendőr kollégák körében sem emelték a népszerűségüket a felvágós Audik, és Lázár Jánosnak is sok volt a betervezett vásárlás. A totalcaros kollégáknak az a meggyőződése, hogy ha a román rendőrségnek jók a Dacia terepjárók, nálunk is lehetne ilyen feladatokra használni őket. Vagy ez megalázó lenne?

(Nevet.) A totalcaros kollégái milyen autót használnak?

Van köztük daciás.

Ár-érték arányban biztos jó autó a Dacia, de képzelje el, hogy ha mondjuk 130 kilométerre kellene mennie életet menteni, minden perc drága. Ha ön választhatna, melyik kocsit választaná?

Ha szabad lenne a választás, és korlátlan a pénzügyi keret, akkor gondolom sokan választanák az Audit. De a magyar költségvetés egyelőre nem korlátlan keret.

Az emberéletnél nincs drágább. A kritikusok egyébként a TEK gépjárműparkjának alig 8 százalékáról beszélnek. Ezeket a kocsikat akkor vetjük be, ha közvetlen életveszély miatt kell akciót indítani, fegyveres bűnözőkkel, szervezett bűnözői csoportokkal szemben kell fellépni. Célul tűztük ki, hogy a csapatoknak az ország egy-egy területén mennyi idő belül kell megjelenni. Két perc alatt el kell hagyniuk a laktanyát, és egészen a bevetési hely közvetlen közeléig – megkülönböztető jelzést használva – a lehető legnagyobb tempóban kell haladniuk.

Akár 200-zal? Rájuk nem vonatkozik semmilyen sebességmaximum a forgalomban?

A megkülönböztető jelzés használata esetén az egyetlen szabály az, hogy nem okozhatnak balesetet. Nemzetközileg is vita van arról, hogy milyen szabályok vonatkozzanak az üldözésben részt vevő rendőrökre. Vannak, ahol akkor is üldözik a bűnözők kocsiját, ha szembemennek a sztrádán. Mi ezt nem tesszük, mi a kijáratnál fogjuk meg.

A hírek szerint a TEK-nek belső konkurenciája is lesz a rendőrségen. Kiemelt egységként, sőt az Ön kedvenceként mutatják be a Készenléti Rendőrséget. Lesznek átfedések a két szervezet között?

Nincsenek átfedések. A Készenléti Rendőrség teljesen más feladatkörrel, teljesen más készültséggel és létszámmal működik. A TEK-nek nincs nyomozási hatásköre. A készenlétiek az NNI becsatlakozásával nyomozási hatáskört kaptak. A TEK nem járőrözik, hanem folyamatos készültségben van, és egy-egy adott feladatot old meg. A Készenléti Rendőrségre ezzel szemben csapaterős feladatok hárulnak. Például ilyen a futballmeccsek biztosítása, vagy ilyen feladat lett volna a 2006. szeptemberi zavargások megfékezése. A gépjárműveik úgy vannak felszerelve, hogy minden olyan eszköz, amely szükséges lehet a fellépésük során, kéznél legyen. A kisbuszukban vannak a golyóálló mellények, a pajzsok, a tömegoszlató eszközök.

Szempont volt az egység kialakításánál, hogy meg tudjon oldani egy olyan helyzetet, mint amilyen a tévészékház 2006-os ostroma volt? Az akkor nem sikerült fényesen.

A 2006-os Szabadság téri eseményekkel azért nem példálóznék, mert akkor úgy tűnhetne, mintha a tribünről végeznénk el a tizenegyest. Onnan mindenki be tudja rúgni. Olyan emberrel még nem találkoztam, aki a tribünön azt mondta volna, hogy ő csak kapufára rúgta volna.

Ahhoz nem kell tribünvélemény az egykori rendőri vezetésről, hogy megmondja, a Készenléti Rendőrség a jelenlegi formájában alkalmasabb-e tévészékház típusú bevetésre.

Maradjunk annyiban, hogy más szakmai hozzáállással intézem ezt a dolgot. Lehet, hogy a statisztika itt is megcsal, mint a TEK-nél a lövéssel, de ha figyelembe vesszük, hogy 1991 óta – leszámítva azt a bizonyos nyolc évet, amikor a lelátón ültem –, amióta országos rendőrfőkapitányként vagy belügyminiszterként irányítottam az ügyeket, egyetlen egy ilyen eset sem történt.

Ezt hogy érti? Van valamilyen nagyobb elmélete az összefüggésekről?

Nem a szél hozza ide az ilyen eseményeket, és nem a meteorológiai intézetnek kell előre jeleznie őket.

Kire gyanakszik, kik állhattak a 2006-os zavargások mögött?

Nem az a lényeg, hogy kire gyanakszom, a lényeg az, hogy meg lehetett azt akkor csinálni anélkül, hogy ezt a rendőrség felkészülten várta volna.

Pedig érdekes lenne, hogy milyen sejtései vannak az eseményekről. A vizsgálatot lefolytató Lapid Lajos is utólag tudhatott meg valamit, mert a hetekben lezajlott rendőri vezetők elleni bírósági tárgyaláson azt mondta, hogy valakik napidíjat fizettek a zavargások résztvevőinek.

Erről Lapid Lajost kellene megkérdeznie.

Nem beszélték meg az időközben beérkezett információkat?

Nem. Nem volt releváns információ.

A Készenléti Rendőrség is jelentős tétele lesz a rendőrségi költségvetésnek, de nagy tétel lesz a traffipaxberuházás is, nem véletlen, hogy csillagháborús tervként híresült el. Miért kell 12 milliárdot radarokra költeni?

Az Európai Unióban van egy elvárás, hogy 2050-re ne haljon meg senki a közutakon. Ez talán futurisztikusnak hangzik, de úgy gondoljuk, hogy végrehajtható. Magyarországon a 90-es években még évente átlagosan 2400 ember halt meg az közutakon. Azóta a közutak minősége, a gépkocsik biztonsági berendezései és a közlekedésrendészet hatékonyabb működése sokat javított a helyzeten. A hatékonyság része, hogy a közlekedésrendészet részt vesz a közlekedésszervezési szabályok módosításának előkészítésében, és nagy mértékben koncentrál a szabályok betartatására. Ha folyamatos rendőri ellenőrzés lesz az utakon, akkor biztos vagyok benne, hogy tovább csökkenhetnek a kockázatok. Ez olyan, mint a 30-as táblák bevezetése a 90-es években. Akkor mindenki azt mondta, hogy megbuggyantam, pedig a példát Japánból és Svédországból vettük. Amikor bevezettük a lakott területen kívül a tompított fény kötelező használatát, akkor is ezt mondták, pedig a svédek csak ezzel az egy intézkedéssel 30 százalékkal csökkentették a halálos kimenetelű balesetek számát. A radarok is újabb lépést jelentek majd a kockázatcsökkentésben. Emellett előkerülhet néhány körözött lopott autó, és a rendőrség rendelkezésére állhat egy-egy rendszám akkor is, ha egy zsákfaluban feltörnek néhány házat.

Ezek szerint nemcsak a sztrádákra akarják kihelyezni a traffipaxokat, hanem az ország teljes területén szórják majd szét őket?

Igen, azt tervezzük, hogy elhelyezünk ilyeneket a városok kivezető útszakaszain, vagy más helyeken, ahol közlekedési vagy a bűnügyi helyzet ezt indokolttá teszi.

A közbeszerzés alapján volt, aki azt vizionálta, hogy akár 4 ezer darab készülék megjelenésére kell számítaniuk az autósoknak, és az autópályákon akár kilométerenként bele lehet majd futni az ellenőrzésbe.

Több fajta készüléket veszünk, 365 fixen elhelyezett traffipaxot és 160 mobil készüléket, a keretösszegben benne van a rendszer működtetéséhez szükséges felépítmények, szerverek és a szoftverek ára is. Terveink szerint a rendszer emberi közreműködés nélkül regisztrálja a képeket. Protekció nincs, emberi kéz a gépből ki nem tudja emelni a felvételeket. Ha kilométerenként nem is lesznek készülékek, de az autóba szerelt traffipaxot akár az ország teljes hosszában fel tudjuk állítani, ha mondjuk kontrollálni akarjuk az átvonuló forgalmat. Akkor nagyjából 20-30 kilométerenként számolhatunk egy ellenőrző autóval.

A gigantikus traffipaxbeszerzés ellenzői szerint a rendőrség nagyon eltúlozta a statisztikai adatokat, amikor a gyorshajtás veszélyességét ecsetelte, hogy megalapozza a beszerzést. A hivatalos indoklás szerint a balesetek 27 százalékát okozza gyorshajtás, de ha jobban utánanézünk, akkor kiderül, hogy a száguldozás valójában csak 7 százalék, a többi relatív sebességtúllépés, azaz az útviszonyoknak nem megfelelő sebességválasztás, amit a traffipax nem tud kiszűrni.

Tisztázzuk: ez általában a gyorshajtók érvrendszere. A 7 százalék is minimum 35 emberéletet jelent. Lehet, hogy a relatív sebességtúllépést így nem lehet kiszűrni, de ha ott vannak a mérőeszközök, akkor az hamarosan rászoktatja a közlekedőket a kontrollált, szabálykövető magatartásra. Statisztika az is, hogy sok esetben nem a szabályszegők, hanem a vétlen közlekedők halnak meg. Én elsősorban a szabályosan közlekedőket akarom megvédeni.

Említette, hogy az országon keresztül teljes hosszában fel lehet majd állítani egy traffipaxsort. Egy száguldozó török vendégmunkás vagy egy magyar autós akár 50 büntetést is összeszedhet a határon való belépéstől a kilépésig egyetlen út alatt?

Ha nem tartja be a szabályokat, akkor igen. De a pénztárcája jobb közlekedési ismeretre fogja sarkallni.

Az kisebb vagyon lesz. A traffipaxos büntetésekből fogják kiegészíteni a rendőrség költségvetési bevételeit? Már most is 16-17 milliárd körüli bírság folyik be évente.

Ez csak majdnem igaz. 2010-ben, amikor elvállaltam a miniszterséget, azt kértem a miniszterelnöktől, hogy a rendőrség semmilyen büntetésből származó bevételt ne kezeljen a saját számláján. Ha ugyanis a rendőr készpénzzel dolgozik, akkor mindig ott van a korrupció veszélye, ha a rendőrség részesedik a büntetésből, akkor meg joggal kérdezik, hogy a karácsonyi pénzre gyűjtünk-e. Most az a helyzet, hogy a rendőrségnek fogalma sincs arról, hogy mennyi pénz folyik be az általa kiszabott bírságokból a központi költségvetésbe. Ez a bevétel semmilyen módon nem befolyásolja a rendőrség költségvetését.

Akkor mi az oka annak, hogy egyes rendőrkapitányságokon egy év alatt 10 ezer forinttal nőtt az egy főre jutó átlagbírság összege, és a rendőri vezetők kifejezetten eredményként prezentálják a növekedést?

Ilyen ok lehetett például, hogy arra a területre volt vezényelve a Készenléti Rendőrség. A tettenérések száma és a büntetések száma is megnövekszik ott, ahol az egység megjelenik. Én nem beszélnék persze eredményről akkor, ha nő a büntetések összege, inkább arról, hogy azon a területen az állampolgárok törvénykövető magatartása nem megfelelő. A rendőr ma már nem is dönthet a közigazgatási bírságok mértékéről, jogszabály határozza meg. A szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni, de az ennyibe kerül.

Személyes véleménye szerint a kiszabható bírságok szociális szempontok alapján megfelelnek a hazai átlagkereseteknek?

Én nem a keresetekhez mérek, hanem a visszatartó erőhöz.

Nyugat-Európában több helyen a fizetésekhez arányosítják a büntetések mértékét. Ezzel a módszerrel nem fordulhatna elő például, hogy egy nettó 120 ezret kereső pedagógusnak egy elhibázott kanyarodásért 50 ezer forintot kelljen kifizetnie.

Mind a két rendszernek megvannak az előnyei és a hátrányai. A mienknek az, hogy tiszta, megvan a díjszabás, amely alapján mindenki tisztában lehet azzal, hogy amit elkövetett, annak mi lesz a vonzata.

A jövedelemhez viszonyított büntetési tétel viszont komoly bürokratikus következményekkel jár: be kell hívni a szabálysértőt, nyilatkoztatni kell jövedelméről, meg kell győződni, hogy igazat mondott-e, el kell bírálni az adatokat. Egy előadót leköt egy ügy, mire meg lehet határozni, hogy mennyit fizessen a példában szereplő tanárember.

2010-ben azt ígérte, hogy két hét alatt rendet teremt az országban. A nagy rendrakást általában úgy képzelték el, hogy kevesebb bűncselekmény történik majd, ehelyett a kormányváltás óta évente növekedett az ismertté vált bűnelkövetések száma.

Amikor 2010-ben az országgyűlés rendészeti bizottságában meghallgattak a terveimről, azt mondtam, hogy feltöltjük a 3500 üres rendőri helyet, több rendőrt fogunk az utcára vezényelni. Miután több rendőr lesz az utcákon, több bűncselekményt fognak észlelni. A bizottságnak is jeleztem, hogy a korábban látenciában maradt szabálysértések és bűncselekmények miatt az első időkben meg fog emelkedni a bűncselekmények száma.

Ez logikus, de a probléma az, hogy közben jóval nagyobb ütemben, több mint kétszer annyival emelkedett, és most 250 ezer felett van a fel nem derített bűncselekmények száma!

Akkor ehhez tegyük hozzá azt is, hogy közben csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma, és jelentősen csökkent az emberölések száma is. Idén a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva 18 százalékkal, ami 21 életet jelent. Ma Magyarországon a gyilkosságok jelentős részét nem a szervezett bűnözői csoportok követik el, hanem gyakran a családtagok közötti konfliktusok „eredményezik”. Ha ezt leszámítjuk, akkor joggal mondhatjuk, hogy Európa egyik legbiztonságosabb országa vagyunk.

De akkor mik azok a területek, amiknek a felderítése nem megy? Valamiért mégiscsak megugrott a sikertelenül befejezett ügyek mennyisége.

Az úgynevezett járulékos bűncselekmények miatt. Ez is egy statisztikai játék a számokkal. Korábban, ha valakinek ellopták a pénztárcáját, és benne volt a személyije, a bankkártyája, a tajkártyája és mondjuk a végrendelete, akkor ezek mind-mind egy külön bűncselekményt jelentettek. Ma már ezen változtattunk. A komolyabb bűncselekmények, mint például a szándékos emberölések esetében viszont nem állunk rosszul. A 2013-as gyilkosságok közül három nincs felderítve. 20 százalékkal növeltük az eredményességet a rablások terén is.

Az eredményesség is szép, de a Rezešová-ügy rávilágított arra, hogy a rendőri munka sokszor nem tökéletes. A baleset áldozatainak hozzátartozói állítólag pert is fontolgatnak, azt állítva, hogy az eljárási bakik miatt nem lehetett súlyosabb ítéletet hozni. Októberben pedig Kaposváron egy idős nő meggyilkolásának vádja alól mentettek fel egy férfit, jóllehet a DNS-e rajta volt a késen, de elfelejtették jegyzőkönyvezni a mintavételt. Az eljárási hibákért jár felelősségre vonás?

A hanyag munkavégzést természetesen szankcionáljuk. Egyébként megnézetem, hogy összesen hány ilyen eset volt.

A ciklusból már csak néhány hónap van hátra. Ha a Fidesz nyer a választáson, újra bevállalná a tárca vezetését?

A hídon akkor kell átmenni, ha odaértünk. A válasszal várjuk meg a győzelmet, aztán a felkérést.