Hortenzia, Gergő
8 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Reménykednek, hogy nem lesz mérnökállamosítás

2013.12.18. 15:46
Barsiné lát még esélyt az állami fennhatóság elkerülésére, azt mondta, személyes kapcsolatait is beveti, hogy módosítsák a kormányrendeletet, és kamarai szinten is egyeztetnek a kormányzattal. Az uniós forrásokat kezelő apparátus túlkapásának tartja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke azt a kormányhatározatot, amely kizárólag azokat a mérnököket engedné a komolyabb uniós beruházások közelébe, akik egy állami szervezetbe tömörülnének. A váratlan ötlet hátteréről a kamara a mai napig nem kapott pontos tájékoztatást, de Barsiné szerint a következő hetekben változhat még a kormányzati álláspont.

Nem hiszem, hogy ideológiai alapon akarnák állami fennhatóság alá terelni a magyar mérnököket, inkább arról van szó, hogy az Európai Unió által finanszírozott projektekkel foglalkozó apparátus egyes tagjai azt gondolták, hatékonyabb lehet a beruházások levezénylése, ha a tervező mérnökök is alattuk dolgoznak

– mondta az Indexnek Barsiné Pataky Etelka. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt hetekben nem kaptak pontos információkat arról, hogy a kormány miért döntött úgy, hogy a 2014-2020 közötti uniós ciklusban induló nagyobb beruházásoknál „állami szolgáltatásként”, „állami kapacitással” készüljenek a mérnöki tervek.

Az októberi kormányhatározatot a mérnökök szakmai képviselete döbbenettel fogadta, a Mérnök Újságban a kamara elnöke is keményen kritizálta a „villámcsapásként” érkező elgondolást, és egy hosszú cikk kérte a kormányt, hogy „ne államosítsák a mérnöki szolgáltatásokat”.

Barsiné szerint a fő gond az lehet, hogy az uniós apparátusban nem voltak partnerei a mérnököknek, a projektek előkészítésében a másik oldalon mindig jogászok, a mérnöki szakmán kívüliek ültek. Kevesen voltak, akik maguk is részt vettek már projektek lebonyolításában, ezért is akadt el, vált bürokratikussá a megvalósítás. Így fordulhat elő, hogy a kormány nem ott keresi a rendszer működési problémáira a megoldást, ahol a változtatás valóban eredményt hozna.

Az MMK elnöke szerint a hiba nem a tervezőkben, hanem az uniós finanszírozás működési mechanizmusában volt. A szakma a brüsszeli pénzek magyarországi megjelenése óta szenved a túlszabályozottság miatt, amely sem tartalmi, sem költségvetési, sem pedig határidős szempontokból nem veszi figyelembe azt, hogy a projekt sorsa az előkészítő tervezésben dől el.

A kamara éppen a kormányhatározat megjelenésével egy időben maga is elkészítette saját ajánlásait, amelyek 2014 után javíthatnák a mérnökök teljesítményét és a munka minőségét. Az MMK szerint a beruházások előkészítő munkáihoz hosszabb időre van szükség, ami lehetővé tenné, hogy tervezők költségvetési szempontból végiggondolhassák a beruházást, több elképzelést is le tehessenek az asztalra. A jobb előkészítő munka nem növeli az árat, állítja Barsiné, hanem megspórol rengeteg pótmunkát. A rossz működési rendszeren nem fog változtatni, ha a mérnököknek egy állami cégben kell majd a jelenlegihez hasonló körülmények között teljesíteniük. Az államnak inkább a projektmenedzsment területén kellene belépnie az uniós finanszírozású építkezések lebonyolításába, hogy a projekt szempontjából szükséges döntések időben megszülessenek, ahogy ezt néhány nagy projekt sikere már igazolta is.

A kamarai elnök elmondta, hogy a rendszerváltás után megszűnt nagy állami tervezőirodáknak voltak ugyan értékei, de azóta 5-40-100 fős vállalkozások, kkv-k alkotják a magyar mérnöki cégek gerincét, olyan cégek, amelyek az elmúlt húsz év során rengeteg szakmai tapasztalat halmoztak fel. Az uniós projektek újraszabályozása tönkre teheti ezeket a kkv-kat, jóllehet a kormány kifejezett célja éppen ennek a szektornak a támogatása lenne.

Barsiné lát még esélyt az állami fennhatóság elkerülésére, azt mondta, személyes kapcsolatait is beveti, hogy módosítsák a kormányrendeletet, és kamarai szinten is egyeztetnek a kormányzattal.