Zsófia
16 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Rakás szar vagyok, aki semmire sem jó

2013.12.20. 09:24 Módosítva: 2013.12.20. 09:24
A résztvevőknek értelmetlen, viszont a munkanélküliségi mutatókat szépen javítja az EU-s pénzből finanszírozott alapkészség-fejlesztő program. A dedós feladatokat a résztvevők megalázónak tartják, viszont aki nem vállalja, azt törlik a nyilvántartásból a munkaügyi központban. Mindezt idén 24 milliárd, jövőre 184 milliárd forintból, amit azonban az EU fizet.

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni.

Sok legyet egy csapásra

A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés hasznát nem a munkaerő-felzárkóztatásában kell keresni, hanem a statisztikában: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon, épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként. „Nem a regiszterek megtisztítása a cél” – hessegette el a gondolatot az NGM államtitkára, Czomba Sándor.

Növeli a foglalkoztatottságot az is, hogy az alapkészség-fejlesztésre körülbelül ötezer oktatót alkalmaznak, felerészben munkanélkülieket, így ők is javítanak a statisztikán. Nem mellékes az sem, hogy a program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.

A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.

Az összeg nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintot emészt fel, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.

TKKI: Igenis van rá igény

A TKKI a Békés megyei szintfelmérők kiértékelését hozta nyilvánosságra, szerintük ez alátámasztja az igényt az alapkompetencia-fejlesztésre. (Arról nem szól a közlemény, hogy a többi megyében milyen eredmények születtek.) A TKKI így kommentálta az adatokat:

A szándékosan nagyon egyszerű feladatokat tartalmazó – több sajtóorgánum részéről primitívnek, megalázónak bemutató – tesztet az alábbi eredménnyel töltötték ki a résztvevők:

Pontszám Darabszám   
Matematika Írás-olvasás Átlag Százalék
0-10 122 154 138 3,07%
10-20 163 201 182 4,06%
20-30 211 224 217,5 4,85%
30-40 355 588 471,5 10,51%
40-50 488 757 622,5 13,87%
50-60 769 662 715,5 15,94%
60-70 992 597 794,5 17,70%
70-80 380 578 479 10,67%
80-90 512 405 458,5 10,22%
90-100 496 322 409 9,11%
ÖSSZESEN: 4488 4488      

A TKKI szerint

  • A résztvevők 3%-a (138 fő) saját személyes adatait sem tudta leírni (0-10 pont közötti eredmény)
  • További 8% a legegyszerűbb feladatokat (felhő, nap, hópehely rajzolása) sem tudta megoldani, valószínűleg olvasási nehézségei miatt. (10-30 pont közötti eredmény)

„Ne becsüljük le ezt a képzést, különösen azok esetében ne, akik 25 éve tollat sem fogtak a kezükbe” – próbálta eloszlatni a program hatékonyságával kapcsolatos kételyeket Czomba. Az államtitkár szerint ha a csoport szintje megfelelő, akkor gyorsabban haladhatnak a tananyagban. (Igaz, annak egy része csak januárban jelenik meg.) „Diplomások nem kerülnek ebbe a képzésbe, és senkit nem kényszerítünk. A képzés nem kényszer, hanem lehetőség” – tette hozzá. A hozzánk eljutott információk, közmunkások és tanárok által írt olvasói levelek szerint azonban sokan OKJ-s képzéssel, sőt diplomával kerültek a programba.

Sikítva menekültek volna

Az elképzelés jó, tényleg tovább kellene ezeket az embereket képezni, de ez a program erre nem látszik alkalmasnak

– mondta egy neve elhallgatását kérő budapesti tanár, aki oktatóként vesz részt a képzésben. „A tananyag a Meixner-módszerre épül, ám azt gyerekekre és nem felnőttekre dolgozták ki. Ráadásul a csoportok nagyon vegyesek, láthatóan véletlenszerűen kerültek be a diákok. Ezt ők is megerősítették. Mesélték, hogy a kiosztás annyiból állt, hogy a lista első húsz emberét ide, a következő húszat oda irányították, előzetes vizsgálat nélkül. Azt sem tudták, miből áll majd az alapkészség-fejlesztés, ezzel az órán szembesültek ők is, ami nekünk is kellemetlen volt” – mondta az oktató, akinek az indulás előtt három napja volt, hogy megismerkedjen a tananyaggal, ami nem is fedi le a teljes programot.

Hat-nyolc óra alatt lehet végezni az úgynevezett ráhangoló, motiváló modullal, amire egyébként 42 órát szántak. E mellé a füzetecske vagy hogy nevezzem mellé saját kútfőből igyekszünk hozzátenni, hogy kitöltsük az üresen álló időt. Mindennap fél órát konzultálunk a kollégáimmal, hogy mit kéne tenni. Már az igazgató is érzi a program rákfenéjét, bízunk benne, hogy rajta keresztül lesz módunk ezt jelezni

– mutatott rá a hiányosságra a tanár, aki az első napon nem is merte kiosztani a szintfelmérésre szánt tesztet:

A kollégáimmal együtt arra gondoltunk, hogy ha ezt tennénk, akkor mindenki sikítva menekülne ki a teremből. A hét végén adtuk csak oda, előtte mondtuk, hogy vegyék komolyan, akkor is, ha nevetségesnek látszik. A többség egyébként konstruktívan állt a feladatokhoz. Persze, a szintfelmérésre nem volt alkalmas a teszt. Mindenki teljesítette, bár van a csoportban olyan, akinek nehezebben megy az írás, olvasás, ám őket sem kell az alapoktól betűvetésre tanítani.

A bizonytalanságot növeli, hogy van olyan tananyag, ami még el sem készült, ehhez csak januárban jutnak hozzá az oktatók.

Biankót írtak alá

A tanároknak a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) kellett szerződést kötniük. Az intézményt kormányhatározat alapján a nemzetgazdasági miniszter jelölte ki a téli közmunkaprogram keretében zajló alapkompetencia-fejlesztési foglalkozások lebonyolítására.

(Mutatunk pár feladatot, amik a képzésben szerepelnek)

olvasás 1
Fotó: Türr István Képző és Kutató Intézet

Információink szerint azonban volt olyan szerződés, amelyben az összeget nem jelölték meg. „Nekünk az igazgató azt mondta, hogy bruttó 2500 forinttal fognak számolni, mi ezt egyelőre elhisszük” – derült ki egy másik oktató elmondásából.

Van olyan állásban lévő tanár, aki heti 30 órát is vállalt a programból saját munkaideje felett.

Volt, aki azt mondta, ha tudta volna, hogy ebből áll a tananyag, nem vállalta volna el. Én viszont nem bántam meg, ez is egy újabb szakmai tapasztalat.

– mondta egy tanár, aki elárulta, hogy az oktatókkal szemben nem volt követelmény, hogy legyen felnőttképzési gyakorlatuk. Sok felsős tanárnak az is gondot okoz, hogy lényegében alsós anyagot kellene tanítaniuk, amiről sem gyermekeket, sem felnőtteket tanítva nincsen sincsen tapasztalatuk.

Tanulj, fiam!

A tanárok beszámolói szerint a programba önként lehetett jelentkezni, bár meglepően gyorsan, néhol negyedóra alatt dönteni kellett róla. Sok iskola nem is vállalta a feladatot, bár ennek nemcsak a tanárok elutasítása, hanem a teremhiány is oka lehetett.

Nálunk már kérdezgetik a gyerekek, hogy mit keresnek itt a bácsik, nénik, akiket nap mint nap látnak. Igyekszünk távolabbi helyekre csoportosítani a felnőttek óráit, de a büfénél látják őket. Ebből nem adódott probléma, de azért kértük a felnőtteket, hogy ne beszélgessenek a gyerekekkel. Annyi haszna viszont van, hogy volt már olyan kisdiákom, akit azzal ijesztgethettem, hogy ha nem tanul, akkor majd felnőttként is itt fog ülni.

– hozott példát fel a program egyik nem várt pedagógiai hasznára az egyik oktató, akinek tapasztalata szerint a felnőttek jól öltözötten, tisztán jelennek meg, náluk nem volt panasz a higiéniára.

A program lebonyolítása hivatalosan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) részvételével történik, ám ott elhárították érdeklődésünket azzal, hogy kérdéseinkkel a TKKI-hez vagy az NGM-hez kell fordulnunk. Előbbinél szintén az NGM-hez irányítottak, utóbbi későbbre ígért választ.

matek 2
Fotó: Türr István Képző és Kutató Intézet

Kiknek készült a program?

Czomba Sándor szerint a félmillió nyilvántartott munkanélküliből 200 ezer ember van, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és 26 ezer, aki ennyivel sem. Ennek alapján nem világos, hogy kiknek szánták a lényegében analfabétákra kalibrált alapkészség-fejlesztő programot, amelyben 48 ezer ember vesz részt. Mindezt úgy, hogy négyezer olyan tanuló, akiknek az általános iskola első hat osztályáról van bizonyítványuk, lehetőséget kapnak arra, hogy elvégezzék a 7., 8. osztályt.

Így tehát elvileg 22 ezer olyan személy van, akinek nincs teljes általános iskolai képzettsége, és nem vesz részt a fenti programban sem. Ha őket száz százalékban sikerült az alapkészség-programba bevonni, akkor is van további 26 ezer ember, akit úgy oktatnak írásra, olvasásra, hogy bizonyítottan megvan az általános iskolai végzettségük. Többüknek azonban OKJ-s képzése, közép-, sőt, felsőfokú végzettsége is van. Így nem világos, milyen egyéb szempontok alapján kerültek az alapkompetencia-fejlesztési programba a hallgatók.

olvasás 2
Fotó: Türr István Képző és Kutató Intézet

Még meg is aláznak

Sokan azt remélték, hogy hasznos szakmát tanulhatnak, de csalódtak. Akár felsőfokú végzettséggel is bekerülhettek emberek alapkompetencia-fejlesztésre, mert máshol nem volt hely. Egy olvasónk édesapja 2011-ig karbantartóként dolgozott, 26 év munkatapasztalattal lett közfoglalkoztatott. A képzés a család szerint megalázó:

Ezzel az emberekben azt a képzetet keltik, hogy egy nagy rakás szar, aki semmire sem jó! Nem értem ha vannak normális OKJ-s és egyéb használható képzések (pl. vezetői engedély megszerzése), akkor miért ilyen hülyeségre kényszerítik az embereket! Sajnos kénytelenek vagyunk tűrni, mert minden munkára jelentkezésnél azt mondják neki, vagy túl öreg, vagy nem elég képzett.

Másik olvasónkat, aki két OKJ-s szakmával rendelkezik, takarítóként helyezték el egy öregek otthonában, ami mellé egy képzést is választania kellett: lehetett volna konyhai kisegítő, betanított parkgondozó, betonkészítő vagy településkarbantartó is. Miután nem fogadta el az ajánlott képzéseket, kikerült a munkaügyi központ adatbázisából, amit felháborítónak tart: „Nem elég, hogy egy fillért nem kapok, még megaláznak a munkával és ezekkel a képzésekkel”.

matek 3
Fotó: Türr István Képző és Kutató Intézet

Szégyellje magát, aki kitalálta

Egy másik olvasónk éppen attól félt, hogy törlik a rendszerből, inkább bevállalta a kétszer 30 nap munkából és 4 hónap tanfolyamból álló kombinációt. Szerinte lehet értelme az alapkompetencia-fejlesztésnek, de nem diplomás vagy érettségizett emberekkel:

Mint az a levelemből is kiderül, tudok írni és olvasni is. Először megalázva éreztem magam és szégyelltem, hogy idejárok, de ezen már túl vagyok. Rájöttem, nekem nincs szégyellnivalóm, szégyellje el magát az, aki ezt kitalálta és az is aki engedélyezte. Ebben a 4 hónapban, ennyi pénz ráfordítással érdemleges tanfolyamot is indíthattak volna, például angol nyelvtanfolyamot, annak lett volna értelme. A tanárok is és mi is kényelmetlenül érezzük magunkat.

Egy vidéken képződő olvasónk szerint annyira „felháborítóan primitív” a képzési anyag, hogy a padtársa otthon az elsős gyerekével töltette ki a feladatokat. Azok is kellemetlenül érzik magukat, akik nem érettségiztek: „Megalázónak érezzük, hogy szótagolva tanulunk olvasni, vagy sz betűvel kell szavakat mondanunk” – mondta egyikük az Indexnek. A 27 fős csoportban 3-4 alkoholista van egyébként, sokan bánják, hogy nem mentek láncfűrészkezelőnek vagy parkgondozónak (olvasónk kulturális menedzsernek jelentkezett, de az nem indult, így betették kompetenciafejlesztésre).

matek 1
Fotó: Türr István Képző és Kutató Intézet

„Ne folytassák a hadjáratot!”

Több megkérdezett szakember szerint is kérdés, hogy a tananyag alkalmas-e felnőttek képzésére, maga a Meixner Alapítvány is közleményben határolódott el attól.

A napocskás tananyag szerzőjét is megkerestük, ám kérdéseink után Damó Eszter írásos válaszában elzárkózott a véleménye kifejtésétől. Levele szerint hadjárat folyik a programmal szemben. Úgy érzi, hogy megszólalásával már csak egy nyilatkozatháború munícióját szolgáltatná, ezért sem látja értelmét, hogy szakmai kérdésről vita folyjon egy nem szakmai fórumon.

Damó szerint az általa írt anyag szakmailag vállalható, „hogy mire jó és mire nem, el fog dőlni a programban”. Egy ilyen kísérlet, melybe 50 ezer embert vonnak be, és összesen 204 milliárd forintot költenek rá, ilyen megalapozottsággal talán egy kissé meredeknek tűnik.

Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.