Leó, Szaniszló
4 °C
17 °C

Zellert is tartalmaz a száraz, gagyi bejgli

2013.12.22. 10:00
Nyomokban zellert is tartalmazhat a köptetőszagú, omlós diós tekercs, ráadásul tavaly óta már nem hívhatják bejglinek a bejgliszerű, olcsó cukrásztermékeket – így járja körül a Délmagyar cikke a karácsony egyik legfontosabb problémakörét, a bejglikérdést.

"A napokban elárasztották a hipermarketeket a különféle bejglik és olcsóbb társaik, az úgynevezett omlós tekercsek. Egy omlós diós tekercs elnevezésű készítményt kóstoltunk meg – írja a Délmagyar. – Elsőre kísértetiesen hasonlít a bejglire, de kibújtatva a zacskójából már mást gondoltunk. Megszagolva leginkább a köptetőre emlékeztet az illata, az íze azonban sokkal jobb, mint ahogy kinéz. Az omlós kifejezés helyett azért inkább azt kellene ráírni: száraz. De akkor megvennénk? Többen dejónak és nem diónak vélték a tölteléket, de az összetevők között azt láttuk, hogy a termék 30 százaléka dió. Végigolvasva a listát közel 70 összetevőt számoltunk össze. Többek között nátrium-propinát, csillagfürt, szójaliszt, nátrium-szteaoril-2-laktilát is van benne, de még kajszibarackíz is. A listában azonban a legizgalmasabb, hogy nyomokban zellert is tartalmazhat."

"Amióta tavaly törvénybe foglalták, hogy mi nevezhető bejglinek, azóta vezették be a tekercs kifejezést" – nyilatkozta a lapnak Gyuris László szegedi mestercukrász. – "Ezt a törvényt azonban nem tartja be mindenki, sok gyártót ez egyszerűen nem hat meg. Ha a bejgli ára 900 forint alatt van, akkor bizony van ok az aggodalomra".


A Magyar Élelmiszerkönyv szerint csak akkor számít bejglinek a termék, ha a tömege legalább 250 gramm, és a töltelék mennyisége a késztermékben legalább 40 tömegszázalék. A szabályozás kitér a minimális zsír- és cukortartalomra is, valamint arra, hogy milyen összetevőket lehet, illetve nem lehet felhasználni a bejgli készítéséhez. Mákos és diós bejgli esetén szójaőrlemény és szójatermék például nem használható fel. Előírás, hogy a termék megnevezését ki kell egészíteni azzal, hogy a töltelék jellegét meghatározó anyag milyen százalékban található meg a késztermékben.