Magdolna
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Három életfogytiglant osztottak ki az ároktői bandának

2014.01.06. 12:07
A Fővárosi Törvényszék tíz brutális rablótámadást és egy idős ember halálát írta az ároktői vádlottak számlájára a hétfői ítélethirdetéskor. Kettőjüket, akik nemrég megszöktek a házi őrizetből, tényleges életfogytiglannal sújtotta. Az ítélet nem jogerős, mindenki fellebbezett. Az ítélet szerint lehet még olyan bandatag, aki nem került a bíróság elé. A bírósági szóvivő azt mondta: nem volt a törvényszéken politikai nyomás.

Két vádlottat tényleges életfogytiglanra, egyet életfogytiglanra, a másik három vádlottat pedig 8, 20 és 10 év fegyházra ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék az ároktői banda ügyében.

A vádlottakat egyben tíz évre a közügyektől is eltiltották, kivéve a negyedrendű vádlottat, akit csak nyolc évre tiltottak el. Az eljárásban 59 millió forint bűnügyi költség merült fel, ennek egy részét is a vádlottakkal fizettetnék meg. Az ítélet nem jogerős.

Az elsőrendű vádlott, R. Elemér és a harmadrendű vádlott, R. Henrik kaptak tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést. Ők voltak a szökevények, akiket Svájcból hozott haza nemrég a rendőrség. A másodrendű vádlott, M. István az, akit szintén életfogytiglanra ítéltek ugyan, de legkorábban harminc év múlva feltételes szabadlábra helyezhetik. Az ítéletek kihirdetésekor a hallgatóságból elájult egy nő, aki valószínűleg valamelyik elítélt rokona.

Társaira vallott, megmenekült a tényleges életfogyttól

A tucatnyi idős embert megtámadó, halálos sérüléseket okozó banda tagjai ellen csaknem öt éve folyt a büntetőeljárás, ezen belül az elsőfokú büntetőper két éve. A bíró szerint a következők szerepeltek az elítéltek bűnlajstromjain: emberölés vagy emberölés kísérlete, rablás, rablás előkészülete, személyi szabadság megsértése, testi sértés, magánlaksértés.

A negyedrendű vádlott, ifjabb R. Elemér azért is kaphatott a társaihoz képest jóval enyhébb büntetést, 8 év fegyházat, mert ő se emberölésben, se emberölés kísérletében nem volt benne a bíróság szerint. A másodrendű vádlott, M. István azzal érdemelte ki a 30 év utáni feltételes szabadláb lehetőségét, hogy segítette az ügy felderítését: társaira vallott.

A zsákmány: párezer forintnyi fagyasztott hús

Mindegyik vádlott esetében voltak olyan vádpontok, amelyekben felmentették őket, két tényállási pontban pedig mindannyiukat felmentették bizonyítottság hiányában. Ezek a szihalmi és a Nápolyi utcai támadásokhoz kapcsolódtak. Utóbbi esetben a sértett meghalt, tehát az egyik halottat végül nem írták a számlájukra.

Cserni János bíró elmondta: nagyon valószínűnek látszik a meglévő bizonyítékok alapján, hogy ezt az idős embert is a vádlottak padján ülők támadták meg, száz százalékosan azonban nem lehetett ezt rájuk bizonyítani, a valószínűség pedig önmagában kevés ahhoz, hogy valakit elítéljenek.

A törvényszék összesen 10 helyszínen elkövetett támadásban, összesen 14 ember bántalmazásában találta bűnösnek a banda tagjait. A bíróság által megállapítottak szerint a módszerük a következő volt: vasazás, lomtalanítás közben szemelték ki idős, gyönge áldozataikat; a támadásaik brutálisak voltak, a nőket is leütötték, sokszor a földön fekvőt is tovább rúgták, taposták még, majd összekötözve magukra hagyták őket. Összesen 9,6 millió forintnyi értéket zsákmányoltak, de több olyan támadás is volt, amikor mindössze párezer forintnyi értéket tudtak magukkal vinni.

A görbeházai-bagotai támadásnál például, amely után néhány órán belül meghalt az áldozat, egy 80 éves férfi, csak némi fagyasztott hús volt a zsákmány. Az ítélet szerint nem a vádlottakon múlt, hogy több idős ember nem halt meg. Volt áldozat, akinek az életét csak a szakszerű orvosi segítség mentette meg. Az emberöléssel (illetve annak kísérletével kapcsolatos) vádaknál a bíróság minősített esetet állapított meg: nyereségvágyat és különös kegyetlenséget.

Van még szabadlábon bandatag?

A bíróság vallomások, dns-bizonyítékok, tenyér-és cipőnyomok, autópályai kamerafelvételek és mobiltelefon-cellainformációk alapján állapította meg a vádlottak bűnösségét. Az ítélet indoklásakor elhangzott: az egyik támadás helyszínén lehetett egy Zoli nevű elkövető is, ugyanis a rablók egyik társukat így szólították, és nem volt szokásuk, hogy álnevet használtak volna.

Azóta se derült ki, ki volt ez a bizonyos Zoli.

Mivel a szihalmi és a Nápolyi utcai támadásban nem mondták ki senki bűnösségét, az ítélet értelmében ezeknek a támadásoknak az elkövetői a mai napig ismeretlenek.

Mindenki fellebbezett

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész a felmentések miatt jelentett be fellebbezést, és súlyosabb büntetést kért azokra a vádlottakra, akik nem tényleges életfogytot kaptak. A vádlottak és védőik is mindannyian fellebbeztek, ők felmentésért, illetve a büntetések enyhítéséért. Az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd.

A bíró elrendelte, hogy a jogerős ítéletig előzetes letartóztatásban maradjanak a vádlottak. Ebbe négyen beletörődtek, ketten fellebbeztek ez ellen is.

A bíróság a régi, a bűncselekmények idején hatályos Büntető törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazta a büntetés megállapításánál. A szabály az, hogy ha változik a törvény, mindig azt kell alkalmazni, ami a vádlottak szempontjából kedvezőbb. Az új Btk. alapján rosszabbul jártak volna. Aszerint például minősített esetnek számít, ha a sértett idős ember. Az ötödrendű vádlottnak az új Btk. alapján nem 20, hanem 25 év fegyház járt volna, mondott példát a bíró.

Egymásra mutogattak

"Semmilyen politikai nyomás nem volt a bíróságon" - jelentette ki újságírói kérdésre Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője az ítélethirdetés utáni sajtótájékoztatóján.

Az ároktői banda ítélethirdetésére a Fővárosi Törvényszék legnagyobb, díszes tárgyalótermét jelölték ki, azt is teljesen megtöltötték az újságírók, a vádlottak rokonai és a jogászhallgatók. A vádlottakat egyszerű bv-őrök és fekete maszkos kommandósok is kísérték. Amíg levették róluk a bilincset, szemükkel a hallgatóságot fürkészték. Látszik rajtuk, hogy rokonok: alacsony, köpcös férfiak.

Reggel, még az ítélethirdetés előtt először az elsőrendű vádlott, R. Elemér kért szót. Ő már a legutóbbi tárgyaláson is beszélt az utolsó szó jogán, most viszont egy paksamétát lobogtatott, mondván, hogy bizonyítékokat hozott. Zavaros előadásából nem derült ki egyértelműen, hogy mit is akart, elkezdett például felolvasni egy újságcikket, aminek az volt a címe, hogy „A Kúriának sem tetszett Rogán nyilatkozata” (ez egy a Rezešová-ügyhöz kapcsolódó írás volt), de az olvasásban többször megakadt. A bíró végül félbeszakította, mondván, hogy „nincs olyan, hogy legutolsó szó joga”, egyszer pedig már – a legutóbbi tárgyaláson – beszélt az utolsó szó jogán. R. Elemér végül kénytelen volt leülni.

Ezután a másodrendű vádlott, M. István kapott szót az utolsó szó jogán. Majdnem háromnegyed órán keresztül beszélt, az előadása csapongó volt, de mondanivalójának lényege az volt, hogy a többiek „megpróbálnak kitolni vele", hazudnak. A másodrendű vádlott szerint a többiek arra játszanak, hogy neki visszaeső bűnözőként kevésbé fog hinni a bíróság. Az erőszakos cselekmények elkövetését végig tagadta:

„Én személy szerint nem tartom magam ártatlannak, de én nem bántottam egyetlen embert sem.”

„Egy ujjal sem nyúltam senkihez.”

„Én mindig is tiszteltem őket.” (az időseket – a szerk.)

– többek között így védekezett. A többiekről azt mondta: úgy gondolja, hogy a cselekményeik az iskolázatlanságuknak is köszönhetőek, a brutalitásuk pedig annak, hogy ittak. M. István azt állította, hogy a többiek megfenyegették, ezért azt kérte, hogy a szállításnál és a börtönben különítsék el tőlük. A másodrendű vádlott továbbá arra kérte a bíróságot, vegye figyelembe, hogy négy gyereke, két unokája és egy idős, beteg édesanyja van.

Még egy vádlott beszélt az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán, R. András. Elismerte, hogy két bűncselekményben részt vett, de ő is elhatárolódott a többiektől: „Ne hozzon össze azokkal az emberekkel, akik itt ülnek” – mondta. Ő is arra panaszkodott, hogy a többiek fenyegetik.

„Én életemben háromszor ha voltam bíróság előtt, vaslopásért, nem pedig ilyen súlyos bűncselekményekért” – hozta még fel saját védelmében, majd ő is hivatkozott arra, hogy három kisgyereke van, a szülei pedig betegek.

Az ügyész öt életfogytiglant kért

Az ároktői banda 2008-2009-ben az ítélet szerint gátlástalan, embertelen módon támadt rá 70-80 éves emberekre Budapest peremkerületeiben és vidéken.

Az ügyész korábban a hat vádlott közül ötre tényleges életfogytiglant kért. A védelem viszont felmentést vagy legalábbis az ügyészi indítványnál jóval enyhébb büntetést látott volna indokoltnak. A vádlottak többsége tagad, de vannak, akik magukra és társaikra terhelő vallomásokat is tettek. 

A vádlottak az utolsó szó jogán is az ártatlanságukat bizonygatták. Az elsőrendű vádlott, R. Elemér szerint az ügyében bizonyítékokat hamisítottak a rendőrök, és volt olyan is, aki felajánlotta, hogy ha fizet neki, kihozza az előzetes letartóztatásból.

Törvénymódosítás lett a szökésükből

R. Elemér és egy vádlott-társa, R. Henrik egyébként tavaly tavasszal házi őrizetbe került, mert letelt az előzetes letartóztatás törvényben megszabott négyéves felső határa, és ezért meg kellett szüntetni fogva tartásukat. A házi őrizetből azonban tavaly októberben megléptek, néhány nappal később Svájcban fogták el őket. Ezután újra előzetes letartóztatásba kerültek. Ekkor az ötödrendű vádlott,  R. András került házi őrizetbe, de az ő bokájára már nyomkövetőt tettek.  

Az ároktői banda ügye a szökés miatt politikai ügy lett: Rogán Antal fideszes frakcióvezető kezdeményezte azt a törvénymódosítást, hogy az előzetes letartóztatás ne szűnjön meg, ha egy vádlottal szemben 15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indul eljárás. Az ítélethirdetést a törvénymódosítás eredményeképp már mind a hatan újra előzetes letartóztatásban várták.

Az ügy elhúzódásában nagy szerepe volt annak, hogy a szakértői intézet késett a dns-minták kiértékelésével. A bírósági szóvivő az ítélethirdetés után azt mondta: a dns-bizonyítékoknak végül nagyon fontos szerepe volt abban, hogy el tudták ítélni a vádlottakat.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport