Így borul össze mindenki Gyurcsányékkal
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Késekkel és fémcsövekkel dobálta egymást két társaság Budapesten - A nyíregyházi rendőrök buktatták le az országszerte kocsikat feltörő szerelmespárt
- Sürgős ráncfelvarrásra szorul Magyarországon a gondnokság intézménye
- Súlyos baleset történt Vácnál, a forgalmat megállították
- Videón a TEK akciója: maszkos, fegyveres rablókon ütöttek rajta
Meg akartuk tudni, mi is történt hétfőn, amikor látszatra a semmiből Bajnai Gordon és Mesterházy Attila is a kukába dobták a megállapodásukat. Mindhárom párt több, a történésekre rálátó politikusával beszéltünk. Mindannyian név nélkül nyilatkoztak.
Miért most?
Az MSZP–Együtt 2014-szövetség kinyitása nem január 6-án pattant ki Bajnai Gordon fejéből. Már az ünnepek alatt folytak informális megbeszélések, a karácsonyi szünet alatt inkább telefonon, utána személyesen is. Január 3-án, pénteken Mesterházy Attila Gyurcsány Ferenccel találkozott, másnap, 4-én pedig Bajnai Gordonnal tárgyalt. A sorrendet nem valamiféle politikai logika, hanem a téli szabadságaik rendezték.
Az ellenzéki szövetség kinyitásának szándékát a pártvezetők a bejelentés előtt egyeztették egymással, de hogy pontosan hogyan is fog kinézni az új felállás, arról most kezdődnek csak a valódi tárgyalások. Nyilatkozataik szerint a jövő hét végéig meg akarnak állapodni.
Ki kezdeményezte?
Bajnai Gordon hétfő reggel az ATV-ben jelentette be, hogy újra akarják nyitni az MSZP-vel kötött megállapodást. Mind MSZP-s, mind DK-s forrásaink megerősítették, hogy a kezdeményezés valóban az Együtt 2014 oldaláról jött. Bajnaiéknak a nyilvánosság számára szánt magyarázata szerint az MSZP–Együtt-megállapodás sok korábbi fejezete után azért vált szükségessé egy újabb forduló, hogy sikeresebben lehessen szembeszállni a Fidesszel. Az Együtt-PM egyik vezető politikusa némileg nyíltabban fogalmazott:
A legnagyobb probléma az, hogy ha összeadjuk a három párt támogatottságát, nem úgy tűnik, mintha legyőzhető lenne a Fidesz. Ezt arra vezetem vissza, hogy nincs meg a választói hit.
Miért szerették meg hirtelen Gyurcsányt?
A vidéki körzetek egy jó részében állítólag rádöbbentek, ha nincs baloldali egység, győzelem se nagyon lesz. A bizonytalan szavazók és az ellenzéki pártok elkötelezett támogatói között is egyre nagyobb többségbe kerültek az összefogást sürgetők, és közben Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció elfogadottsági mutatói is pozitív irányba változtak a belső felmérésekben.
Egyik forrásunk szerint az elmúlt hetek, hónapok DK-s akcióinak köszönhetően a korábbi határozott elutasítottságból a szocialisták táborában is határozott támogatottságba fordult Gyurcsány Ferenc renoméja. Egy DK-s forrásunk ezt így egészítette ki:
Akármelyik baloldali politikus jár akármilyen vidéki fórumon, az emberek mindenütt azt kérdezgetik, mikor lesz teljes összefogás. Mindegyikük ezzel szembesült az elmúlt hetekben. Hogy ki vezeti az összefogást, nem az lényeges nekik. Ami fontos, hogy az emberek világosan tudják, hová kell szavazni.
De mitől ijedt meg ennyire az Együtt-PM?
Több forrásunk szerint Bajnaiék belátó magatartása mögött nem annyira ezek a közvélemény-kutatási adatok keresendők, hanem sokkal inkább azok, amelyek az utóbbi hónapokban az Együtt-PM visszaesését jelezték. A különállását eddig akkurátusan hangsúlyozó szövetségben komoly tudatmódosító hatása lehetett az 5 százalékos küszöb felé zsugorodó támogatottsági adatoknak.
Csakis a bejutási küszöb körül lehet Bajnaiék számára ténylegesen érdek, hogy hirtelen feladják a hónapokig csiszolgatott külön-külön indulás alapkoncepcióját, és szorosabbra fűzzék a szálakat a stagnáló, de legalább biztos bejutónak számító szocialistákkal. Egy szocialista politikus az Indexnek arról beszélt, nem csupán a jelenlegi támogatottsági adatok, hanem a kampánykilátások is rémisztőek lehettek az Együtt számára:
Hol maradna nekik tér? Gyurcsány Ferenc harsány és a liberális értelmiséget célzó akciói az egyik oldalon, a másikon meg az MSZP hol szociáldemokrata, hol baloldali populista üzenetei. Egyszerűen elszívtuk volna a levegőt előlük.
Egy másik szocialista forrásunk szerint árulkodó az is, hogy bár az ellenzéki összefogást a külön listás modell és a koordinált jelöltállítás segítségével is ki lehetne terjeszteni a DK-ra, Bajnai Gordon mégis rögtön az általa eddig elutasított közös listát kezdte el emlegetni. A név nélkül nyilatkozó MSZP-s politikus szerint ez azt mutatja, hogy valójában a közös lista és ezáltal a parlamenti bejutás körüli bizonytalanságok eloszlatása az igazán fontos az Együttnek.
Így buktak meg sorra az Együtt 2014 stratégiái
- 2012. október: Bajnai Gordon mozgalma ernyőszervezetként indul, mely maga alá akarja begyűjteni a baloldali civileket és pártokat.
- 2013. január: Bajnai Gordon bejelenti, hogy az Együtt 2014 mégis párttá alakul. A cél az ő közös miniszterelnök-jelöltsége. Tavasszal az MSZP-vel való szövetség megkötése elől kitérnek, és inkább országjárásra indulnak, hogy megerősödjenek és így javítsák tárgyalási pozícióikat. Ez nem sikerül.
- 2013. augusztus: Viharos jelenetek után eldől, Bajnai Gordon nem lesz közös miniszterelnök-jelölt. Az MSZP és az Együtt 2014 arról állapodik meg, hogy ugyan összehangolják az egyéni jelöltállítást, de külön listákat indítanak. A megegyezés szerint ha nyer az ellenzék, a listán több voksot gyűjtő párt adja a miniszterelnököt. Tehát gyakorlatilag az is eldől: Bajnai sehogy sem lesz kormányfő. A közös listát élesen ellenzik.
- 2014. január: Bajnai Gordon bejelenti, újratárgyalná a megállapodást. Már közös listát akar, és arról beszél, az összefogást „természetesen″ nem ő fogja vezetni.
Miért menne bele a közös listába az MSZP?
Szeptember óta érdemben egyedül a DK erősödött a baloldalon. Gyurcsányék egy pillanatig sem titkolják, hogy nem a bizonytalanokat sikerült megnyerniük, hanem az elkötelezett balos tábort rendezték át. Varju László pártigazgató az Indexnek korábban arról beszélt, hogy az új gyurcsányisták valójában a régi gyurcsányisták: Bajnai Gordon 2012. őszi zászlóbontása után a Demokratikus Koalíció a bejutási küszöb körüli szintről 1-2 százalékra esett vissza a teljes népességben, hogy aztán 2013 őszén az Együtt kárára erősödjenek vissza.
Jelenleg mindkét párt a bejutási küszöb körül billeg. Ez azt jelenti, hogy akár a győzelem reményében továbbra is bízó MSZP-vezetés rémálma is megvalósulhat, vagyis az Együtt és a DK is 5 százalék alatt teljesíthet. A közös lista éppen ezért most már mind a három szereplőnek előnyös lehet: a két kicsi számára garantálja a bejutást, a nagyobbik számára pedig életben tartja a reményt, legalábbis javítja az elérhető számokat.
Ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt?
Szanyi: Ádert meg kellene várni
A szocialista pártot a kampány alatt vezető Országos Választási Bizottság hétfő este ülésezett. A testület tagja, Szanyi Tibor az Indexnek elmondta, többek között átvették mind a 106 egyéni választókerületben a helyiek által a legégetőbbnek ítélt problémák listáját, és meglepetésükre például a földmutyi kérdése 106-ból 60-ban is a első háromban volt.
Szanyi szerint a majdani hárompárti szövetségre csak akkor érdemes ráütni a pecsétet, ha Áder János kihirdette a választás időpontját. Az MSZP EP-listavezetője tart ugyanis attól, hogy a Fidesz akár az utolsó pillanatban is összehívhat egy rendkívüli parlamenti ülést a választási törvény módosításához, hogy ezzel keresztbe tegyen az új egyezségnek. Ha azonban már hivatalosan is elkezdődik a kampányidőszak, Szanyi szerint a Fidesz már kevésbé merné ezt meghúzni.
Az általunk megkérdezett MSZP-sek számára magától értetődő, hogy a közös listát Mesterházy Attila vezesse. Az Indexnek nyilatkozó DK-sok és Együtt-PM-esek viszont azt mondták, egyelőre nem a személyi kérdésekkel kell foglalkozni. Mindenki próbált óvatosan fogalmazni, nehogy mondandójukat a sajtón keresztüli üzengetésnek értelmezze a másik fél, veszélyeztetve a tárgyalásokat.
Azonban mind Bajnai Gordon hétfői nyilatkozatából, mind Együtt-PM-es forrásaink óvatos fogalmazásából, mind az általunk megkérdezett szocialistákhoz eljutó információk alapján határozottan úgy tűnik, Bajnaiék továbbra sem abban gondolkoznak, hogy a közös listát az MSZP elnöke vezesse.
A volt miniszterelnök hétfőn az ATV-ben arról beszélt, „természetesen″ nem ő lenne az összefogás vezetője, ugyanakkor arra is utalt, hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia. Egy szocialista politikus az Indexnek ezt úgy kommentálta, Bajnai hétfőn hiába tett úgy, valójában a semmiről mondott le, hiszen a miniszterelnök-jelöltségről már akkor letett, amikor a külön listás indulással együtt azt is elfogadta, hogy a több listás szavazatot gyűjtő párt vezetője legyen a kormányfő. Forrásunk szerint egyenesen öngyilkos forgatókönyv valósulna meg, ha megint elkezdődne „egy jó kis miniszterelnök-casting″. Egy másik vezető MSZP-s politikus szerint kifejezetten rossz üzenet lenne, ha külsős miniszterelnök-jelöltet keresnének:
Hiszen végtelenül komikus, ha három párt úgy áll össze, hogy egyik sem tud miniszterelnök-jelöltet adni.
Mi lesz Gyurcsánnyal?
Nem Mesterházy Attila közös jelöltsége az egyetlen érzékeny személyi kérdés: Gyurcsány Ferenc esetében már eleve az jelenti a problémát, szerepeltessék-e a közös listán. A szocialisták, akikkel beszéltünk, Gyurcsány azon korábbi nyilatkozatából indulnak ki, miszerint hajlandó az összefogás érdekében a háttérbe húzódni. DK-s forrásunk szerint azonban ez a hivatkozás meglehetősen pontatlan, mivel Gyurcsány Ferenc valójában azt mondta, akkor hajlandó a háttérbe húzódni, ha ő az összefogás egyetlen akadálya:
Furcsán venné ki magát és nagyon meg kellene indokolni Gyurcsány mellőzését. Most egyáltalán nem tűnik úgy, hogy egy ilyen összefogásnak kizárólag ő lenne az akadálya és az ő személyén múlna.
Olyan szempontból mindegy, hogy úgyis ugyanannyit fog szerepelni és ugyanolyan érdekes lesz majd, amit mond. Akkor is a szövetség egyik arca lesz, ha nincs rajta a listán.
És mi lesz a baloldali törpepártokkal?
Ha a fenti vitás pontokhoz képest szinte lényegtelennek is tűnik, mégis valós dilemma, hogy mi legyen a többi baloldali törpepárttal. Ugyanis a Schmuck Andor vezette Szocdemek és Fodor Gábor liberális pártja is mind a 106 körzetben akar indítani jelölteket (Fodor ezt tegnap meg is erősítette).
Sem DK-s, sem Együtt-PM-es forrásaink nem gondolják úgy, hogy ez különösebben fontos kérdés lenne. A Bajnai-féle szövetség egyik vezető politikusa úgy fogalmazott, egyedül a DK-t érdemes bevenni az összefogásba, mert csak ők rendelkeznek még valós támogatottsággal. Egy általunk megkérdezett szocialista politikus szerint viszont két ok miatt is mérlegelni kell a lehetőséget. Egyrészt, hogy ténylegesen is csak egy baloldali jelölt induljon a Fidesz ellen. Másrészt pedig valós félelem, hogy a Fidesz majd direkt „felpumpálja″ ezeket a pártokat manipulált közvélemény-kutatási eredményekkel, médiamegjelenési lehetőségek biztosításával és „természetesen más módokon is″, hogy szavazatokat vigyenek el az összefogás jelöltjeitől.
A törpepártokkal való tárgyalás ellen szól, hogy támogatottságuk alig mérhető. Az MSZP decemberben ezres mintán készíttetett az Ipsosszal egy felmérést belső használatra, mely szerint Schmuck Andor pártja 0,7 százalékon áll, míg Fodor Gáboré 0,3 százalékon, az összes kispárt együtt pedig még a 2 százalékot sem éri el. A törpepártokat tovább gyengíti, hogy vezetőiket szinte senki nem tudja a szervezethez kötni: a megkérdezettek Fodor Gábort például hol az SZDSZ elnökeként, hol pedig csak mint valamilyen liberális politikus említették.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
