Béla
4 °C
15 °C

Hogyan kell értékelni egy magyar kémet?

2014.01.08. 10:11
A mérhető mutatók hiánya miatt nehéz értékelni a kémek munkáját. Ez a probléma a kormányt is zavarhatta, mert rendeletben határozta meg, hogyan kell mégis százalékos teljesítménykategóriákat kialakítani az Információs Hivatal munkatársainak felméréséhez.

A kormány 2013 utolsó napján kiadott rendeletében szabályozta az Információs Hivatal hivatásos állományába tartozó vezetők és beosztottak teljesítményének értékelését.

A magyar hírszerzők felügyelete egy 2012-es törvénymódosítás után került a miniszterelnök közvetlen hatáskörébe. Azóta a külügyminiszter helyett a Miniszterelnökséget irányító államtitkár – jelenleg Lázár János – az IH vezetőjének közvetlen főnöke. A magyar kémszervezetnek többek között az a feladata, hogy begyűjtse a kormányzat külpolitikai döntéseihez szükséges információkat, felderítse az ország szuverenitását veszélyeztető külföldi hírszerzők, valamint a nemzetközi szervezett bűnözői csoportok, terrorszervezetek működését. A hivatal emberei védik a külföldi magyar intézményeket is.

A 8 milliárd körüli keretből gazdálodó IH honlapján az olvasható, hogy a hivatal magasan képzett munkatársakkal rendelkezik. A 700 fősre becsülhető állomány kétharmada beszél legalább két nyelvet, a tisztek 30 százaléka két, 3 százaléka pedig három diplomával rendelkezik. Sok közöttük a fiatal, közel kétharmaduk 40 év alatti, 15 százalékuk még a 30. életévét sem töltötte be.

A magyar kémek munkáját a jelenlegi szabályok szerint évente egyszer kell értékelnie a feletteseknek.

A december 31-én kiadott kormányrendelet az eddigi is kötelező egyéni teljesítményértékelés mellé hozott be olyan „ajánlott elemeket”, amelyeket a vezetőknek január 1. és 31. között végig kell venniük minden egyes beosztott kapcsán. A minősítés eredményének komoly következményei is vannak, hiszen ez alapján lehet jutalmat, továbbképzést vagy – rosszabb esetben – fizetéscsökkentést javasolni.

A magyar kémek minősítéséhez a kormányhatározat összesen hét tulajdonságot sorol fel:

1. etikus magatartás/ megbízhatóság

2. felelősségtudat

3. szabálytudat és fegyelmezettség

4. szakmai ismeretek alkalmazásának szintje

5. kapcsolattartás, kapcsolatteremtő- és fenntartó készség

6. változásokra való nyitottság/kezdeményezőkészség

7. szervezet iránti lojalitás.

Ezeket a „kompetenciákat” külön-külön kell az iskolai osztályzatokhoz hasonló, kiváló, jó, elfogadható, átlag alatti, elfogadhatatlan kategóriákba sorolni százalékos értékelés segítségével. A parancsnokok munkájának minősítésénél a vezetői képességeket is figyelembe kell venni. Az értékelési folyamat az egyéni értékelés után kiterjed a szervezeti egységekre is, a sort pedig maga Lázár János zárja, aki az IH teljes évi eredményét összegezve mond ítéletet a szervezetről.

A kémek komoly konspiratív munkát végeznek, ehhez kell alkalmazkodni az értékelésükkel is. Ezt a szabályt állították fel maguknak a kormányrendelet készítői. A rendelet szövege akkurátusan kerül az érintett szervezet tevékenységére vonatkozó bármilyen konkrét utalást, és természetesen a közérthetőséget is.

stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a hivatásos állomány, vezető beosztású tagja a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor - mérhető mutatók hiányában - az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása.

kompetencia: a polgári hírszerzési tevékenységgel összefüggő feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese.