Jácint
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Április 6-án lesznek a választások

2014.01.18. 16:14 Módosítva: 2014.01.18. 16:25

Áder János szombaton bejelentette, hogy április 6-án lesz a parlamenti választás.

A törvényt szerint a választás napját 70-90 nappal előre kell kitűzni. Áder már korábbban beszélt arról, hogy rövid kampányt szeretne. A választás a becslések szerint körülbelül 4 milliárd forintba fog kerülni. 

Az idei választás nagyon sok tekintetben eltér az eddigiektől, a választók számára azonban nem tartalmaz sok újdonságot. Az eddigi 386 képviselő helyett csak 199 lesz majd a parlamentben: 106-an egyéni választókerületből, 93-an az országos listákról juthatnak be. A választás csak egyfordulós lesz, azaz április 6-án minden eldől.

A Nemzeti Választási Iroda a szavazás előtt 48 nappal mindenkinek értesítőt küld arról, mikor lesz a választás, és kinek melyik szavazóhelyiségben kell majd szavaznia. Mivel a parlament létszámának csökkentésével a választókerületeket teljesen újrarajzolták, nem biztos, hogy mindenkinek ugyanoda kell majd mennie szavaznia, ahol ezt eddig megszokta.

Február-március: a jelöltek aláírásokat gyűjtenek

A pártoknak most első lépésben be kell jelentkezniük a Nemzeti Választási Bizottságnál, hogy jelöltet és/vagy listát akarnak állítani. Január 14-én az MSZP, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok eldöntötték, hogy közös országos listát állítanak, az egyéni jelölteket pedig felosztják egymás között.

Bár a rendszer sokat változott, a jelöltállításhoz most is kell a választók ajánlása. A korábban komoly visszaélésekre alkalmat adó ajánlószelvényes rendszer azonban megszűnt, helyette a jelölteknek támogató aláírásokat kell gyűjteniük. Az ajánlóíveket a választási iroda állítja ki, csak ez lesz hiteles.

A támogató alíírások összegyűjtésére a jelölteknek két hetük lesz a választás előtti 48. nap és 34. nap között (vagyis február 17. és március 3. között). Egy jelölt indulásához most elég lesz csak 500 ajánlást összegyűjteni. Ezzel a kis pártok is viszonylag könnyen elindulhatnak a választásokon. Az aláírásokat az aktivisták nem gyűjthetik buszon, iskolákban, közhivatalokban, a rendészeti szerveknél és a kórházakban.

Újdonság lesz, hogy a választók az ajánlóívek közül akármennyit kitölthetnek, azaz akár támogathatják a körzetükben a fideszes és az ellenzéki jelölt indulását is. Egy jelöltre viszont értelemszerűen csak egy ajánlást adhatnak, és az ajánlás nem vonható vissza. Az érvényes ajánláshoz fontos, hogy mindenki felírja az ívre a személyes adatait is.

Jelöltek bejelentése, listaállítás

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választásokon induló pártok legkésőbb a választás előtti 34. napig (március 3-ig) be kell jelenteni a jelöltjeiket az egyéni választókerületi választási bizottságnál. Az országos listát legkésőbb a szavazás előtti 33. napon (március 4-én) kell bejelenteni. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 9 megyében plusz Budapesten, összesen legalább 27 egyéni jelöltet tud indítani. Az országos listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

Elindulhat a kampány

A választási kampány az ajánló aláírások gyűjtésével egy időben kezdődik meg (hivatalosan a szavazás előtti 50. naptól, február 15-től). A listával rendelkező pártok fejenként 470 perc, azaz közel nyolc órányi hirdetési időt kapnak. A nemzetiségi listát állító jelölő szervezeteknek is lesz 130 percük reklámra. Mivel a tévécsatornáknak ingyen kell közzétenniük a hirdetéseket, biztosra vehetjük, hogy a pártok ki is fogják használni ezt a keretet. 

Kampánycsend nem lesz. A kampány hivatalosan is a szavazás napján az urnazárásig tart. Annyi megkötés van csak, hogy a választás ideje alatt nem lehet majd a tévében hirdetni, illetve választási gyűlést tartani, illetve tilos lesz kampányolni a szavazókör bejáratától számított 150 méteren belüli közterületen. A törvény ugyanakkor nem tiltja az online kampányt ezen a napon.

A nemzetiségi lista

A kormány úgy próbálja megoldani a nemzetiségek parlamenti képviseletét, hogy 13 kisebbség számára lehetővé teszi azt, hogy nemzetiségi listát állítson. Erre külön lehet szavazni – de csak annak, aki előzetesen regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Erre január elsejétől lehet regisztrálni levélben vagy online - a tájékoztatókat az év elején mindenki megkapta. Bárki vallhatja magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak, így viszont regisztrációjával automatikusan kizárja magát az országos listára való szavazásból. Ebben az esetben tehát csak egyéni jelöltre és valamelyik nemzetiségi listára szavazhat.

A szavazás napja

Aki magyar állampolgár és itthon is él

Csak annyit kell tennie, hogy a választás napján elmegy és leadja szavazatát. Az Alkotmánybíróság döntése után az állampolgári szempontból is kifogásolható kötelező regisztrációt  - bár áterőszakolhatta volna - végül elvetette a kormány.

Szavazni érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy jogosítvánnyal lehet, emellett szükség lesz a lakcímkártyára vagy személyi azonosítóra is. Aki nem a bejelentett címe alapján akar szavazni, az a szavazás előtti péntek délután négyig benyújthatja átjelentkezési kérelmét a lakcímkártya szerinti választókerület választási irodájában.

Aki magyar állampolgár, van magyarországi lakcíme, de a szavazás napján külföldön van

Ők az adott ország magyar külképviseletén szavazhatnak.

Aki magyar (kettős) állampolgár, és nincs magyarországi lakcíme:

A határon túli magyarok csak úgy szavazhatnak, ha előbb regisztráltatják magukat a Nemzeti Választási Irodánál. Ehhez kérniük kell, hogy vegyék fel őket a választói névjegyzékbe. A kérelmet online vagy postán küldhetik el. Igazolniuk kell, hogy megszerezték a magyar állampolgárságot is.  A mostani választáson az szavazhat, aki a választási regisztrációs kérelmét a szavazás előtti 15. napig eljuttatta a Nemzeti Választási Irodába. A határon túli magyarok a választásokon csak az országos listára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.

Két papír, két iksz

Miután azonosítottuk magunkat, a szavazás napján megnézik a nevünket a választói névjegyzékben, aláírjuk a jelenléti ívet, és két szavazólapot kapunk: az egyiken egyéni jelöltre, a másikon országos listára (vagy nemzetiségi listára) szavazhatunk. Szavazni iksszel vagy kereszttel lehet, a lényeg, hogy két egymást metsző vonalat rajzoljunk oda.  Második forduló már nem lesz, áprilisban minden eldől.