Endre, Elek
17 °C
30 °C

Megszállási emlékmű: köztéri merénylet

2014.01.21. 12:55 Módosítva: 2014-01-21 15:08:22
  • Magyarország német megszállására emlékeztető emlékművet tervez a kormány, ami rögtön botrányt kavart, mert:
  • nem volt pályázat – a Miniszterelnökség (Lázár János) idén január elején egyszerűen felkérte a Nemzeti Színház kellemkedő szobrairól ismert Párkányi Raab Péter szobrászt,
  • nem tudni, mennyi közpénzt költenek majd az emlékműre. (Update: cikkünk elkészülte után végül kiadták ezt az adatot. A költségekről itt olvashat.)
  • Úgy tűnik, hirtelen jött, sietős ötlet az emlékmű. A szobrászati szakértők szerint a március 19-ig rendelkezésre álló 2 hónap lehetetlenül szűk a szobor igényes kidolgozására és felállítására. 
  • A botrány alapja a nem túl bonyolult szimbolikájú emlékmű üzenete: Magyarország (a védtelen Gábriel arkangyal figurája) csak elszenvedte a háborús bűnöket, mindenről a megszálló németek (az angyal felett tomboló náci sas) tehetnek. A korszakot kutató, elismert történészek azonban egyetértenek abban, hogy a tömeges deportálás a magyar szervek túlbuzgóságának az eredménye. Dokumentumok szerint a németek kérték, hogy a magyarok csökkentsék a zsidók begyűjtésének ritmusát, hiába.
  • Meg akartuk kérdezni a művészt az alkotásról, de Párkányi Raab Péter elmenekült kérdéseink elől, majd műterméhez visszatérve rendőrrel fenyegetett.
  • Ebben a projektben is központi szerepe van Kerényi Imrének (elbíráló), és két művészeti akadémiás szobrásznak, Melocco Miklósnak és Benedek Györgynek.

Különös sietséggel készül a Szabadság térre tervezett emlékmű, amellyel a kormány az 1944-es német megszállásnak kíván emléket állítani. A vasárnap kiszivárgott dokumentumokból ugyanis nyilvánvaló, hogy az elbírálást végző szakértők hat napja, január 15-én egy hevenyészett látványterv alapján írtak pozitív szakvéleményt a Gábriel arkangyal és a birodalmi sas konfliktusát ábrázoló műről. Miközben minden emlékműről, de különösen egy ilyen fontosságú munkáról aprólékosan kidolgozott makett alapján szoktak véleményt alkotni.

A Budapesti Történeti Múzeum január 14-én született dokumentumában az szerepel: Párkányi Raab Péter szobrász „fotografikai terveket” mutatott be a szervezetnek. A két szakértő, Melocco Miklós és Benedek György pozitív bírálói levele is csupán „koncepciótervekre” hivatkozik.

Gyorsított eljárás

Az emlékmű mondanivalója az alkotó saját szavaival

(A szöveg helyesírási hibáit nem javítottuk.)

"A kompozíció két fő elemből: német birodalmi sas és Gábriel arkangyal alakjából, valamint egy több elemből, 13db oszlopból, timpanonos és architrávos kapuzatból és feliratokból áll. A kompozíció anyaga bronz, kő és krómacél. A teljes magasság kb. 7 méter."

"Két kultúra jelenik meg: az egyik, mely úgy gondolja, hogy erősebb (de mindenképpen agresszívebb) fölétornyosul (teszi ezt egy építészeti környezettel a timpanonnal) rátelepszik és lecsap a másik szelídebb, lágyabb vonalú alakra, Magyarországot képviselő, megtestesítő Gábriel arkangyal figurájára, aki a kultúrtörténetben, vallástörténetben Isten embere, Isten ereje az Isteni erő."

"Gábriel arkangyal alakja szép és szelíd. Teste tökéletes, tekintetében nem jelenik meg rémület. Arca szelíd, szeme csukva. Nem tudjuk alvó, álmodó vagy ábrándozó-e. A kompozíció magyarázza el, hogy rémálommá lesz az álom. Testtartása árulja el a legyőzöttet. Széttárt karjai három mozdulatot idéznek: a megadásét, a keresztrefeszítést de egyben feloldásként az áldásosztásét is, mely áldásosztás lehet egy végső üzenet és lehet egyben egy új kezdet is.

A veszteségre illetve az elvesztés lehetőségére örök mementóként a kompozíció összképéhez képest egy kicsi, ámde annál fontosabb, középpontban lévő elem: a kézből kihulló országalma hívja fel a figyelmet."

"A romokká tört, szárnyait szegett kultúrára egy egy nagyobb hatalom telepszik rá, ez a Harmadik Birodalom, illetve az azt megjelenítő náci szimbólum, a birodalmi sas."

"Hamar elér hozzánk, és bekebelezi Magyarországot, hogy megbékjózza, gúzsbakösse lakosait."

Kertész László , a képzőművészeti lektorátus egykori igazgatója szerint a szobor megrendelésének körülményei, a szobrász kiválasztásának metódusa homályos, úgyhogy csak a jelekből következtethetünk: vélhetően hirtelen született ötletről van szó. Hiszen ha már egy ideje foglalkozna a tervvel a kormány, és mondjuk titokban ugyan, de korábban értesítik a művészt, akkor lett volna ideje elkészíteni a zsűrizéshez alapvető fontosságú makettet.

„Egy ilyen fontos mű esetén a szakmailag megalapozott döntéshez csak modell vagy makett zsűrizése elfogadható. Tudtommal a Budapest Galériánál is ez az általános gyakorlat" – mondta a számos hasonló zsűrit vezető, továbbá emlékműpályázatok kiírásában is résztvevő szakértő.

„A látványterv alapján született döntés szakmailag erősen kifogásolható” – vélte Wehner Tibor művészettörténész, a köztéri szobrászat szakértője is.

Jovánovics György, Kossuth-díjas szobrászművész szerint a kormány nem adott időt a valódi bírálatra, a résztvevőknek csak a helyeslés maradt.

„Nagy mesterekkel is előfordult már, hogy az elfogadott terv alapján a művész által kivitelezett modell mégsem nyeri el a zsűri tetszését. Átdolgozást, esetleg teljes újrafogalmazást kérnek. Most honnan tudták, hogy nem így lesz, és Meloccónak és Benedeknek nem lesz megjegyzése? Mert ha ilyet kértek volna, az már nem férne bele az időbe. Honnan tudják, hogy Rogán Antal az V. kerület nevében át fogja adni a kért területet az emlékműhöz? Világos mindenkinek, hogy el kell fogadni a leadott első tervet."

„Én készítettem az 56-os emlékművet a 301-es parcellába, de akkor azt pályázaton nyertem el. És mind a 100 induló makettje ki volt állítva, hogy a közönség láthassa, mi alapján döntöttek. Mi akkor ilyen országot képzeltünk el” – tette hozzá Jovánovics, aki egyébként Párkányi Raab Péter mestere volt a képzőművészeti főiskolán.

Politikai akarat

A megkérdezett szakértők szerint az emlékmű minőségén mutatkozik majd meg ez az érthetetlen sietség. „Két hónap alatt persze el lehet készíteni egy ilyen szobrot, de aztán meg lehet nézni, milyen kidolgozottságú és precizitású lesz” – monda Wehner Tibor művészettörténész.

Jovánovics György is értetlenül figyeli az erőltetett menetet: „Egy ilyen szobrot 2 hónap alatt nem lehet elmélyülten, tisztességesen megcsinálni. De biztos vagyok benne, hogy a művészet helyett a politikai akarat működni fog, és a művet időre felállítják.”

Zavaros rémálom

„A mű programja hazug, amit a zsűrinek és az állásfoglalás megfogalmazójának is jeleznie kellett volna. Mivel a köztéri alkotás megítélése nem a kiállítási művekével azonos, az alkotó programja is a szakértői bírálat tárgya" – vélte Kertész László, a számos hasonló zsűrit vezető, továbbá emlékműpályázatok kiírásában is résztvevő szakértő..

Tény, hogy a vasárnap éjjel kiszivárgott műleírás nem rejti véka alá, hogy az emlékmű a magyarokat a történelmi események elszenvedőiként ábrázolja. A felelősség az agresszorként megjelenő német sast terheli.

Jovánovics György a rossz minőségű fekete-fehér látványterv alapján nem akart esztétikai kritikát megfogalmazni, de a kifogásának így is hangot adott: „ Ez nem korszerű munka. A bécsi neobarokk keveredik benne a Varga Imre-féle szocreál giccsel. A mű szimbolikája és üzenete, amely nyilvánvaló politikai megrendelésre született, zavaros rémálom. Egy újabb köztéri merénylet.”

Párkányi Raab Péter inkább titkolózik

Az ügyben annyira sok a rejtély, hogy magától a művésztől szerettük volna megtudni: mikor kapta a felkérést, az ő saját történelemszemléletét tükrözi-e a munka, vagy az ideológiát készen kapta a kormánytól, továbbá mennyibe kerül az egész? Párkányi Raab Péter azonban nem válaszolt kérdéseinkre: a műterme előtt autóba pattant, és elhajtott. 

Mivel reméltük, hogy a művész mégis feltár néhány részletet a nyilvánosságnak munkájáról, a háza előtt, az amúgy nyitott kertben vártuk, egyik munkásával beszélgetve. Párkányi tíz perccel később újra megjelent, válaszok helyett vállunknál fogva kivezetett minket, majd rendőrrel fenyegetett, mondván, behatoltunk a magánterületére. A biztonsági szolgálattal jegyzőkönyvet is felvetetett az esetről, amelyben azonban nem tette világossá, hogy:

  • azért titkolózik, mert még semmi nincs kész a műből,
  • azért titkolózik, mert az emlékmű már rég kész van,
  • azért titkolózik, mert szerinte senkinek semmi köze hozzá, hogy min dolgozik közpénzből, közterületre, a köz akaratát közvetítő kormány felkérésére.

Annyi biztos, hogy nagy nyüzsgés nem volt a műterem körül, és hogy Párkányi úr kedveli a rendet, továbbá a jó minőségű bőrkabátokat.