Fülöp, Evelin
12 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Hagyó és Kocsis sem kell már senkinek

2014.01.22. 07:33 Módosítva: 2014.01.22. 17:51
Mióta az Alkotmánybíróság utólag elkaszálta a bírósági ügyáthelyezések jogi alapját, legalább hét bűnügy vált gazdátlanná, köztük olyan nagy perek is, mint a BKV-botrány, a 15 milliárdos MVM hűtlen kezelés vagy a Sukoró-ügy. Ha a Kúria úgy dönt, hogy a pereket elkezdő vidéki bíróságok helyett mégis a vonakodó Fővárosi Törvényszék az illetékes, összesen száznál is több tárgyalási nap veszhet kárba. Az időmúlás pedig enyhítő körülmény az ítéleteknél.

A Kúria kezében van most a gazdátlanná vált hírhedt bűnügyek sorsa, azoké az ügyeké, amelyeket az ügyáthelyezések alkotmányellenességéről szóló AB-döntés után most már sem a Fővárosi Törvényszék nem akar vinni, sem azok a vidéki bíróságok, ahol végül is elkezdődtek.

Az Alkotmánybíróság december elején mondta ki, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló korábbi törvény: az időközben már hatályon kívül helyezett rendelkezések egyrészt sértették a tisztességes eljárás két követelményét – a törvényes bíróhoz és a pártatlan bírósághoz való jogot –, másrészt azért is alkotmányellenesek voltak, mert az ügyáthelyezésről szóló határozat ellen nem biztosítottak jogorvoslatot.

Eleinte arról volt szó, hogy ez a már folyamatban lévő ügyeket nem érinti, hiszen az AB azt az indítványt visszautasította, ami a meghozott ügyáthelyező határozatok megsemmisítését kérte. December közepétől azonban az áthelyezett ügyeket tárgyaló vidéki törvényszékek egymás után elkezdték kimondani illetékességük hiányát. Erre megvolt a lehetőségük: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) december 17-i közleményében már az állt:

Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg.

A Fővárosi Törvényszéken viszont érthető módon egyáltalán nem lelkesedtek azért, hogy a nyakukba szakadjanak újra azok az ügyek, amelyektől korábban már megszabadultak. Január 6-án tartottak egy büntető kollégiumi tanácselnöki értekezlet, ahol megint arra jutottak, hogy az eljárásokat igenis ott kell befejezni, ahol elkezdődtek, hiába állapították meg a vidéki törvényszékek az illetékességük hiányát.

A Fővárosi Törvényszék a szakmai értekezlet döntése alapján a visszaküldött ügyekben meg fogja állapítani az illetékességének hiányát, ezért az eljáró bíróság kijelöléséről a Kúria dönt – közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője az értekezlet után.

Két nappal később Kónya István, a Kúria elnökhelyettese azt mondta az MTI-nek, hogy a Fővárosi Törvényszék végzésének meghozásától számítva két hónapon belül lezárulnak a bírósági ügyáthelyezések. Az ügymenet úgy néz ki, hogy a Fővárosi Törvényszék meghozza a saját illetékességének hiányát kimondó végzéseit, aztán beszerzik az ügyészi indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség haladéktalanul megküld, ezután azonnal dönt a Kúria.

Ha a Kúria a vidéki törvényszékeknek adja végül az ügyeket, akkor onnan folytatódnak, ahol abbahagyták őket. Ha viszont a Fővárosi Törvényszékhez utal egy ügyet a Kúria, akkor elölről kell kezdeni, legfeljebb egyes perkönnyítő megoldásokkal lehet munkát, pénzt és időt spórolni. A tanúkat például nem muszáj újra berendelni és kihallgatni, de a vallomásukat fel kell olvasni, ami nem sokkal rövidebb, mintha maguk mondanák el újra.

Csak egyetlen bűnügy ítéletén vagyunk túl

Az OBH december 17-i közleményében az állt, hogy 2011-ben és 2012-ben összesen 55 új ügyben jelöltek ki másik bíróságot a Fővárosi Törvényszék vagy a Fővárosi Ítélőtábla indítványára. Handó Tünde, az OBH elnöke még a nyáron azt mondta, hogy 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 ügyáthelyezés volt. Az OBH honlapján csak 2012-es kijelölő határozatok érhetőek el, és abból se mind a 42, csak 31 darab. A 31 darab 2012-ben áthelyezett ügyből az Index összesítése szerint 9 volt büntetőper, a többi polgári peres vagy gazdasági ügy.

„Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult” – írta az OBH-s közlemény decemberben. A statisztikát a polgári és gazdasági ügyek húzták fel, a bűnügyeknél sokkal rosszabb az arány. 

A kilenc áthelyezett büntetőperből mostanáig csupán egy ért véget, az az egy, amelyben eredetileg nem a Fővárosi Törvényszék, hanem a Fővárosi Ítélőtábla lett volna az illetékes. 2012. június 21-én végül a Debreceni Ítélőtábla jogerősen három és fél év börtönbüntetésre ítélte az áfacsalással vádolt Varga Tamás Sándort, a Fidesz egykori gazdasági tanácsadóját és társát, Lelkes Attilát. A többi 21 vádlottat felmentették.

Kecskeméten nem nyilatkoznak

Január 15-én körkérdést küldtünk valamennyi vidéki törvényszéknek az áthelyezett ügyekről. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, mennyi idő, hány lezajlott tárgyalási nap után kezdődhetnek most elölről ezek a perek. Sok helyről azt írták, nem volt náluk áthelyezett ügy; máshol volt, de nem bűnügy, hanem gazdasági per. A Kecskeméti Törvényszék – részben – megtagadta a válaszadást.

A Kecskeméti Törvényszéken tárgyalt Hagyó-ügy volt az, ami miatt az ügyáthelyezések dolga az Alkotmánybíróság elé került. A Kecskeméti Törvényszék december 17-én kiadott egy közleményt arról, hogy előző nap megállapították az illetékességük hiányát, és az ügyet áttették a Fővárosi Törvényszékhez. A Kecskeméti Törvényszéktől konkrétan azt kérdezte az Index, hogy az ismert Hagyó-ügyön kívül volt-e olyan más ügy, amelyben megállapították-e az illetékességük hiányát.

Ezt a választ kaptuk:

A H.M. és társai ellen indított büntetőügyben az áttételt követően tájékoztattuk a nyilvánosságot, ezt meghaladóan nem kívánunk nyilatkozni.

Száznál több nap veszhet kárba

Ez a táblázat a törvényszékektől kapott, illetve nyilvánosan elérhető információk felhasználásával készült:

Melyik ügy? Melyik bíróságon folyt? Mikor kezdődött? Hány tárgyalási nap volt eddig?
BKV-botrány: Hagyó Miklós és társai   Kecskeméti Törvényszék   2012. június 13. Becslésünk szerint 50 és 70 között. Pontos számot nem tudunk,  a Kecskeméti Törvényszék nem kívánt nyilatkozni.
Kocsis István volt MVM-vezér és társai: 15 milliárdos hűtlen kezelés   Kaposvári Törvényszék   2013. január 21.   19
Sukoró-ügy: Tátrai Miklós és társai   Szolnoki Törvényszék   2013. január 7.   23
Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen I.: P. Péter és társai   Zalaegerszegi Törvényszék   2013. február 13.   13
Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen II.: N. Sándor és társai   Szolnoki Törvényszék   2012. október 10.   22
Warez-ügy: W. Nortbert és társai, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértés   Balassagyarmai Törvényszék   2012. április 4.  21 (10 tárgyalási nap után 2 vádlott vonatkozásában befejeződött a per, 26 vádlott vonatkozásában további 11 tárgyalási napot tartottak)
Különösen nagy kárt okozó csalás, okirathamisítás: B. János és társai   Pécsi Törvényszék   2012. december 7.    7
Kábítószerrel visszaélés: T. T. T. és társai
Szekszárdi Törvényszék   2012. október 15.   13

A táblázatban szereplő nyolc ügyből nyolcban megállapította az eljáró törvényszék az illetékességének hiányát, tehát ezek az ügyek gazdátlanná váltak.

Volt, aki már ítélethirdetésre várt

N. Sándor és 66 társa perében december 13-án már ítélethirdetésre készültek az érintettek, amikor a Szolnoki Törvényszék tanácsa bejelentette, hogy nem tartják magukat többet illetékesnek az ügyben.

A decemberi OBH-közlemény is kitért arra, hogy a büntetőeljárás elhúzódásával sérülhetnek a vádlott jogai, ugyanakkor a büntetéskiszabásnál enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt. Vagyis a fenti nyolc ügy vádlottjai közül némelyek – azok, akiket később jogerősen bűnösnek találnak majd – nyerni fognak az ügyáthelyezéses kanyarokkal.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!