Kikből állna Mesterházy csapata, ha nyerne?

Két és fél hónappal a választások előtt miniszterelnök-jelöltje már van az ellenzéknek, de hogy milyen csapat állna fel Mesterházy Attila mögött, arról nem sok fogalma lehet a szavazóknak. Ez nem csak kommunikációs hiányosság: ez ellenzék elhúzódó egyezkedései és a belső helyezkedések annyi időt és energiát vittek el, hogy a szakterületek szétosztására még hosszabb időre van szüksége.

„Nem kéne árnyékra vetődni az árnyékkormánnyal kapcsolatban.”

Korai még ez, mondták többen az Indexnek az ellenzéki oldal pártjaiban, amikor azt kérdeztük, kik kerülhetnének be egy Mesterházy Attila baloldali miniszterelnök-jelölt által vezetett kormányba, ha április 6-án győz a közös listás szövetség. Nyilván nem ez most a legfontosabb kérdés a baloldali szövetségben, de a felvetés azért is időszerű, mert a napokban már megindultak a találgatások, mi lesz, ha a Fidesz nyer, Orbán Viktor kiket tartana meg, kiket váltana le új kormánya kialakításakor.

Több jelenlegi kormánytag egybehangzó állítása szerint a miniszterelnök még nem tárgyalt senkivel az újabb ciklusra vonatkozó terveiről. 2010 előtt viszont – akkor még ellenzékben – több mint egy évet hagyott magának a csapat összeállítására. Orbán szokásos személyzeti technikáját használta: párhuzamos megbízásokat adott ki, hogy versenyeztesse a szóba jöhető jelölteket. Orbán ezzel elérte, hogy az egyes szakterületeken komoly kormányzati előkészítő munka indult be, egymást érték a sajtótájékoztatók, egyes témákban többen is szerepeltek nap mint nap a nyilvánosság előtt. Mindehhez árnyékkormány sem kellett, a kabinet végleges névsorát csak a választások után jelentette be a pártelnök.

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Fidesz akkori készültségi szintjét nagyban befolyásolta, hogy 2009-ben, a Gyurcsány Ferenc lemondása után lezajlott kormányfőváltáskor már csak az volt a kérdés, mekkora különbséggel nyer az ellenzék, meglesz-e a kétharmada a Fidesznek. A gazdasági és szakértői köröknek nem volt kérdés, hogy melyik holdudvarban kell keresni a kapcsolatokat.

A jelenlegi ellenzék viszont eddig nem sok sikerrel tudta elhitetni magáról, hogy van esélye a győzelemre. Bajnai Gordon az ellenzéki megállapodás bejelentésekor, január 14-én is azt panaszolta: a többség szeretné az Orbán-kormány leváltását, de csak kevesen gondolják, hogy az ellenzék ezt meg is tudja tenni. A nagyobb meggyőző erőhöz elengedhetetlen lenne egy meggyőző csapat, ilyen azonban eddig nem sorakozott fel a hárompárti megegyezéssel bíbelődő baloldali pártvezetők mögött.

A bizalomhiány most még önmagában is komolyan kihívás az új, külsős szakemberek toborzásában. De a külsős húzónevek mellett a belső kiválasztással is baj van.

Az MSZP-ben épp a 2010-es választási vereséggel párhuzamosan zajlott le az „öregek” háttérbe szorítása. Mesterházy Attila hatalomátvétele után a kis létszámú frakcióban a kormányzati tapasztalatokkal rendelkező generációnak alig jutott szerep. Ez jelezhette volna azt is, hogy az új pártelnök szakított a választási vereséget elszenvedő gárdával, és új csapatot épít, de ehelyett csupán az történt, hogy szinte minden fontosabb ügyben a pártelnök egyedül vagy szűk környezetével hozott döntéseket, és maga lépett a nyilvánosság elé a párt álláspontjával.

Nézzük meg, kik tűntek el, és kik maradtak egyáltalán!

A választások után szinte nem maradt költségvetési kérdésekkel foglalkozó pénzügyi szakember és széles körben szaktekintéllyel bíró közgazdász a szocialisták képviselőcsoportjában. Az elmúlt négy évben alig-alig exponálta magát a korábban aktív Veres János expénzügyminiszter, gazdasági területen a matematikus-mérnök végzettségű Józsa István volt a párt parlamenti jolly jokere.

Nagy üresedés érzékelhető a szocialisták diplomáciai vonalán is, miután a 75. életévében járó Kovács László korábbi külügyminiszter és EU-biztos teljesen marginalizálódott. A paksi atomerőmű bővítése pedig arra világított rá, hogy azonnal mozgósítható energetikai szakembere sincs a pártnak.

Egy miniszterjelölti listát persze a nehézségek ellenére is bármikor össze lehet állítani. Jelentkezők vannak a pártban is, és a szocialisták országos listáján elfoglalt helyük azt is jelzi, hogy bírják az ellenzéki miniszterelnök-jelölt bizalmát.

Belügyi kérdésekkel foglalkozik már hosszabb ideje az MSZP-ben Harangozó Tamás, akit sokan természetes jelöltnek tekintenének erre a tárcára. A 34 éves, jogász végzettségű Tolna megyei elnök jó érdekérvényesítő képességgel bír a párt új belső rendszerében, hiszen 5. volt a párt listáján, így minden bizonnyal a közös listán ott lesz az első 10-ben. Viszonylag jó helyet kapott testvére és paksi titkárságvezetője is, ők amellett, hogy egyéni képviselő-jelöltek, benne voltak a szocialisták országos listáján az első 20-ban is.

Titkosszolgálati kérdésekben Molnár Zsolt budapesti pártelnök a legjáratosabb. A 39 éves ügyvéd tagja volt, majd három éve elnöke a parlament szakbizottságának, és ő az MSZ kampányfőnöke is.

Kulturális és oktatási kérdésekben még mindig egy korábbi szakminiszter, Hiller István viheti a prímet, bár az utóbbi egy évben megerősödött Kunhalmi Ágnes országos elnökségi tag is.

A pártban – egy győzelem esetén – az esélyes tárcajelöltek közé sorolják Korózs Lajost, az országos elnökség tagját, aki a szociális területen már volt államtitkár az első Gyurcsány-kormány idején.

Az Indexnek nyilatkozó MSZP-sek a gazdaságot és a pénzügyet tartják olyan területnek, amit kormányváltás után nem lehet pártemberekkel házon belülről lefedni. Egy győzelem esetén nyilván a szövetségeseknek is lennének jelöltjei. Volt, aki azt mondta, hogy a gazdasági tárca élére jó választás lenne Bajnai Gordon személye, de úgy vélték, hogy az Együtt-PM vezetője ezt nem vállalná.

A szövetségbe frissen bekerült Gyurcsány Ferenc érdekérvényesítő képességét a szocialisták sem tudták megítélni. Azt azonban biztosra vették, hogy a DK elnökét, aki rögtön „ágaskodó miniszterelnöki ambícióiról” beszélt az együttműködési megállapodás megkötése után adott interjújában, nehéz lesz leszerelniük a tárgyalófeleknek.