Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Megkezdték az eljárást Hegedűs ellen a Horthy-szobor ügyében

2014.01.30. 17:54
Palástvesztést, azaz lelkészi hivataltól való megfosztást kért az eljáró egyházi jogtanácsos Hegedűs Loránt református lelkészre. Horváth György szerint Hegedűs politikai rendezvényt tartott egy templomban, és ezzel az egyháznak is kárt okozott.

A Hazatérés templomában november 3-án tartott Horthy-szoboravatás miatt csütörtökön kezdődött az egyházi fegyelmi eljárás, amelyről az MTI tudósított. Horváth György, a Budapest-Északi Református Egyházmegye jogtanácsosa – aki az ügyész szerepét tölti be az eljárásban –többek között azzal vádolta Hegedűs Lorántot csütörtökön, hogy a zsinati határozattal szemben politikai rendezvényt tartott egy templomban.

Azzal is vádolta a lelkészt, hogy kárt okozott az egyháznak, mert olyan elveket hirdetett, amelyről nincs az egyházon belül közmegegyezés. Ezek között említette Horthy Miklós kultuszát, amellyel Horváth szerint Hegedűs megosztja az egyházat, és kárt okoz neki.

Hegedűs Loránt nem jelent meg csütörtökön, nyilatkozatát az egyik bíró olvasta fel. Ebben a lelkész visszautasította a vádakat, és koncepciós eljárásnak nevezte a tárgyalást. A 15 oldalas beadványában egyebek mellett azt állította: a templomban elmondott beszédében azért szerepelt kiemelt módon Horthy Miklós, mert a templom alapításának 75. évfordulóján szükséges volt „az alapító, a magyar- és zsidómentő Horthy” életútjának ismertetése.

Azt tagadta, hogy Jobbik-zászlót feszítettek ki az istentisztelet alatt. Szerinte a kifogásolt zászló egy Árpád-házat jelképező árpádsávos lobogó volt, ami csak „emelte az istentisztelet szakralitását”. Hegedűs szerint azért folyik ellene eljárás, mert „gyűlölik következetes magyarságáért”.

Nemes Árpád, Hegedűs ügyvédje a kereset elutasítását kérte a bíróságtól. Szerinte tanúk is igazolni tudják, hogy nem politikai esemény, hanem liturgikus istentisztelet zajlott a Hazatérés templomában, ezért 12 tanú meghallgatását kérte a bíróságtól.

Ezt követően kisebb vita alakult ki a tárgyaláson, miután Horthy Miklós tevékenységét a Magyarok Világszövetségének egy közleményével próbálta igazolni a védelem. Ebben többek között az szerepelt, hogy Horthy a legnagyobb magyar államférfi volt a XX. században. „Azért volt annyi zsidó Magyarországon, mert mindenhonnan ide menekültek, illetve a Zsidó Világkongresszus akadályozta meg Magyarországnak a háborúból történő kiugrását.”

Horváth György viszont felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárásnak nem tárgya Horthy történelmi szerepének megítélése, egyben arra kérte a bíróságot, hogy utasítsa el a tanúk meghallgatására vonatkozó indítványt. Szerinte a csatolt videofelvételek alapján egyértelmű döntést hozhat a bíróság.

A két lelkészből és egy világi bíróból álló testület végül úgy döntött, hogy az eljárás február 20-án folytatódik. Meghallgatják a rendőrségnek a helyszínt biztosító képviselőjét, a szoboravatás rendezőjét, valamint a gyülekezet főgondnokát és házgondnokát.

Tavaly, november 3-án több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében avatták fel a Szabadság téren, a Hazatérés temploma előterében Horthy Miklós kormányzó bronz mellszobrát. Az ez alkalomból megtartott istentiszteleten beszédet mondott Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője is. Az istentisztelet idején több száz, zömükben sárga csillagot viselő ellentüntető demonstrált a templom előtt a szobor felállítása ellen.

A történtek után a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke kérte az illetékes Budapest-Északi Református Egyházmegye esperesét a fegyelmi eljárás megindítására.