Kínai kislányért küzd egy magyar nő

2014.02.10. 10:16
Egy budapesti gyermekotthonban lakik több mint egy hete egy félig magyar, félig kínai ötéves kislány, P. X., akinek az elhelyezéséért többen is küzdenek: édesanyja és édesapja sem szeretné, ha otthonban lenne a kislány. Az apa egyik rokona egy éve próbálja megszerezni a kislány felügyeleti jogát, mert szerinte és az apa szerint is, a kislányt édesanyja elhanyagolja, veszélyezteti.

Az ötéves P. X. apja, József tíz éve egy furgonban él, éjjel-nappal dolgozik, kínai éttermeknek szállít zöldségeket a nagybani piacról. „Egy kínai étteremben találkoztam először Sunnal, ott dolgozott kisegítőként. Romantikus kapcsolat alakult közöttünk, egy zöldségraktárban éltünk, amit béreltem. Sun főzött, megvoltunk, és aztán terhes lett. Ott, a raktárban szültük meg a gyereket, apás szülés volt. Négy hónapos koráig éltünk a raktárban, de aztán valaki felnyomott minket, hogy nem mutattuk meg orvosnak a kislányt” – mondta József, akinek az ügy középpontjában álló ötéves kislány az ötödik gyereke, három alkalommal vált el.

József és a kínai Sun között megromlott a viszony, József szerint azért, mert Sun nem bánt megfelelően a kislánnyal, gyakran bántotta is, és nem adta óvodába. A nő és a kislány egy érdi anyaotthonba került József szerint, ugyanis a nőnek munkája és lakása sem volt.

Az apa rokona mindent megtesz a kislányért

Sz. Ágnes korábban József unokaöccsének volt a felesége, ismerte az egész családot és egy családi vendégségen vetette fel, hogy szívesen magához venné két kislánya mellé X.-t is. „A 10. kerületi hivatalban többször is jeleztem, hogy két gyermekem mellé családba fogadnám, felnevelném. Ne felejtsük el, hogy ő a kislányom unokatestvére” - mondta Ágnes.

Az ügyben illetékes 10. kerületi Bárka gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság Ágnes és József szerint eljárást indított, több tárgyalás lezajlott, Sz. Ágnesnél környezettanulmányt is végeztek, az apa is nyilatkozott, hogy Sz. Ágnesnél szeretné tudni a gyereket. Később azonban megváltoztatta ezt a nyilatkozatát. „Amikor Ágnes éppen vált az öcsémtől, akkor azt mondtam a gyámhatóságnak, hogy mégsem szeretném, ha a kislányom Ágneshez kerülne, mert aggódtam, hogy a válás miatt feszültségekkel teli háztartásba kerül” – mondta József, majd hozzátette, korábban a húgánál is szerette volna elhelyezni a kislányt. Most viszont mégis Ágnest szeretné a gyerek törvényes felügyeletére, mert arra jutott, hogy Ágnes ugyan elköltözött a nagy, úszómedencés, sok szobás lakásából, és most egyedül él egy kis lakásban két gyerekével, mégis jobb helye lenne nála a gyerekének, mint az édesanyjánál vagy otthonban.

Mivel a hatóságok nem nyilatkoznak a folyamatban lévő ügyben, megkérdeztük dr. Regász Máriát, egy gyermekelhelyezési esetekkel foglalkozó ügyvédet a jellemző gyakorlatról. Szerinte ha a törvényes képviselő egyszer azt mondja, gyermekét el szeretné Ágnesnél helyezni, majd azt mondja, mégsem akarja, hogy a kislány a nőnél legyen, akkor komolytalannak ítélik. „Ha valakinek komolyak a szándékai, nem gondolja meg magát. Ezen felül úgy is értékelhetik, hogy egy rokon a rokonára tett egy olyan terhelő vallomást, amit a gyermeknél figyelembe kell vennie. Nem teheti meg a gyámhatóság, hogy egy terhelt családból kiemeli a gyermeket, majd beteszi egy másik terhelt családba, majd onnan is kiemeli a problémák miatt, hiszen a gyermek számára megrázkódtatás az is, ha a durva szülőtől elviszik egy számára ismeretlen világba. Lehet, hogy verték, de legalább ott volt vele az általa szeretett szülő. Neki csak ez jutott, de ez legalább biztos pont volt az életében, tehát ő ehhez is ragaszkodhat” – mondta dr. Regász Mária.

Ágnes állítja, régi és új lakásában is volt kint szakember környezettanulmányon. „Több alkalommal is voltak kint nálunk a gyámügytől, és én is voltam bent, átestem az orvosi alkalmassági vizsgálaton, amikor költöztetem, értesítettem őket, heti szinten érdeklődtem az ügy állásáról”.

Gyerekrablás?

Információink szerint a kislány édesanyja a gyerekkel kapcsolatos tárgyalásokon egy darabig rész vett, majd ismeretlen helyre távozott a gyerekkel együtt, de az apa pár hét után rájuk talált. „Egy McDonald'snál találkoztunk, beküldtem Sunt egy hamburgerért, és közben elvittem magammal a kislányt Ágneshez” – mesélte P. József. Az anya azonnal értesítette a rendőrséget, megadta Ágnes lakcímét, ahová kivonultak először a lakhelye szerinti Dunakeszi Rendőrkapitányság ügyeletesei, majd a BRFK is, és az Alföldi utcai gyermekotthonba vitték a kislányt, aki azóta is ott van.

Dr. Regász Mária szerint amíg a gyermekelhelyezési ügy nem zárul le, az anyát és apát azonos jogok illetik, Ágnes ellen azonban még eljárás is indulhat. „Egy gyermek nem az anya tulajdona, nem teheti meg, hogy azt csinál vele amit akar és oda viszi, ahova akarja. P. József a fent leírtak szerint csak gyakorolta a szülői felügyeleti jogát. Így, ha a szülő a gyermeket magához veszi, ezt teljes joggal teszi, a rendőrség az üggyel nem foglalkozik, nem foglalkozhatna. Sajnos rendszeresen előfordul, hogy ha egy anya jelenti be, hogy az apa elvitte ("elrabolta") a gyermeket, az apát azonnal nagy erőkkel keresni kezdik, miközben nap mint nap nők tömkelege viszi a közös gyermeket ismeretlen helyre és ilyenkor a rendőrség meg sem mozdul". Az ügyvéd szerint ugyanakkor Sz. Ágnes ellen büntetőeljárás indulhat, ugyanis ő jelenleg semmiféle jogcímen nem tarthatja a gyermeket magánál. A rendőrséget is megkerestük, de adatvédelmi okokra hivatkozva az ügyben nem adtak tájékoztatást.

A kislányt akarják, mégis az otthonban van

Sz. Ágnes továbbra is küzd a kislányért. „Hogyan lehetséges az hogy a kislánynak jobb helye van egy intézetben, mint nálam, családban? Hogyan lehet az, hogy egy év alatt se sikerült ennek az ügynek a végére érnünk? Miért teszik tönkre egy gyermek életét, mikor már így is nagyon sokat szenvedett? Vajon sok ember van rajtam kívül, aki magához szeretne venni egy ötéves kínai kislányt?” – kérdezte. Dr. Regász Mária szerint valóban előfordul, hogy egy gyerek otthonba kerül, pedig családban is élhetne.

„Volt olyan eset, amikor a gyermek rendszeresen szökött az őt megalázó, bántalmazó anyától, majd a gyámhivatal ahelyett, hogy a gyermek nevelésére egyébként alkalmas apánál helyezte volna el, egy hónapra intézetbe vitte a gyermeket, hátha meggondolja magát. Nem gondolta meg és belátható, hogy milyen törést okozott az életében a szakszerűtlen és rosszindulatú hozzáállás. Sajnos súlyos következményei lettek a gyámhivatali (és bírósági) döntésnek, amely mindenképpen az anyánál történő elhelyezést és az apától való elzárást preferálta." A kislány február másodika óta a gyerekotthonban van, anyja és apja is látogatja minden alkalommal, amikor csak lehetséges (hetente háromszor, két órában). Sz. Ágnest nem engedik látogatni, az otthon szabályai szerint ugyanis csak szülők mehetnek be.

A hatályos jogszabályok szerint egy ilyen ügy harminc, maximum hatvan napig tart. Nem tarthatna egy évig, az ügyvéd szerint gyakran a hatóságok esetében a hozzáértés hiánya és az érdektelenség miatt tart eddig. "Kíváncsi lennék, hogy hányszor keresték meg az anyát, kötelezték-e arra, hogy a Nevelési Tanácsadóba menjen és nevelési tanácsokat hallgasson meg, ellenőrizték-e, hogy ezen tanácsokat megfogadja-e és betartja-e, kapott-e segítséget ahhoz, hogy ne rossz körülmények közt nevelje a gyermeket, próbáltak-e segíteni az apának ahhoz, hogy a gyermeket esetleg ő vegye magához, megindították-e a gyámsági eljárást, vagy a gyermeket betették egy intézetbe" – tette fel kérdéseit.

Mivel folyamatban lévő ügyről van szó, Dr. Valkóné Tyukodi Mónika, a Bárka gyermekjóléti szolgálat vezetője az Indexnek azt mondta, nem nyilatkozik. A szolgálat célja a kőbányai gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetés megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyerekek visszakerülésének segítése.

Sz. Ágnes hétfőn azt a tájékoztatást kapta a 10. kerületi gyámügy munkatársától, hogy ezen a héten meghozzák a határozatot az ötéves P. X. elhelyezésével kapcsolatban.

Ha veszélyeztetett gyerek van a közelében

A gyermekjóléti szolgálat címét, elérhetőségét a helyi önkormányzatok szociális osztályán vagy a települési honlapokon is fel szokták tüntetni. Gyakran a gyermekjóléti szolgálat a családsegítő szolgálattal együtt látja el a feladatait. Tudni kell azt is, hogy a gyerekjóléti szolgálat nem hatóság. Ők nem vesznek gyereket védelembe, csak javasolhatják azt a gyámhatóságnak. Munkájuk elsődleges célja a gyermek védelme, jogainak érvényesítése – a gyermek családban való tartása mellett. A gyermekvédelmi törvény szerint alapelv, hogy a gyermeket (amíg az a mindenek felett álló érdekét nem veszélyezteti) a családban kell gondozni, a család működését kell segíteni, támogatni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a súlyos bántalmazásnak, elhanyagolásnak kitett gyermeket mindenáron a családban kellene tartani.