Orbánt már nem fenyegetik bojkottal
További Belföld cikkek
-
Van olyan tiszás EP-képviselő, akit még saját kollégái sem követnek a Facebookon - Frontálisan karambolozott két busz Debrecenben, tizenkilencen megsérültek
- Karácsony Gergely öt év után visszatért a közmédiába, és elmondta, mi Budapest legnagyobb problémája
- Varga Mihály elfogadja a kormányfő jelölését a jegybankelnöki munkára
- Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli Orbán Viktor a jegybank élére
Az előző napi keménykedés után hétfőre konstruktív javaslatokkal állt elő a Mazsihisz a miniszterelnöknek írt levelében.
A zsidó szervezet vasárnap arról döntött, hogy távol tartják magukat a kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától. Három ügy miatt jutottak erre:
- a Szabadság térre tervezett megszállási emlékmű
- a Schmidt Mária vezette, Józsefvárosba tervezett Sorsok Háza
- alkalmatlannak tartják a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándort a létesítmény vezetésére, ezért kérik felmentését.
Hétfőn jelent csak meg az a levél, amit a miniszterelnöknek írtak. Ebben a kormányzati programok bojkottjáról és Szakály Sándorról már nincs szó. Felsorolják és megmagyarázzák a már ismert problémákat.
Balog sajnálja
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere sajnálja, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. A miniszter azt mondta az MTI kérdésére: a Mazsihisz által felvetett kérdések figyelmet érdemelnek, de a bojkott, a párbeszédtől való elzárkózás rövid távú gondolkodásmódra vall.
„Sajnálom, hogy ezt a döntést hozták, és azt is, hogy az első perctől kezdve ebbe az irányba haladt ez az ügy” – kommentálta Balog Zoltán a Mazsihisz vasárnapi közgyűlésén meghozott döntést.
A Sorsok Házának a koncepcióját, nevét, helyszínét és vezetőjét is kifogásolják. Emlékeztetnek rá, hogy abban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János is egyetértett, hogy a zsidó szervezetek támogatása nélkül nincs értelme a projektnek, márpedig most ez a támogatás szerintük nincs meg. Egy olyan intézményt javasolnak a Sorsok Háza helyett – az Együttélés Házát –, ahol a magyar-zsidó együttélést mutatják be. Szerintük ez lehetne a Rumbach Sebestyén utcai, felújításra váró zsinagóga.
A Szabadság térre tervezett emlékművel kapcsolatban is aggályaik vannak, de mint írják, nem zsidó, hanem társadalmi problémaként élik meg az emlékmű emlékezetpolitikai kérdéseit.
Levelük végén bölcs döntést remélnek a miniszterelnöktől, és azt írják, a sebek és a 70 évvel ezelőtti fájdalmak mellett be kell mutatni a majd' ezeréves együttélés napfényes periódusait is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
