A legdurvább orvosi műhibák

Egy kétéves gyereknek branült szerettek volna beültetni a lábába, ami rosszul sikerült, a lába üszkös lett, majd amputálni kellett.

Egy négyéves kislány mandulaműtéten esett át, ami közben visszaejtettek a torkába egy manduladarabot, kómába esett, és meghalt.

A 24. héten született koraszülött születésekor nem volt jelen az orvos. A kórházi dolgozók abortumnak tekintették, egy vesetálba helyezték, majd amikor felsírt, kétségbeesetten intézkedtek az intenzív osztályra helyezéséről. A gyermek életben maradt, de oxigénhiányos állapotban, sérülten.

Ikergyerekek születése közben az első baba feje már látszott, de a másik baba elakadt, ezért az orvosok császármetszésről döntöttek. A félig kibújt babát visszahúzták a szülőcsatornából az anya hasába, de az eljárás miatt a kisbaba meghalt.

Legutóbbi ügyeit sorolja Ábrahám László, műhibaperekre szakosodott ügyvéd, de adatvédelmi és személyiségi jogokra hivatkozva az ügyekben több részletet nem árult el. De hogy érzékeltesse, mennyire összetettek és hosszadalmasak a műhibaperek, egy várandósan elhunyt nő jogerős esetét részletesen elmesélte.

450 ezer forint az elhunyt nő után

A 26 éves dunántúli nő magánorvoshoz járt terhesgondozásra, aki munkahelyén, a városi kórházban végezte az ultrahangvizsgálatokat. Az ultrahangos vizsgálatokon kétszer is azt a következtetést vonták le, hogy a terhesség rendben zajlik. A terhes nő a vizsgálatok után két hónappal meghalt. „Az ügyeletes orvos a halál okaként kivérzéses sokkot állapított meg. A boncolást végző igazságügyi orvosszakértő előrehaladott méhen kívüli terhességet állapított meg, és ezt az álláspontot a biztosító által felkért igazságügyi orvosszakértő is alátámasztotta” – mondja Ábrahám László. Az ügyben eljárás indult a nőgyógyász ellen, az illetékes rendőrkapitányság bűnügyi osztálya előtt foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.

Összesen hét igazságügyi orvosszakértő adott az ügyben 12 véleményt, míg végül az Egészségügyi Tudományos Tanács Szakértői Testülete megállapította, hogy a terhességi első vizsgálathoz hozzátartozik az ultrahangvizsgálat, ezzel pontosabban el lehet dönteni, hogy a terhesség méhen belül helyezkedik el vagy méhen kívül, így az ultrahangos orvosok esetében elkövetett szabályszegés közvetlen ok-okozati összefüggésbe hozható a terhes nő halálával.

Képünk illusztráció

Fotó: Richard Lautens

A vélemények között volt, amely szerint a foglalkozási szabályszegés fennállása nem bizonyítható, így ezzel összefüggésben a közvetlen vészhelyzet kialakulása sem. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a hasűri terhességet azért nem ismerték fel, mert az elváltozás igen ritka, annak elhelyezkedése, illetve a kórismézésre használt műszerek feloldóképessége ezt nem teszi lehetővé. Egy másik véleményező szerint a megfelelő időben és módon, gondossággal történő beavatkozás mellett a terhes nő életben maradhatott volna, de csak szerencsés esetben.

Az illetékes bíróság első fokon egymillió forint pénzbüntetést szabott ki a szülész-nőgyógyászra, mellékbüntetésként egy évre eltiltotta foglalkozásától, de másodfokon ezt megváltoztatta, és a pénzbüntetés összegét 450 ezer forintra leszállította, a foglalkozástól eltiltást mellőzte. Az első szakvélemény 2005 áprilisában keletkezett, amikor a nő meghalt, az eljárást befejező büntető ítélet pedig 2009 novemberében. Tehát négy évre volt szükség ahhoz, hogy a szülész-nőgyógyászt felelősségre vonják a mulasztása miatt.

Leggyakoribb terület a szülészet, nőgyógyászat

„Kifogásoltam a kiszabott büntetés súlytalanságát, az ítéletig eltelt időt, hiszen az orvos mulasztása miatt egy fiatal, 26 éves terhes nő meghalt, a mulasztás és a halál között oksági összefüggés áll fenn, a halál egy család tragédiája. Az arányosságot nem találtam az eredmény és az orvos terhére kiszabott büntetés között, mindannyian fel tudjuk mérni, mit jelent egy családnak a 26 éves terhes nő halála, elvesztése” – mondta Ábrahám.

Súlyos műhibák okozták egy rákos kislány halálát a szegedi klinikán az Origo birtokába került vádiratok szerint. A két kezelőorvos nem figyelt eléggé, és a kislánynak a vénája helyett a gerincébe adták az egyik gyógyszert, amely így végzetes pusztítást okozott az agyában. Az ügyészség felfüggesztett börtönt kért az orvosokra.

Az általunk megkérdezett egészségügyi szakjogászok szerint a legtöbb műhibaper a szülészet-nőgyógyászat területén van. Az esetek ezen belül is típusokba sorolhatóak Simon Tamás egészségügyi szakjogász szerint. A szülészet-nőgyógyászat területén legtöbbször azért indul műhibaper, mert későn vagy egyáltalán nem végeznek a szülés során császármetszést, aminek visszafordíthatatlan következményei lehetnek. Itt a perek abban különböznek, hogy mi az a jel, ami alapján el kellett volna kezdeni a császármetszést.

Egy másik nagy csoport a nem megfelelő diagnózis, akár terhességnél, akár más betegségeknél. Terhességnél ilyen mulasztásnak számít, ha nem veszik időben észre, hogy a gyerek Down-kóros, végtaghiányos vagy nyitott gerincű. Gyakori például, hogy nem megfelelő végzettségű személy végzi az ultrahangos vizsgálatot, vagy nem megfelelő protokoll szerint végzik el. A legutóbbi vádemelés egy budapesti orvos, dr. K.K ügyében történt, aki elnézte betege gyógyszereit. Gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsítják, mert nem tájékozódott megfelelően a beteg állandóan szedett gyógyszereiről egy orvosi beavatkozás előtt.

Másik nagy csoportot jelentenek a kórházi eredetű fertőzések, amelyeknél az a gyakori probléma, hogy nem veszik észre időben, nem jól vagy nem elég ideig kezelik, esetleg rossz antibiotikummal. Típusügynek számít, ha ilyen mulasztások miatt kell valakinek levágni a kezét vagy a lábát, mondta Simon. A daganatos betegségek szűrésénél visszatérő probléma, hogy nem csinálnak meg minden vizsgálatot, vagy a beteget nem hívják vissza időben. További típusesetek az idegen test (például törlőkendő) bennmaradása és a vérkészítmények miatti fertőzés.

Évekig tart a kártérítés megítélése

A fent leírt nő esete átlagos hosszúságú volt, a perek rendszerint három, négy, szélsőséges esetben akár nyolc-tíz évig is tarthatnak, elsősorban a szakértői vélemények miatt, melyeket többször is kiegészíthetnek, vagy akár többször is kihallgathatják a szakértőket. A peren kívüli megegyezés a kilencvenes években volt gyakori, ma a nagyobb kártérítés reményében kevesebben egyeznek bele, legfeljebb a közbenső ítélet után (amikor kimondják, hogy a kórház hibázott, de kártérítést még nem állapítanak meg): a felperes hamarabb megkapja a pénzt, a kórház pedig igyekszik minél kisebbre lealkudni az összeget. Az alperes ugyanis ezekben az ügyekben a kórház.

Az orvos felelősségéről a legtöbb perben nem is beszélnek, gyakran nem is keresik, kinek a felelőssége a műhiba konkrétan. Ha a kórház úgy dönt, hogy előveszi az orvost, ezt a pertől függetlenül megtehetik, tehát ez a felpereseket egyáltalán nem érinti: ha az orvos a kórház alkalmazottja, a felelőssége általában négyhavi távolléti díjig, vagyis körülbelül négyhavi fizetéséig terjed. Ha az orvos nem alkalmazott, hanem megbízott (például külsős cégen keresztül jár be ügyelni vagy szabadfoglalkozású orvos), akkor az egész kártérítés áthárítható rá, de Simon szerint ez sem gyakori. Fontos tudni, hogy a közszolgáltatókkal szemben a magánkórházakon nehezebb végrehajtani a kártérítést: a kft.-k és rt.-t felelőssége korlátolt, sőt, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy egy kisebb magánszolgáltató megszűnik, eltűnik, mielőtt bármennyi pénzt be lehetne rajta hajtani.

2011-ben harmincmillió forintos kártérítést kap orvosi műhiba miatt a DVSC ifjúsági csapatának egykori focistája, akit egy edzésen szerzett sérülése után megműtöttek a megyei kórházban, de a sebe elfertőződött, így abba kellett hagynia a labdarúgást. A jogerős ítélet szerint a kártérítés összege 17 millió forint, ehhez hozzájön a 35 éves koráig járó havi 150 ezer forintra leszállított járadék.

A peren kívüli megegyezéseknél nem ritkák az 5-20 millió forint körüli összegek (a 20 millió már nagyon magasnak számít), a pontos összeg függ a műhiba súlyosságától, a felperesek számától, a per hosszától, és hogy pontosan milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítéseket kérnek. Amikor eljut egy per az ítéletig, nagyobb összegekről is szó lehet: Simon szerint Magyarországon körülbelül tíz 100 millió körüli ítélet volt, a 30-40 milliós ítélet már nem ritka, de ezek jellemzően több felperes között oszlanak meg, fejenként 20-25 milliós kártérítés már jónak számít.

Képünk illusztráció

Fotó: Foto24

A leggyorsabban azokat az eseteket lehet lezárni, ahol haláleset történt, kevés a felperes, akik hajlandók egyezséget kötni, és nem kérnek havi járadékot, csak egy összeget. Egy ilyen ügy végére Simon szerint akár pár hónap alatt pontot lehet tenni.

Alig akad eltiltott orvos

A szakemberek szerint az orvosok elzárása vagy eltiltása rendkívül ritka, 2003 óta csak két orvost tudtak felidézni, akik börtönbe kerültek műhiba miatt. Két nőgyógyászról van szó, egyiküket 2003-ban, másikukat 2013-ban ítélték letöltendő börtönre. A tavalyi eset középpontjában egy szentesi orvos állt, akit három évre ítéltek, mivel átfúrta egy nő méhfalát, majd úgy tett, mintha semmi sem történt volna, és abban bízott, hogy nem lesz baja a betegnek. A nő meghalt.

Az utóbbi évek talán leghíresebb, orvosi eltiltással végződő hazai esete Geréb Ágnesé, akit 2012 februárjában jogerősen bűnösnek találták foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében, és két év fogházbüntetésre ítélték. Azóta házi őrizetben van, tíz évre tiltották el a szülész-nőgyógyászi, valamint szülésznői tevékenység gyakorlásától. Ábrahám László, aki saját bevallása szerint Geréb Ágnes régi barátja, azt mondja, Geréb ügyében a kettős mérce tipikus esetét látja, ugyanis nagyon ritka az ilyen szigorú eljárás, és a hibázó orvosok rendszerint különösebb szankció nélkül folytathatják munkájukat, tevékenységüket, és rendszerint pénzbüntetéssel fejeződik be az eljárás.

2007 szeptemberében történt egy születésházban, a kisbaba válla elakadt a szülőcsatornában, az orvos hiába próbálta műfogással világra segíteni a gyereket, nem járt sikerrel, és a kihívott mentőorvos sem tudott segíteni. Ezután bevitték a vajúdó édesanyát a Szent János Kórházba, ahol gátmetszéssel kiszabadították a gyereket a szülőcsatornából, de újraéleszteni már hiába próbálták. A kisbaba belehalt az oxigénhiányos állapotba.

Dósa Ágnes, a Semmelweis Egyetem docense, akinek egyik kutatási területe az orvosi felelősség kérdése, teljesen érthetőnek tartja a börtönbüntetéstől, foglalkozástól eltiltást csak visszafogottan alkalmazó bírói gyakorlatot. „Egy másik megközelítést is érdemes figyelembe venni: minden munkakörben előfordulnak hibák, a különbség pusztán abban van, hogy mi a hiba következménye – orvosi tevékenység esetén ez sajnos általában egészségkárosodás vagy akár halál, ezért olyan fontos a magas színvonalú képzés és a munkafolyamatok kontrollálása. Emellett rendszerint soha nem pusztán a hiba miatt hal meg valaki, hanem a betegség és a hiba együttes eredményeként. Az egészségkárosodással, halálesettel kapcsolatos hibák esetében a büntetőjog eszköztárának alkalmazása (például szabadságvesztés büntetés kiszabása) semmiképpen nem a megfelelő ellenpont, ez más európai országok joggyakorlatában is így van. Másrészről talán senki nem választaná ezt a nagyon fontos hivatást, ha ez lenne az általános gyakorlat" – fogalmazott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!