Alapjövedelmet mindenkinek?

2014.02.13. 13:31
Mennyit és milyen feltételekkel? Az egyéni alapon, ellenszolgáltatás nélkül járó jövedelem kérdéséről vitatkoztak az Alapjövedelem című könyv bemutatóján.

"A könyv azon az elven született, hogy egy igazságos társadalom révén mindenkit megillet egy bizonyos összegű alapjövedelem" - kezdte Jan Niklas Engels, a Friedrich Erbert Stiftung budapesti irodavezetője a szerda esti könyvbemutatón. A rendezvényen részt vett Kiss Ambrus moderátor, a Policy Agenda elemzője, Boda György, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Belyó Pál, a Policy Agenda kutatási igazgatója, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) elnöke.

Nem a munkáért, hanem a létért fizet az állam

Az alapjövedelem ötlete a nyugati államok polgárháborúi óta foglalkoztatja a közgazdászokat. John Stuart Mill használta először a kifejezést (basic income), ami az egyén alapvető szükségleteinek kielégítését szolgáló jövedelemként jelenik meg. 2004-ben Brazíliában aláírták azt a törvényt, amely minden brazil állampolgár számára alapjövedelmet biztosít. A törvény szerint a leginkább rászorulókkal kezdik, az egész lakosságra való kiterjesztés pedig a költségvetéstől függ.

A brazil példa eddig egyedülálló. "Most, hogy az Unió is küzd a kapitalizmus átalakításával, és sok millió ellehetetlenülő ember pénzhez jutását kell megoldani, az alapjövedelem ismét téma" - mondta Belyó Pál.

"A német gazdaságban kurzarbeit-nak hívják azt az állami támogatást, amelyben négy napot a munkáltató, egyet pedig az állam fizet. Nem a munkáért, hanem a létért." - példálozott Boda György, aki egy tavaly végzett kutatással bizonyította az általa létpénznek nevezett alapjövedelem előnyeit. A vizsgálatban a Rába Járműipari Holding Nyrt. üzleti terve alapján dekonjuktúrát szimuláltak, azaz hogy mi történik, ha a cég állami támogatás nélkül bocsát el száz munkavállalót. "Az államra egy száz fős munkanélküli csoport terhe hárul, ami hosszabb távon jelent nehézséget. Nem csoda, hogy a Rába megkapta a támogatást"- összegezte az eredményt a professzor.

A magyar helyzet

Az alapjövedelem bevezetése valamennyi feltételes létpénzt megszüntetne. Nem lenne gyes, ösztöndíj, segély. Kellene viszont társadalmi szolidaritás. "Magyarország nehéz helyzetben van. A feltétel nélküli létpénzt a társadalom nem tudja elfogadni. Nincs olyan társadalom sem, amely ki tudná zárni a feltételeset" - mondta Boda György. Szerinte rugalmas foglalkoztatottságra van szükség. Arra, hogy kevesebb munkából több ember dolgozzon. Úgy, mint a japán társadalomban működő lifelong employment-ben. Pataky Péter erre úgy reagált: "Ha egy ember nyolc órás műszakja helyett két ember dolgozna négy órában, éhséglázadás lenne." Az MSzSz elnöke úgy véli, '90-ben beállt a foglalkoztatottság, s azóta semmi nem változik. "Problémák vannak a foglalkoztatásban is. Ma Magyarországon dolgozói szegénység van, a kis- és középvállalkozási (kkv) szektor pedig adócsalásból él. Ezekre a problémákra a részmunkaidő sem megoldás" - mondta Pataky.

Lifelong employment

A második világháború után, Japánban a munkavállalói viszony kifejezésére használták először. Lényege, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségügyi biztosítása mellett fizeti az üdülését is, valamint nyugdíjtervet is készít. Biztosítja a cégen belüli munkahelyváltást, és védelmet biztosít a végkielégítés nélküli elbocsátás ellen.

Belyó Pál számszerű adatai szerint 120 ezer forint lenne a maximuma az alapjövedelemnek. Ehhez azonban egy megfelelő minimálbérre van szükség, arra, hogy ne csökkenjen a munka iránti motiváció. Az új rendszer az előzetes adatok szerint 30 ezer milliárdos kiadást jelentene az államnak. Az MSzSz elnöke szerint nem tudunk még számokról beszélni, ha az átlagkereset százegy-két ezer forint: "Aztán ott van még a feketegazdaság. Magyarországon ez 20%-os arány."

Újraelosztás

A könyvben felmerül a kérdés, hogy nem arra való-e az alapjövedelem, hogy a gazdagok megvédjék magukat. "Egy Malibuba járó hullámlovasnak is milyen jól jönne" - idézett a könyvből Pataky Péter. Az alapjövedelem egyéni alapon, ellenszolgáltatás nélkül járó jövedelem az állam valamennyi polgára számára. Ezt hangsúlyozta Jan Niklas Engels is a bemutatott könyvre hivatkozva. Yanik Vonderbourght és Phillippe van Parijs szerzőpáros azonban a régiónkénti különbözőség miatt számos alternatívát emleget. Az unió által támogatott mobilitás miatt az is kérdés, hogy az állampolgárra vagy a lakosra kiterjesztett alapjövedelem jobb-e. Kérdéses az is, születéstől vagy felnőttkortól kell-e biztosítani az összeget. Háztartásonként vagy egyénenként? Járhat-e életünk végéig?

Kérdés az is, miből tartható fenn a rendszer. A könyv szerint a köz finanszírozza, tehát a befolyt adókból kell megoldani. Van azonban alternatív példa. Alaszkában 1976-ban alkotmányba foglalták az Alaska Permanent Fund-ot. A program értelmében minden, legalább hat hónapot törvényesen Alaszkában tartózkodó állampolgár egyenlő mértékű járadékot kap. A járadék alapja az olajkitermelésből származó bevétel.

Mivel Magyarországon ez nem kivitelezhető, az adókból származó összegekből kellene finanszírozni. "Amiből a profit van, abból mindenkinek járna, de ezt mégis valaki kisajátítja" - összegezték a jelenlévők azt a fő problémát, amelyet az alapjövedelem valójában felvet.