Miért erősödik ennyire a Jobbik?

A Jobbik mozgósítja a legsikeresebben a potenciális szavazókat: az elmúlt egy hónapban különböző közvélemény-kutatók szerint 3-7 százalékkal nőtt a szavazótáboruk, és választási tartalékaik még nem merültek ki. Ilyen nagy növekedést semelyik másik párt nem produkált ugyanebben az időszakban. Ha a szélsőjobboldali pártnak sikerül mobilizálni a politikailag egyébként is aktívnak számító régi Jobbik-szavazókat, és még újakat is szereznek, akkor nemcsak megismételhetik, hanem túl is szárnyalhatják a 2010-es sikert.

A Jobbik eredményei utoljára másfél évvel ezelőtt voltak ennyire jók, ami azt is jelenti, hogy az arculatváltás, a szelídebb, inkább a megélhetést és munkaerőpiac problémáit a központba helyező kommunikáció nemcsak sikeresen vonzott be új szavazókat, de a már meglévő táboruk sem ábrándult ki belőlük. Egyes elemzők szerint azonban a Jobbik csak a tavaly év végi visszaeséshez képest erősödött meg, de a mostani eredményeken nem látszik, hogy sikerült volna megszólítaniuk a bizonytalan szavazókat, akikre minden párt utazik.

Akkor most erős vagy gyenge a Jobbik?

Fotó: Nagy Lajos / MTI

Az elmúlt négy évben a Jobbik támogatottsága végig 10 százalék körül mozgott, amivel a választókorúak között a legstabilabb (értsd különösebb ingadozásoktól mentes) volt a támogatottsága a pártok között, növekedni azonban nem nagyon tudott. A mostani, reálisan 2-3 százalékos növekedés (a Tárki az új módszertanával kiemelkedő, 7 százalékos növekedést mért) is még a statisztikai hibahatáron belül van, ráadásul a párt támogatottsága főként a belső harcok miatt némileg visszaesett 2013-ban, ezért most rendezniük kellett a választóik sorait – mondta az Indexnek Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Akkor most erős vagy gyenge a Jobbik?

„Ha az állami forrásokhoz való hozzáférés szerint vizsgáljuk a pártok sikerességét, akkor a Jobbik 2009–2010-es áttörése a rendszerváltás óta az egyik legnagyobb eredménynek számít. Parlamenten kívülről, szinte a semmiből érkezve értek el először a 2009-es európai parlamenti választásokon közel 15 százalékot, aztán 2010-ben a parlamenti választásokon majdnem 17-et" – magyarázta Róna Dániel, a Corvinus Egyetem doktorandusza, aki évek óta a szélsőjobb hazai megerősödésének okait kutatja. 

A legutóbbi felmérések szerint a Jobbikra a választók 15 százaléka, 1,2 millió ember szavazna. Az új módszertannal mérő Tárki adatai szerint a szélspőséges párt január és február között csaknem megduplázta szavazó táborát, az Ipsos viszont csak 3 százalékos növekedést mért, de ez is 250 ezer szavazó meghódítását jelenti egyetlen hónap alatt. A Medián legfrissebb adatai szerint 10-ről 14 százalékra nőtt a párt támogatottsága.

Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint azonban nem biztos, hogy ez a növekedés tényleges voksokat jelent majd április 6-án. „A szavazótábor bővülésével nem járt együtt a szavazók aktivizálódása. A párthoz főleg szimpatizánsok csatlakoztak, tehát olyanok, akik nem biztosak abban, hogy elmennek majd szavazni, de ha elmennek, akkor valószínűleg a Jobbikra szavaznak majd. A jobbikosoknak februárban csak a fele mondta, hogy biztosan elmegy szavazni, pedig ők szoktak lenni a legaktívabb csoport, átlagosan 70 százalék biztos szavazóval” – fejtette ki a kutató.

A Political Capital vezető elemzője szerint a Jobbiknak nem sikerült sok bizonytalan szavazót megszólítania az elmúlt egy hónapban, inkább csak a régebbi szavazóik aktivizálódtak. „A 2-3 százalékos növekedés is csak a többi párt stagnálásához képest tűnik soknak. A bizonytalan szavazók ráadásul tényleg teljesen bizonytalanok, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatban, akár a szavazófülkében fognak dönteni. Azt pedig nem nagyon lehet most megmérni, hogy ott melyik párt kampánya fog az eszükbe jutni” – mondta Juhász.

Hogy áll a régió többi hasonló pártja?

A Jobbik sikerével/kudarcával kapcsolatban gyakran felmerül az is, hogy semmi meglepő nincs abban, hogy egy ilyen elit- és intézményellenes pártra viszonylag sok ember szavaz egy gazdasági válság idején. A Jobbik sikere azonban regionális összehasonlításban is kiugrónak tűnik.

„A Jobbik jelenleg az egyik legsikeresebb európai szélsőjobboldali párt, és egyértelműen a legsikeresebb ilyen párt Kelet-Európában. A rendszerváltás óta csak a Nagy-Románia Pártra és a Szerb Radikális Pártra szavaztak ennél többen" – elemezte a Jobbik helyzetét az Indexnek David Pupovac, a Közép-Európai Egyetem (CEU) radikális jobboldallal foglalkozó doktorandusza.

Fotó: Political Capital

 

A szélsőjobboldali pártok sikerét ráadásul nem is lehet kizárólag a gazdasági válsággal magyarázni. „A kapcsolat a szélsőjobboldali pártok sikere és a gazdasági válság között nem egyértelmű. A görög Arany Hajnal sikere a nácik két világháború között sikeréről elnevezett Weimar-hipotézist látszott alátámasztani, ugyanakkor sok hasonlóan nehéz gazdasági helyzetben lévő országban, mint Spanyolország, Írország vagy Portugália nem figyelhető meg a radikális jobboldal felemelkedése. Önmagában tehát a gazdasági válság nem magyarázza a szélsőjobboldal sikerét, hanem közrejátszanak olyan tényezők is, mint a pártrendszer polarizáltsága, a politikai kultúra és a történelem örökségei" – fejtette ki Pupovac, és hozzátette, a Jobbik a magyar baloldal hitelességvesztése és a választók általános rendszerellenessége miatt tudott a semmiből felemelkedni.

 

Furcsa ellentmondásként azonban a választási sikerek egy idő után kontraproduktívak lehetnek. Ha például egy Jobbikhoz hasonló párt bekerül kormányba, akkor hamarosan vége van. „Az elmúlt két évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy egy szélsőjobboldali párt számára egy katasztrófával ér fel, ha kormányra kerül. Az osztrák Szabadság Párt, a holland Pim Fortuyn pártja, és a közelmúltban a szlovák Nemzeti Párt is jelentős választási veszteségeket szenvedett a kormányba kerülés után" – mondta Pupovac.

 

„Ennek több oka is van, egyrészt a kormányban már nehéz hitelesen képviselni a rendszerellenességet, viszont a radikális programot éppen a szélsőségességük miatt lehetetlen valóban bevezetni, és a szélsőségesek így kevés nyomást tudnak gyakorolni a többi kormánypártra” – magyarázta a CEU kutatója.

Honnan szerez a Jobbik szavazókat?

Róna Dániel kutatásai szerint a legnagyobb átjárás a Fidesz és a Jobbik szavazótábora között van: „A Jobbik szavazóinak körülbelül negyede – saját bevallása szerint – korábban az MSZP-re szavazott, majdnem felük a Fidesztől (vagy MIÉP-től) jött, és nagyjából minden negyedik jobbikos egyik pártot sem választotta korábban – például azért, mert még olyan fiatal volt, hogy nem is volt szavazati joga” – magyarázta Róna. Bár ezek az adatok 2011-esek, a kutató szerint most is hasonló trend figyelhető meg.

Lakossági fórum az esztergomi zsinagóga egykori épületében

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Závecz máshogy látja a helyzetet, szerinte a Jobbik nem vesz el szavazókat más pártoktól, hanem azokat a bizonytalanokat aktivizálja, „akik valami reménykeltő, könnyen megfogható üzenetre vártak”. A véleménykutatási igazgató egyébként az elmúlt egy hónapban produkált jelentős növekedés ellenére nem gondolja, hogy a Jobbik túlszárnyalja majd a 2010-es sikerét, mivel egyéniben nem vagy csak alig szereznek majd mandátumot. „Legfeljebb megismételhetik a 2010-es eredményeket, de azt is csak szavazatarányban” – mondta.

Mit csinálnak jobban, mint mások?

A szélsőséges párt az elmúlt években is próbált alkalmazkodni a napirendhez, így például meglovagolták a devizahitel-kérdést, a kampányban pedig a munkaerőpiac problémáira fókuszálnak. Ez a szavazótáborukon is meglátszik. „A Jobbik szimpatizánsai inkább fiatalok, diplomások vagy legalább érettségizettek és főként vidékiek. Ez egy aktív réteg, aki a munkaerő-piaci helyzetével elégedetlen, fél attól, hogy elveszíti a munkáját vagy nagyon rosszul keres. Nekik a »szebb jövedelmet« Jobbik-szlogen valamiféle reménysugarat jelent” – magyarázta Závecz.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalása után eltávolította az ülésteremben található EU-zászlókat, majd képviselőtársával közösen kidobták az ablakon

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Tényleg imádják a Jobbikot a fiatalok? 

Bár a Jobbik szereti ezt hangoztatni, a kutatási eredmények szerint nem igaz, hogy a fiatalok többsége a radikális pártra szavazna. Tény azonban, hogy nagyon jelentős a Jobbik támogatottsága a fiatal választók körében, és a párt – arányaiban – relatíve sikeresebben szólítja meg ezt a réteget, mint a többi párt.

Róna szerint ennek főként az az oka, hogy sok olyan tizenéves van, aki szeretne aktív lenni, tenne valamit az országért vagy a szűkebb környezetéért, de vidéken erre viszonylag kevés lehetősége van. „A baloldal sok helyen, főleg Kelet-Magyarországon alig van jelen, a Fidesz meg egyszerűen már lejárt lemez” – mondta Róna. A szélsőjobboldalhoz vonzza a fiatalokat az is, hogy a Jobbik nagyon sok ifjúsági rendezvényt szervez. A radikálisok a szubkultúrájukkal, a „nemzeti rock” zenekarokkal, saját öltözködési stílussal, szimbólumokkal és egy határozott világértelmezéssel közösséget és identitást kínálnak: pontosan azt, amely sok tizenévesnek hiányzik.

„Ha valaki valami gyökeresen újat szeretne, mert minden másik pártból kiábrándult, akkor vidéken a Jobbikon kívül nincs túl sok lehetőség” – magyarázta a kutató. 

Megszelídült a Jobbik?

Az idei kampányban a párt elnöke, Vona Gábor kölyökkutyákkal pózolt, Mátyás királyként álruhában járta az országot, és mindenféle kétkezi munkát kipróbált, az egykori esztergomi zsinagógában lakossági fórumon pedig kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy neki bármi baja lenne a cigányokkal vagy a zsidókkal. 

Fotó: Bődey János / Index

A párt régóta próbál megszabadulni attól a képtől, hogy ők egy sima cigányellenes párt lennének, de ez nem jelenti az, hogy a Jobbik feladta volna a szélsőséges ideológiát, és megszelídülve a politikai paletta közepére húzódott volna. „Csak a kampányban igyekeznek visszaszorítani a radikális megszólalásokat, de még ez sem általános. Esztergom után másnap Vona Gábor Miskolcon tartott lakossági fórumot, ahol egy másik közönségnek, más körülmények között már egészen máshogy beszélt például a zsidókról vagy a cigányokról” – idézte fel Róna.

A Jobbik idei kampányban folytatott kettősségét megerősítette Juhász Attila is. „A Jobbik kettős kampányt folytat. Egyrészt van az országos, ami egy mérsékelt, barátságos, családias, a pénztárcát célzó üzenetekre építő kampány. Emellett a helyi kampányokban, lakossági fórumokon, helyi szórólapokon van a Jobbiknak egy másik arca. Itt ugyanúgy jelen van a cigánybűnözés és a zsidózás is, csak ez az országos médiába, ahol botrány keltene, ritkán jut el. Ifj. Hegedűs Loránt például egy február végi jobbikos lakossági fórumon ismét azt mondta, hogy a cigányság egy biológiai fegyver a zsidóság kezében" – magyarázta a Political Capital elemzője.

„Nem változtak meg a Jobbik kulcspolitikusai sem. Nem hiszem például, hogy Novák Előd vagy az egykori szkinhed Sneider Tamás [aki több interjúban tagadta, hogy szkinhed lett volna] kevésbé lenne radikális, mint négy éve, és ők továbbra is ott vannak a párt vezetésében és az országos lista élén” – magyarázta Róna.

A Jobbiknak egyébként attól sem kell tartania, hogyha túl sok cuki kép készül Vona Gáborról, akkor a radikálisok majd elpártolnak a Jobbiktól. A választásokon ugyanis a szélsőjobboldaliaknak még mindig a Jobbik lesz a legjobb választás, mivel a még szélsőségesebb Magyar Hajnalnak nem sikerült országos listát állítania. „Az igazán szélsőségesek pedig csak elvétve fognak a Fideszre (vagy más pártra) szavazni” – foglalta össze a helyzetet Róna.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!