Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Döntsük romba az államigazgatást!

2014.03.14. 07:51
Vajon megbénítható-e a választási adminisztráció, ha elég sok ember kéri, hogy a csalás gyanúja miatt nézzék meg, melyik párt jelöltjének ajánlóívén szerepel a neve?
  • Nagyon sok párt indul az idei választáson, ezért sokan csalásra gyanakszanak.
  • Beszámolók szerint a kis pártok adták-vették az ajánlóíveket, aztán átmásolták az saját íveikre is a más pártokat ajánlók neveit.
  • Ez személyes adattal való visszaélés, és egyben választási bűncselekmény.
  • A Nemzeti Választási Iroda nem tud vizsgálódni, mert nincs statisztikája az ajánlásokról.
  • Az, hogy ki melyik pártot ajánlotta, valószínűleg csak papíron van meg.
  • Jogvédő szervezetek arra buzdítanak, hogy kérdezzen rá Ön is, hány párt ajánlóívén szerepel az aláírása .
  • Kiszámoltuk, hogy mennyi munkát jelentene ez a választási irodáknak.

Az új választási szabályok megszüntették a kopogtatócédulákat, helyette a jelölteknek aláírásokat kell gyűjteniük, hogy elindulhassanak a választáson, egy ember több párt jelöltének indulását is támogathatja aláírásával. Egy jelöltnek 500 aláírásra van szüksége, az országos lista állításához 27 jelölt kell.

A rendszer nem túlságosan védett a csalással szemben, mert az aláírások hitelességét nem ellenőrzi senki. A választási irodák csak azt nézték meg, hogy az ajánlóíveken szereplő nevek és személyes adatok valós személyekhez tartoznak-e. Ez úgy történt, hogy az adminisztrátorok az íveken szereplők személyi azonosítóit bepötyögve összevetették az adatokat a népességnyilvántartásban  szereplőkkel, egészen addig, amíg 500 érvényeset nem találtak.

Számos hír volt olyan esetekről, hogy a kis pártok egymás közt cserélgették az ajánlóíveket, és átmásolták a sajátjukra a neveket. Volt olyan jelölt, akinek 40 íven keresztül, 320 ajánló adatai voltak egy sorral elcsúszva: az ajánló neve és az édesanyja neve más sorban szerepelt, de volt olyan is, ahol egyszínű tollal volt beírva minden adat.

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös felhívást tett közzé, amiben arra buzdítják az embereket, hogy kérdezzenek rá a lakóhelyük szerinti választási irodánál, hogy hány ajánlóíven szerepel a nevük. A jogvédők szerint ehhez mindenkinek joga van az adatvédelmi törvény alapján.

Az NVI a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz irányított minket, mert ők nem tudtak nekünk válaszolni. A NAIH péntekre ígért választ az Indexnek.

Legalább kétmillió aláírás

Az aláírások túlnyomó többsége valószínűleg csak az eredeti ajánlásgyűjtő íveken van meg, kivételt a választási irodák által az ajánlóívek ellenőrzésekor keletkezett adatok jelenthetnek, már ha azokat elmentették. Ezért ha valaki megkérdezi, hogy hány ajánlóíven szerepel a neve, akkor a választási irodának végig kell nyálaznia a választókerületben nyilvántartásba vett összes jelöltre leadott összes ajánlóívet (elvileg az elutasított jelöltek íveit is át kéne nézni, de ettől most az egyszerűség kedvéért eltekintünk).

Ez hatalmas munka: egy véletlenszerűen megkeresett helyi választási irodánál azt mondták, hogy nekik 7300 oldalt kellene átnézniük ahhoz, hogy válaszolni tudjanak.

Az NVI kimutatása szerint 1570 egyéni jelöltet vettek nyilvántartásba. Minden jelöltnek legalább 500 ajánlást kellett összegyűjtenie, ami összesen minimum 785 000 aláírást jelent.

Ennél azonban biztosan sokkal több aláírásról van szó. A Fidesz például elhatározta hogy a lehető legtöbb aláírást gyűjti össze, egyedül ők a saját bevallásuk szerint összesen több mint 1 millió 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Ha ezt hozzáadjuk a fenti számhoz (levonva a 106 fideszes jelöltet az előző számításból), akkor máris

2.032.000 aláírásnál tartunk.

Egy íven nyolc aláírás van, így legalább 254 000 ívről tudunk biztosan. A 106 választókerületben átlagosan tehát nagyjából 2400 ív lehet. Ezek persze a minimumszámok, mert a többi párt sem a minimális 500 névvel ment az NVI-hez.

Mennyi munka kikeresni egy nevet?

Mindenki csak a lakóhelye szerinti jelölteket támogathatja az aláírásával, ezért ha valaki rákérdez arra, hogy az ő neve hány párt ajánlóívein szerepel, akkor csak annak az egy választási irodának kell kutakodnia.

Ha a munkafeltételek ideálisak, egy nyolc nevet tartalmazó ívet szerintünk nagyjából öt másodperc alatt lehet leellenőrizni, így

2400 ívet egy ember körülbelül három óra alatt tud átnézni.

Ennyi idő tehét utánanézni egy átlagos választókerületben, hogy egy konkrét választópolgár hány jelölt ajánlóívein szerepel. Persze amikor egyezik a név, jegyzetelni kell, de ennek időszükségletét most nem számoljuk. Száz kérelem esetén, nyolcórás munkanapokkal számolva 37,5 munkanapra van szükség, vagyis ha a választási irodán négyen csak ezen dolgoznak, akkor ötnapos munkahéttel számolva szűk két hét alatt végezhetnek a munkával.

Egyszerűbb-e számítógéppel?

Ha azonban valamelyik városi választókerületben, ahol több az ajánlóív, és sok az ellenőrzést kérő jogtudatos polgár, ott

nagyságrendekkel több időre vagy emberre lesz szükség.

Pláne, ha az eleve csalást kiáltó ellenzék elkezdené erre buzdítani a szimpatizánsait. Ezer ember adatát 375 nap alatt lehetne csekkolni, négy ember 5 hónapig dolgozna rajta.

És az igazi államigazgatási rémálom azonban csak ezután jönne. Ha ugyanis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvisszaélés gyanúja miatt országos vizsgálatot indít, körzetenként akár az összes, az íveken szereplő nevet össze kell majd hasonlítani a többi jelölt íveivel, majd a kiválogatott, gyanús ívekről meg kéne kérdezni az aláírókat, hogy az övék-e az aláírás.

Mivel ennyi adat manuális ellenőrzésével évtizedekig el lehet molyolni, az adatokat célszerűbb számítógéppel feldolgozni. A (minimum) 2.032.000 aláíró összes adatát persze nem kell begépelni: elég a személyi azonosítójukat. Ismét ideális munkafeltételekkel kalkulálva egy azonosítót egy adminisztrátor mondjuk négy másodperc alatt gépelhet be. Ha a programozás és a feldolgozás időszükségletétől eltekintünk,

maga az adatbevitel 2260 munkaórát, azaz 282 munkanapot jelentene. 100 ember alig 3 nap alatt végezhet vele. Ideális esetben.

Az ellenőrzéseknak és/vagy a NAIH vizsgálatának egyébként a választási eljárásra nézve nem lesz jogi következménye: a jelölteket már jogerősen nyilvántartásba vették. Az íveket 90 nap után meg kell semmisíteni, kivéve, ha a Péterfalvi Attila vezette hatóság vizsgálatot rendel el.