Géza
-12 °C
-4 °C

Az egész élete megváltozhat az új polgári törvénykönyvtől

2014.03.16. 18:13
Szombaton lépett hatályba az új polgári törvénykönyv, ami a születéstől a halálig, cégalapítástól a szakításig számtalan kérdést szabályoz újra. Változnak a fogyasztói jogok, mostantól hatékonyabban lehet fellépni a gyűlöletbeszéddel szemben és az öröklési szabályok is módosulnak, de mostantól azt is eldönthetjük, hogy ki döntsön helyettünk, ha mi már nem tudunk dönteni a saját ügyeinkről.
  • A törvény március 15-én lépett hatályba, de lesznek olyan kérdések, amire még a régi törvényt kell majd alkalmazni.
  • Az új Ptk. 1596 paragrafusból álló hatalmas törvény, tulajdonképpen egész életünkben végigkísér minket. A régi Ptk. két nagy területtel egészült ki: bekerült a kódexbe a családi helyzet (például a születés, házasság, örökbefogadás, válás) szabályozása és a jogi személyek, így többek között az egyesületek, alapítványok és cégek szabályai.
  • Az egész törvényt bemutatni lehetetlen, ezért a legfontosabb, legtöbb embert érintő kérdéseket járjuk körül, ebben Dr. Kovács Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda vezetője segített nekünk.
  • Itt olvasható az új törvény.

A házastárs is örököl

Változik még számos dolog

Korábban megírtuk, hogy az új Ptk. hatálybalépésa után tulajdonképpen akárkit beperelhetünk, aki lefotózott minket, nagyon sok fog múlni a bíróságokon. A rendőrök arcát pedig továbbra sem mutathatják az újságok.

Változnak az örökbefogadás szabályai is, 25 éves kor alatt nem fogadhat örökbe senki, az örökbefogadó és az örökbefogadott között pedig legalább 16 és legfeljebb 45 év korkülönbségnek kell lennie.

Sokat bírálták azt, hogy az új törvény fenntartja azt a szabályt, ami alapján teljesen meg lehet fosztani valaki a cselekvőképességétől, ha a beszámítási képessége hiányzik. A Társaság a Szabadságjogok szerint Európában már idjétmúlt ez a fajta jogfosztás.

A hitelezés és a zálogjog szabályai is változnak, ami drágábbá teheti például az autóhiteleket is.

Az Alkotmánybíróság két héttel az új Ptk. hatálybalépése előtt tette könnyebbé a politikusok bírálhatóságát, mert megsemmisítette az új Ptk. egy szabályát.

Máshogy örökölnek a túlélő házastársak március 15-étől, mint előtte. Ha például az elhunyt feleség írt végrendeletet, akkor lényegében nem változik a helyzet, ugyanúgy a végrendelet fog számítani, mint korábban. Ha viszont nincs végrendelet, a férj és a gyermekeik helyzete is egészen más lesz.

Vegyünk egy példát: a házaspárnak két gyermeke van, a feleségnek volt egy lakása (amiben együtt éltek a férjével) és más vagyona is, például autója, nyaralója. Korábban a férj ilyenkor nem örökölt semmit, hanem az összes vagyont fele-fele részben örökölte a két gyermek, a férj pedig haszonélvezeti jogot szerzett az összes vagyontárgyra (a közös lakásra, az autóra és a nyaralóra is). Ez a haszonélvezeti jog csak addig tartott, amíg új házasságot nem kötött a túlélő házastárs.

Ha a feleség ez év március 15-e után halt meg, akkor viszont nem feleződik az örökség a két gyermek között, hanem harmadolni kell azt: a túlélő férj is örökölni fog. Haszonélvezeti joga pedig csak a közös lakáson lesz, és ez akkor is fennmarad, ha újraházasodik valakivel.

Eldönthetem, hogy ki döntsön helyettem

Az új Ptk. alapján meg lehet határozni, hogy ki döntsön a sorsunkról, ha például egy betegség miatt akadályoztatva leszünk az ügyeink vitelében. Hasznos lehet ez az előre szóló rendelkezés, ha valakinek olyan mentális betegsége van, amiről tudja, hogy előbb-utóbb meg fogja akadályozni abban, hogy kellő megfontoltsággal döntsön a saját sorsáról. A szabály alapján előre meg lehet mondani, hogy a cselekvőképesség elveszítése esetén kit szeretnénk a gondnokunknak, vagy leírhatjuk azt is, hogy ki az, akit biztosan nem.

Szintén új szabály a támogatott döntéshozatal intézménye. Ez akkor jó megoldás, ha valakinek csupán mérsékelten csökkent a belátási képessége, de gondnokság alá még nem kell helyezni. Ilyenkor keresni lehet egy bizalmi embert (például testvért, gyermeket, barátot), aki segítséget nyújthat a problémákkal küzdő személynek, aki viszont továbbra is minden kérdésben saját maga dönthet. A támogató – ahogy a neve is mutatja – csak segíti a döntések meghozatalát, akár olyan apró dolgokkal, mint hogy személyesen ott van a döntés meghozatalakor.

Szakítás után eltart a volt élettársam

Az új Ptk. bevezeti az élettársi tartást is, amivel nagyon régi hiányt pótol. A házastársak között már régóta létezik olyan szabály, ami alapján a válás után a bíróság az egyik volt házastársat a másik tartására kötelezheti. Ez most már az élettársak között is lehetséges.

Élettársnak minősül tulajdonképpen mindenki, aki együtt él a párjával. A törvény szerint „a közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben" élők minősülnek élettársnak (kivéve néhány esetben, például testvérek, egyenesági rokonok nem lehetnek élettársak sem). Azonos nemű párok is élhetnek élettársi kapcsolatban.

A kapcsolat felbomlása után tartást csak az kérhet, aki

  • nem tehet róla, hogy nem tudja eltartani magát,
  • legalább egy évig fennállt az élettársi kapcsolat és
  • a kapcsolatból gyerek is született.

Ezt a módosítást többek között az indokolta, hogy Magyarországon a családok átalakultak: számos pár anélkül él együtt, hogy házasságot kötött volna. 2012-ben például a gyerekek 44,5 százaléka született házasságon kívül, ezt az arányt pedig az új Ptk alkotói is figyelembe vették.

A szabályt a szombat óta felbomlott élettársi kapcsolatokra kell alkalmazni, így aki szombat óta szakította meg kapcsolatát, már az új szabályozással kell, hogy számoljon.

Perelhetek a gyűlöletbeszéd miatt

Újdonság a törvényben, hogy szombattól akkor is lehetőség van per indítására, ha nem konkrétan engem szidnak azért,mert mondjuk valamely közösséghez, kisebbséghez tartozom, hanem ha általában szidják e csoportot.Tehát például, ha valamely beszédben súlyosan szidják azt a

  • nemzeti,
  • etnikai,
  • faji vagy
  • vallási

csoportot, amihez tartozom, akkor pert indíthatok a felszólaló ellen. Fontos, hogy csak a felsorolt csoportokat védi a törvény, tehát például a szexuális kisebbségek tagjai továbbra sem indíthatnak polgári pert az őket ért ilyen sérelmek miatt. Büntetőjogi feljelentést viszont tehetnek.

A személyiségi jogok terén más is változott. Eddig – a büntetőjogi feljelentés mellett – úgynevezett nem vagyoni kártérítést kérhettünk, ha valaki visszaélt a fényképünkkel, sérülést okozott nekünk, megsértette a jóhírnevünket, vagy más személyiségi jogunkat vette semmibe. Ezzel az volt probléma, hogy bizonyítani kellett a hátrány elszenvedését, ami nem mindig volt könnyű. Ha például megjelent a fényképünk egy bűnügyi cikkben, bár semmi közünk nem volt az ügyhöz, az ebből eredő hátrányunkat bizonyítanunk kellett.

Az új törvény kártérítés helyett ilyen esetekre bevezeti a sérelemdíj intézményét, ami abban más, hogy a sérelmet szenvedett félnek elég azt bizonyítania, hogy megsértették a jogait, a hátrányt külön nem kell meghatároznia. Azt, hogy mennyi pénzt kap ilyenkor a felperes, a bíró dönti majd el az eset súlyossága és más körülményei alapján.

Elromlott a tabletem

Most féljenek a cégvezetők, vagy ne?

A cégek alapítása és vezetése is veszélyesebbé, illetve drágábbá válhat, mert a cégvezetőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk.

Az új Ptk.-t író Kodifikációs Főbizottság korábbi vezetője, Vékás Lajos alaptalannak tartja a félelmeket.Az általunk megkérdezett Dr. Kovács Attila is árnyalja ezen aggályokat, szerinte mindenképpen meg kell várni a bírói gyakorlat alakulását.

Az új Ptk. végre egyértelműen szabályozza, hogy mit tehetünk, ha például hibás a számítógép, vagy az új tablet, amit vettünk a boltban. Az előző Ptk. ugyanis meglehetősen bonyolult volt ezen a területen. Noha a kérdés nagyon sok embert érint, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság még nem készült el fogyasztói jogokról szóló tájékoztatójának új verziójával, írták az Indexnek. A szombat óta vett termékekre már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, ezért erről a kérdésről kicsit részletesebben írunk.

Az új Ptk. alapján egy elromlott tévé, hűtő, telefon kicserélését, megjavítását két éven belül lehet kérni, de az eszköz elromlásától számított két hónapon belül jelezni kell a meghibásodást az eladónak. Kicserélést, vagy megjavítást immáron a kereskedőtől vagy a gyártótól is lehet kérni.

Ha a hiba nem javítható, és a kicserélés sem lehetséges, akkor a fogyasztó az eladótól kérhet árleszállítást, vagy el is állhat a vásárlástól. Árleszállításnál a hibás terméket megtartja a vevő, de kevesebbet kell fizetnie érte, elállásnál pedig mindenki visszaadja amit kapott: a vevő a terméket, az eladó a pénzt.

Bekerült a Ptk.-ba az a korábban másik törvényben szereplő szabály is, ami alapján egy hibás termék által okozott kárt lehet követelni a gyártótól. Tehát ha a vásárlás után három éven belül elromlik a sütő, és ez a ház leégéséhez vezet, akkor a kár megtérítését a gyártótól lehet kérni.

Sok szempontból marad a régi

Az új polgári törvénykönyv szombaton ugyan hatályba lépett, de sok kérdésre továbbra is a régi törvényt kell alkalmazni. A visszamenőleges hatály tilalma miatt az új Ptk. megkötése előtt létrejött szerződésekre továbbra is a régi törvény lesz érvényes, emelte ki Dr. Kovács Attila. Székely László, az új Ptk. kidolgozásáért felelős miniszteri biztos (tavaly óta ombudsman) szerint 2-3 évtized múlva is lesznek még olyan ügyek, amire a szombat óta hatálytalan törvényt kell alkalmazni.