Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Kezdhetik elölről a Hagyó-ügyet

2014.03.25. 12:38
Még mindig nincs gazdája azoknak a hírhedt bűnügyeknek, a BKV-botránynak, a 15 milliárdos MVM hűtlen kezelésnek vagy a Sukoró-ügynek, amelyeket eredetileg vidéken kezdtek el, de az ügyáthelyezésekről szóló alkotmánybírósági döntés után leálltak a tárgyalások, mert a vidéki törvényszékek többé nem tartották magukat illetékesnek. Kiemelt bűnügyek maximum három hónapig állhatnak következmény nélkül. Mostanra átléptük a három hónapos fordulókat, ezért úgy néz ki, már mindegy is, melyik bíróság lesz az illetékes, a kiemelt ügyeket elölről kell kezdeni.

Addig ment a vitatkozás a gazdátlanná vált hírhedt bűnügyek sorsa felett, amíg – úgy néz ki – már biztosan elölről kell kezdeni őket, függetlenül attól, hogy melyik bíróságon fognak kikötni végül. Ezek azok a bonyolult, nagy ügyek, amelyeket épp a budapesti leterheltségre hivatkozva tettek át a fővárosiról vidéki törvényszékekre: ilyen a Kecskemétre vitt BKV-botrány, vagy Kocsis István volt MVM-vezér 15 milliárdos hűtlen kezelési ügye, ami Kaposváron kezdődött.

Ezeknek a pereknek a helyzete akkor borult meg, amikor az Alkotmánybíróság (AB) december elején kimondta, hogy alkotmányellenes volt a bírósági ügyáthelyezések alapjául szolgáló, időközben már hatályon kívül helyezett korábbi törvény. Először úgy volt, hogy ez az AB-döntés a folyamatban lévő ügyeket nem fogja befolyásolni, mert az AB azt az indítványt visszautasította, ami a meghozott ügyáthelyező határozatok megsemmisítését kérte.

Csakhogy a dolgok másképp alakultak: december közepétől az áthelyezett ügyeket tárgyaló vidéki törvényszékek sorban elkezdték kimondani illetékességük hiányát. Az egyik korrupcióvádas ügyben, N. Sándor és 66 társa perében a Szolnoki Törvényszéken december 13-án már ítélethirdetésre készültek a vádlottak, amikor a tanácsa bejelentette, hogy többé nem tartják magukat illetékesnek az ügyben.

Patthelyzet alakult ki, amikor kiderült, hogy ezek az ügyek a Fővárosi Törvényszéknek sem kellenek, pontosabban ott sem tartják magukat illetékesnek. Január 6-án a fővárosban tartottak egy büntető kollégiumi tanácselnöki értekezlet, ahol arra jutottak, hogy az eljárásokat szerintük ott kell befejezni, ahol elkezdődtek. Úgy volt, hogy a patthelyzetet a Kúria fogja feloldani, és kijelöli az eljáró bíróságot.

A Kúria viszont egyelőre mégsem döntött, mert felfedezett egy hibát. Kifogásolta, hogy a Fővárosi Törvényszék nem biztosított fellebbezési lehetőséget az érintetteknek, nem lehetett megtámadni azt a döntését, amelyben kimondta a saját illetékességének a hiányát. Jogorvoslati lehetőség nélkül a Fővárosi Törvényszék végzése nem lehet jogerős, márpedig a Kúria csak a jogerős végzés birtokában dönthet az eljáró bíróság kinevezéséről.

A Fővárosi Törvényszék február 5-én kiadott egy közleményt arról, hogy tudomásul vették a Kúria döntését, és engedélyezték a fellebbezés lehetőségét. Amikor a Kúriánál érdeklődtünk másfél hónappal később, a múlt héten a fejleményekről, a Fővárosi Törvényszékhez irányítottak minket, mondván, az ügy még mindig ott van, ahová a Kúria visszaküldte.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője múlt pénteken az Indexnek elmondta: a fellebbezési folyamat még egyik ügyben sem zárult le. Az összes szóban forgó bűnügy közül egyedül a Sukoró-ügy tart egy kicsit előrébb, mint a többi. Itt a vádlottak oldaláról megfellebbezték a Fővárosi Törvényszék végzését arról, hogy nem ők az illetékesek, vagyis a fellebbezés arra irányul, hogy mégiscsak itt, Budapesten tárgyalják az ügyet. A Fővárosi Törvényszék Póta tájékoztatása szerint március 11-én felterjesztette a fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához az ügyészségen keresztül. Most tehát a Sukoró-ügyben a Fővárosi Ítélőtáblához került a labda.

Cikkünk megjelenése után a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja megírta, hogy tegnap kapták kézhez a Fővárosi Ítélőtábla végzését: elutasította a fellebbezésüket, és visszaküldte az ügyet Szolnokra. Csakhogy a vádlottak jogértelmezése szerint erre nincs hatásköre, így a Kúria fog következni.

Várnak a tértivevényekre

Cikkünk megjelenése után a Sukoró-ügy másodrendű vádlottja azt is jelezte, hogy egy tavalyi törvényváltozás következtében az ő ügyük már nem minősül kiemeltnek, ezért azt nem három, csak hat hónap leállást után kellene újrakezdeni.

A többi ügyekben érkeztek már fellebbezések, de még tértivevényekre vár a bíróság. Fellebbezésre nem a végzéstől magától, hanem a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül van lehetőség, a kézbesítést pedig tértivevények igazolják. Amíg azok mind nem érkeznek meg, nem tudja megállapítani a bíróság, hogy a fellebbezésre nyitva álló határidő mindenkire nézve letelt, és így nem tudja felterjeszteni a beérkezett fellebbezéseket az ítélőtáblára, magyarázta a szóvivő.

Az idő viszont eközben nem következmények nélkül telik. Ezek az ügyek úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek, amelyekre speciális, főként a gyorsítást célzó büntetőeljárási szabályok vonatkoznak. A büntetőeljárási törvény 554/L. § (2) így fogalmaz:

A tárgyalást három hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni.

A Kúria sajtótitkárságán hiába kérdeztünk rá kétszer is, hogy helytálló-e az az értelmezés, miszerint a korábban vidékre helyezett, kiemelt jelentésű büntetőügyekben mindenképpen meg kell ismételni az eljárást, ha három hónap eltelt a legutolsó tárgyalás óta, függetlenül attól, hogy végül melyik bíróságot jelöli ki eljáró bíróságnak a Kúria. A levelünkre reagáltak, de ezt a kérdést figyelmen kívül hagyták, nem kaptunk választ.

Ugyanakkor a Kúria (akkori nevén Legfelsőbb Bíróság) Büntető Kollégiuma 2011 novemberében kiadott egy véleményt a büntetőeljárási törvény aktuális módosításainak értelmezéséről. Ebben feketén-fehéren az áll, hogy a törvény fent idézett része, az

554/L. § (2) bekezdése azt jelenti, hogy elölről kell kezdeni ("nem lehet ismétlés nélkül folytatni") a tárgyalást 2 hónapon túl

(2011 őszén még 2 hónap szerepelt a törvényszövegben, 2012 nyarán a parlament a 2 hónapot 3-ra változtatta az alkotmányügyi bizottság módosító javaslata alapján, de a bekezdés szövege másban nem változott.)

A három hónap pedig a vidéken indult nyolc nagy ügy közül hatban már lejárt. Az alábbi táblázat az illetékes törvényszékektől még januárban kikért adatok alapján készült.

Melyik ügy? Melyik bíróságon kezdődött el? Mikor állapította meg az addig eljáró bíróság az illetékessége hiányát? / Mikor jár(t) le a három hónap?
Hány tárgyalási napot tartottak?
BKV-botrány: Hagyó Miklós és társai Kecskeméti Törvényszék 2013. december 16. - 2014. március 16. Több tucat, becslések szerint 40-50. Pontos számot nem tudunk, a Kecskeméti Törvényszék nem kívánt nyilatkozni.
Kocsis István volt MVM-vezér és társai: 15 milliárdos hűtlen kezelés Kaposvári Törvényszék 2013. december 20. - 2014. március 20. 19
Sukoró-ügy: Tátrai Miklós és társai Szolnoki Törvényszék 2013. december 18. - 2014. március 18. 23
Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen I.: P. Péter és társai Zalaegerszegi Törvényszék 2013. december 17. - 2014. március 17. 13
Korrupcióvádas ügy budapesti rendőrök ellen II.: N. Sándor és társai Szolnoki Törvényszék 2013. december 13. - 2014. március 13. 22
Warez-ügy: W. Nortbert és társai, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői jogsértés Balassagyarmai Törvényszék 2013. december 10. - 2014. március 10. 21 (10 tárgyalási nap után 2 vádlott vonatkozásában befejeződött a per, 26 vádlott vonatkozásában további 11 tárgyalási napot tartottak)
Különösen nagy kárt okozó csalás, okirathamisítás: B. János és társai Pécsi Törvényszék 2014. január 15. - 2014. április 15-én járna le 7
Kábítószerrel visszaélés: T. T. T. és társai
Szekszárdi Törvényszék 2014. január 7. - 2014. április 7-én járnak le 13

A nagyon hosszú ideig tartó büntetőeljárás nyilván nem kellemes a vádlottaknak, sérülhetnek a jogaik, de azok, akiket később esetleg bűnösnek találnak, nyerni is fognak ezen az ügyáthelyezéses hercehurcán. Ahogy az Országos Bírósági Hivatal decemberi közleménye felhívta rá a figyelmet: a büntetéskiszabásnál enyhítő körülménynek számít, ha hosszabb idő telt el a bűncselekmény elkövetése óta, és ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt.

Maratoni felolvasások jönnek

A tárgyalás elölről kezdése nem jelenti azt, hogy minden egyes mozzanatot meg kell ismételni, például minden tanút újra behívni, újra kihallgatni. A Kúria 2011. novemberi véleménye is rögzíti, hogy

nincs olyan ok a Be.-ben, ami miatt a tárgyalást úgy kellene elölről kezdeni (megismételni), hogy az a már lefolytatott bizonyítás újrafelvételével járjon. A törvény alapján a tárgyalás anyagának ismertetése egyenértékű a megismételt bizonyítással.

Vagyis a megismétlés lényegében az iratok felolvasását fogja jelenteni, ami azért még mindig eléggé időigényes egy ilyen kaliberű ügyben. A vallomások felolvasása például nem biztos, hogy sokkal rövidebb, mintha a tanúk maguk mondanák el újra.

Hagyóék is fellebbeztek

A Hagyó Miklós jogi képviseletét ellátó ügyvéd, Kádár András szerint azért így is nagy különbséget jelent majd, hogy olyan helyen ismételnek meg egy ügyet, ahol már folyt, vagy új helyen, a Fővárosi Törvényszéken kezdődik újra. Az utóbbi esetben az új bírónak „meg kell tanulnia az ügyet”, át kell látnia, ami ilyen komplex ügyeknél „egy-két hónap alatt lehetetlen”, emellett az ügyvéd szerint fontos az is, hogy a bíró egyfajta közvetlen benyomást szerezzen, a papírok átnézése önmagában kevés.

Kádár András szerint a kecskeméti bíró nagyon elmélyült a Hagyó-ügyben, "a felkészültségéről csak a legnagyobb elismerés hangján" lehet szólni, számára – az időveszteségen túl – nem jelente gondot, ha felolvasással meg kellene ismételnie az eddigi eljárást. Ha azonban a Hagyó-ügy Budapesten kezdődik elölről, ez a forgatókönyv „tele van bizonytalansággal a védelem szempontjából is”.

Mégis abba az irányba tettek lépést, hogy a per a Fővárosi Törvényszékre kerüljön. „Mi a törvényes eljárást pártoljuk. A jogi meggyőződésem, hogy az ügyáthelyezések súlyosan jogsértőek voltak” – magyarázta Hagyó ügyvédje, miért fellebbezték meg a Fővárosi Törvényszéknek azt a végzését, amely kimondta a fővárosi illetékesség hiányát.

A bírók is mozoghatnak

Elméletben az is elképzelhető, jogilag nincs kizárva, hogy ha végül Budapesten kell majd lefolytatni az eljárásokat, akkor is az a régi, vidéki bíró vigye a pert, aki elkezdte. Szándékosan, célzottan nem lehet nekik adni az ügyeket, de alakulhat úgy, hogy ők kapják.

Handó Tündétől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől februári interjúnkban megkérdeztük: elképzelhető-e, hogy ha végül mégis a Fővárosi Törvényszék fogja tárgyalni a korábban onnan vidékre áthelyezett nagy ügyeket, akkor a Fővárosi Törvényszékre fogják azokat a bírókat kirendelni, akik eredetileg vidéken elkezdték tárgyalni ezeket. Handó Tünde válasza az volt:

  Lehetséges, hogy lesz bírókirendelés, ha ezt a törvényszékek kezdeményezik. De a kirendelések nem egy-egy ügyre történnek, hiszen az ügyelosztási rend előre meghatározott.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?