István, Vajk
17 °C
34 °C

Nem a határon túliak döntik el a választást

2014.03.25. 15:31

Mennyit ér egy külhoni voks?

A végleges határidőig Debrecen lakosságánál valamivel kevesebb, 194 968 határon túli – állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgár – regisztrált az országgyűlési választásokra, így legfeljebb ennyien lehetnek azok, akik április 6-án szavazatukkal befolyásolhatják az Országgyűlés összetételét.

Az biztosnak látszik, hogy nem az ő szavazatuk fogja eldönteni a győzelmet: ha a minden regisztrált határon túli  részt is vesz a választáson, és mindegyikőjük a Fideszre szavaz, ez 64 százalékos hazai részvétel mellett is – ekkora volt 2010-ben az első fordulóban a választói aktivitás – csupán egy szavazatot jelent a kormánypártnak.

Minél több belföldi, annál kevesebb külhoni

A határon túli szavazók voksának súlyát csökkenti, hogy csak pártlistára adhatják le szavazatukat, egyéni jelöltekre nem, tehát az új, csupán 199 fős parlamentből mindössze a 93 listás mandátum sorsát befolyásolhatják, azt is kevéssé.

„Tegyük fel, hogy ötmillióan szavaznak belföldön. Az ő listás szavazataik mellé hozzá kell venni az egyéni mandátumokra leadott töredékszavazatokat, amit szinte lehetetlen megbecsülni, de legyen hárommillió. Így ehhez az összesen nyolcmillió szavazathoz kell hozzászámítani a legfeljebb 194 ezer szavazatot” – adott képet a külhoni voksok arányáról László Róbert. A Political Capital szekértője szerint – a cég mandátumkalkulátorának modellező számításai alapján – legvalószínűbb, hogy csupán egy szavazattal járul hozzá a Fidesz mandátumaihoz a határon túliak voksa. Ehhez – továbbra is feltételezve a 60 százalékos részvételt – elég ha 160 ezer szavazat érkezik be és annak a 90 százalékát a kormánypárt kapja. (Nem változik a kép azonban akkor sem, ha minden regisztrált határon túli voksát begyűjti a Fidesz.)

Nem mindegy azonban, milyen pártra érkeznek a szavazatok. „Ha itthon a baloldal földcsuszamlásszerűen nyerne, míg a határon túlról csak jobboldali szavazatok érkeznének, akkor azok jobban befolyásolnák a második mandátum sorsát, mint ha az eloszlás hasonló a hazaihoz” – mondta László.

Nincs nagy tere a csalásnak

Az elemző szerint nem megalapozottak azok a félelmek, hogy a határon túliak levélben leadott szavazatával visszaél a kormánypárt.

„A legneuralgikusabb pontja a választási eljárásról szóló törvénynek az volt, hogy eredetileg csak a Nemzeti Választási Iroda bizottsága lehetett volna jelen a levelek ellenőrzésénél, ez azonban négy másik civil szervezettel közös kezdeményezésünkre úgy módosult, hogy a Nemzeti Választási Bizottság összes delegáltja, valamint a nemzetközi megfigyelők és a sajtó is jelen lehet” – mondta az elemző. Ami a regisztrációt illeti, szerinte itt is kizárt, hogy valakik szervezetten visszaéltek volna a határon túliak adataival. „A gyanú legfeljebb akkor élne bennem, ha az utolsó hetekben százezerszám érkeztek volna a regisztrációk, de ilyen nem történt.”

Egyébként is, a szavazatok kis súlya miatt – mivel csak listára adhatók le – százezres nagyságrendben kéne manipulálni ahhoz, hogy érdemi hatása legyen a választásra, ám ennyi szavazat most eleve nem jelentkezhet a rendszerben. Ráadásul a Fidesz minden bizonnyal számíthat ezeknek a voksoknak a 90 százalékára.

Van azonban egy olyan kockázat, amely kiküszöbölhetetlenül adódik a levélszavazat természetéből: a szavazólap otthon van, nem garantálható, hogy azt a szavazó a „fülke magányában” tölti ki, hanem esetleg a pártaktivista jelenlétében. Nem valószínű azonban, hogy ez a szavazó akarata ellenére történne.

„Aggályos lehet, hogy a pártaktivista begyűjti a szavazólapot a lezárt borítékkal együtt, hogy ezzel se kelljen a választónak fáradnia. Aztán vagy gondoskodik a voks eljuttatásáról az aktivista, vagy nem, ez nem ellenőrizhető, de itt is több százezres csalás kéne, így ez is csak olyan elvi lehetőség, amelytől nem tartok” – jelentette ki a választási szakértő.