Hortenzia, Gergő
-2 °C
8 °C

A legdrágább lett a legkárosabbak között

2014.03.28. 12:10
Öt magyarországi beruházás is felkerült 2012-ben a nemzetközi zöldszervezetek által összeállított legkárosabb EU-projektek listára, ezzel hazánk megosztott második volt a régióban: Csehországban 12, Magyarországon és Lengyelországban 5-5, Bulgáriában és Szlovákiában 4-4, Észtországban 2, Macedóniában pedig egy uniós beruházást pécézett ki a CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa. A legdrágább magyar tétel a négyes metró volt, egyben ez az egyetlen, ami azóta elkészült az itthoni projektek közül.

A hét országban összesen 33 környezetre kifejezetten káros beruházást emeltek ki a szakértők, ezek között voltak természetvédelmi területeken áthaladó autópálya-szakaszok, szemétégetők, vasúti beruházások, repülőterek és hídépítések, melyek a szervezők szerint fölöslegesek, aránytalanul nagy terhet rónak a környezetre, és túl sokba kerültek.

Ez volt a legdrágább

Az öt magyar projekt közül a négyes metró a legismertebb és a legdrágább egyben. A többi projekt:

  • a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése
  • salgótarjáni biomassza-erőmű
  • csongrádi vízlépcső
  • Duna–Tisza-csatorna

Gruber Tamás, a WWF vizes élőhelyek programvezetője szerint utóbbi kettő környezetvédelmi szempontból azért kifogásolható, mert nem bizonyított, hogy olyan vízellátást biztosítana, mint amit várnak tőle. Eközben a vízlépcső például medermélyüléssel járna, sok élőhelyet pusztítana el, és megállítaná a Tisza természetes folyását. Benkő Dániel éghajlatváltozás projektvezető az Indexnek elmondta: nem lát rá reális esélyt, hogy a közeljövőben megvalósuljon a biomassza-erőmű, mivel több hasonló erőmű is áll: jelenleg olcsóbb importálni, mint itthon termelni.

A 2012-es jelentés 4,1 milliárd euróra tette a beruházások összköltségét. A négyes metróról azt írták: „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt, miközben sürgetőbb lett volna a felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre költeni.

Markus Trilling uniós alapokkal foglalkozó koordinátor a kutatás bemutatóján arról beszélt, hogy ha nem változik semmi, akkor „az uniós pénzek az egész régióban hatalmas környezeti és társadalmi károkat okoznak”. Trilling azt javasolta, hogy a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslatba be kellene építeni, hogy az alapból származó forrásokat nem szabad káros hatásokkal járó projektekre fordítani.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?