A legdrágább lett a legkárosabbak között
A hét országban összesen 33 környezetre kifejezetten káros beruházást emeltek ki a szakértők, ezek között voltak természetvédelmi területeken áthaladó autópálya-szakaszok, szemétégetők, vasúti beruházások, repülőterek és hídépítések, melyek a szervezők szerint fölöslegesek, aránytalanul nagy terhet rónak a környezetre, és túl sokba kerültek.
Ez volt a legdrágább
Az öt magyar projekt közül a négyes metró a legismertebb és a legdrágább egyben. A többi projekt:
- a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése
- salgótarjáni biomassza-erőmű
- csongrádi vízlépcső
- Duna–Tisza-csatorna
Gruber Tamás, a WWF vizes élőhelyek programvezetője szerint utóbbi kettő környezetvédelmi szempontból azért kifogásolható, mert nem bizonyított, hogy olyan vízellátást biztosítana, mint amit várnak tőle. Eközben a vízlépcső például medermélyüléssel járna, sok élőhelyet pusztítana el, és megállítaná a Tisza természetes folyását. Benkő Dániel éghajlatváltozás projektvezető az Indexnek elmondta: nem lát rá reális esélyt, hogy a közeljövőben megvalósuljon a biomassza-erőmű, mivel több hasonló erőmű is áll: jelenleg olcsóbb importálni, mint itthon termelni.
A 2012-es jelentés 4,1 milliárd euróra tette a beruházások összköltségét. A négyes metróról azt írták: „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt, miközben sürgetőbb lett volna a felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre költeni.
Markus Trilling uniós alapokkal foglalkozó koordinátor a kutatás bemutatóján arról beszélt, hogy ha nem változik semmi, akkor „az uniós pénzek az egész régióban hatalmas környezeti és társadalmi károkat okoznak”. Trilling azt javasolta, hogy a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslatba be kellene építeni, hogy az alapból származó forrásokat nem szabad káros hatásokkal járó projektekre fordítani.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
