Menyhért, Mirjam
18 °C
33 °C

A legdrágább lett a legkárosabbak között

2014.03.28. 12:10
Öt magyarországi beruházás is felkerült 2012-ben a nemzetközi zöldszervezetek által összeállított legkárosabb EU-projektek listára, ezzel hazánk megosztott második volt a régióban: Csehországban 12, Magyarországon és Lengyelországban 5-5, Bulgáriában és Szlovákiában 4-4, Észtországban 2, Macedóniában pedig egy uniós beruházást pécézett ki a CEE Bankwatch és a Föld Barátai Európa. A legdrágább magyar tétel a négyes metró volt, egyben ez az egyetlen, ami azóta elkészült az itthoni projektek közül.

A hét országban összesen 33 környezetre kifejezetten káros beruházást emeltek ki a szakértők, ezek között voltak természetvédelmi területeken áthaladó autópálya-szakaszok, szemétégetők, vasúti beruházások, repülőterek és hídépítések, melyek a szervezők szerint fölöslegesek, aránytalanul nagy terhet rónak a környezetre, és túl sokba kerültek.

Ez volt a legdrágább

Az öt magyar projekt közül a négyes metró a legismertebb és a legdrágább egyben. A többi projekt:

  • a Duna medrének kiszélesítése és mélyítése
  • salgótarjáni biomassza-erőmű
  • csongrádi vízlépcső
  • Duna–Tisza-csatorna

Gruber Tamás, a WWF vizes élőhelyek programvezetője szerint utóbbi kettő környezetvédelmi szempontból azért kifogásolható, mert nem bizonyított, hogy olyan vízellátást biztosítana, mint amit várnak tőle. Eközben a vízlépcső például medermélyüléssel járna, sok élőhelyet pusztítana el, és megállítaná a Tisza természetes folyását. Benkő Dániel éghajlatváltozás projektvezető az Indexnek elmondta: nem lát rá reális esélyt, hogy a közeljövőben megvalósuljon a biomassza-erőmű, mivel több hasonló erőmű is áll: jelenleg olcsóbb importálni, mint itthon termelni.

A 2012-es jelentés 4,1 milliárd euróra tette a beruházások összköltségét. A négyes metróról azt írták: „a rosszul felhasznált közpénzek iskolapéldája”, elsősorban a túlméretezett infrastrukturális tervezés és a hibás közbeszerzési eljárások miatt, miközben sürgetőbb lett volna a felszíni tömegközlekedési fejlesztésekre költeni.

Markus Trilling uniós alapokkal foglalkozó koordinátor a kutatás bemutatóján arról beszélt, hogy ha nem változik semmi, akkor „az uniós pénzek az egész régióban hatalmas környezeti és társadalmi károkat okoznak”. Trilling azt javasolta, hogy a 2014-2020 közötti kohéziós politikáról szóló javaslatba be kellene építeni, hogy az alapból származó forrásokat nem szabad káros hatásokkal járó projektekre fordítani.