Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Válaszoljon a választás nagy kérdéseire!

2014.03.31. 13:03
A pártok népszerűségén és a mandátumeloszláson kívül is jó pár kérdésre választ kapunk vasárnap. Összegyűjtöttük a fontosabbakat.

1. A közjogi rendszer egypárti átalakítása, amihez kétharmados többség kellett, lezárult, de az elkövetkező négy évben számos olyan helyzet adódhat, amikor a kormánypárt dolgát nagyon megkönnyítené, ha nem kéne az ellenzékkel egyezkednie. Orbán Viktor szerint a kétharmados többség az ország legnagyobb versenyelőnye, de például Tölgyessy Péter szerint az új rendszert csak állandó kétharmados farigcsálással lehet működtetni. A közvélemény-kutatók nagyjából az első rezsicsökkentés bejelentése óta akkora előnyt mérnek a kormánypártnak, ami az új, a Fidesznek kedvező választási rendszerben ismét kétharmadot érhet a parlamentben. A baloldal a titkolódzó, rejtőzködő szavazókban bízik.

Szerez-e legalább 133 parlamenti mandátumot, azaz kétharmados többséget a Fidesz?

  • 16869
    Nem
  • 15303
    Igen

2. Az új választási szabályok miatt a rendszerváltás óta a 2014-es az első, amikor egyfordulós lesz az országgyűlési választás. A részvétel 1990-ben 65,1, 1994-ben 68,9, 1998-ban 56,3, 2002-ben (a 2. fordulóban) 73,5, 2006-ban 67,8, 2010-ben 64,2 százalékos volt. Az előre jelzettnél általában magasabb volt a részvétel, a közvélemény-kutatók szerint most a biztos pártválasztók legalább 55 százaléka ígéri, hogy elmegy választani.

Mekkora lesz a részvétel a választáson?

  • 6295
    60-65 százalék között
  • 5235
    55-60 százalék között
  • 3166
    65-70 százalék között
  • 1925
    55 százaléknál alacsonyabb
  • 987
    70 százaléknál magasabb

3. A szocialisták 2010-es katasztrofális vereségét semmi sem mutatja jellemzőbben, mint hogy országszerte összesen két, budapesti egyéni választókerületben sikerült csak nyerniük. Most pusztán ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen kétharmada, az ellenzéknek 15-16 egyéni mandátumot kéne szereznie. De összejön-e ennyi? Tényleg annyian titkolják a valós pártpreferenciájukat, hogy a közvélemény-kutatások semmit sem érnek?

A 106-ból hány egyéni választókerületben nyer mandátumot az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP baloldali pártszövetség jelöltje?

  • 9063
    20-ban, vagy többen
  • 4016
    7-ben, vagy kevesebben
  • 3689
    8-11 között
  • 2802
    12-15 között
  • 2526
    16-19 között

4. A határon túli magyaroknak megadott állampolgársággal és választójoggal idén először olyanok is beleszólhatnak a parlamenti erőviszonyok alakulásába, akiknek a túlnyomó többsége Magyarországon egyáltalán nem adózik, és a kormány döntéseinek hatása is csak minimálisan érinti őket. A Fidesz szerint (bár ezzel akkor még a hazai szavazóik sem értettek egyet) a honosítottaknak azért jár a választójog, hogy ne minősüljenek másodrendű állampolgárnak. A baloldal szerint viszont azért kapták meg, mert biztos Fidesz-szavazók (ami egyebek mellett a 2004-es népszavazás fényében érthető is). A várakozások szerint a határon túliak túlnyomó része a Fideszre szavaz.

A honosított (állandó magyar lakcímmel nem rendelkező) választók mekkora hányada szavaz a Fideszre?

  • 6232
    80 százaléknál kevesebben
  • 3492
    80-85 százalék között
  • 2908
    95 százalék felett
  • 1930
    85-90 százalék között
  • 1866
    90-95 százalék között

5. Az LMP-t jó ideje a parlamentbe jutás küszöbe környékén, mostanában inkább alatta, de a hibahatáron belül mérik a közvélemény-kutatók. Schiffer András pártelnök büszke rá, hogy hűségesek maradtak az alapelveikhez, és szerinte nem tettek vállalhatatlan engedményeket. Vajon sikerül-e a különutassággal másodszor is átvinni a lécet? 

Bejut-e a parlamentbe az LMP?

  • 11705
    Nem
  • 9655
    Igen

6. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választások óta rendre meglepetést okoz a választásokon:  2009-ben a választók 14,8 százaléka, 2010-ben (az országos listán) 16,7 százaléka szavazott rájuk. Jelenleg 20 százalék körül mérik őket. 2010 őszén a választók több településen, köztük egy városban, Tiszavasváriban is jobbikos polgármestert választottak. De vajon eléggé sikeres-e az új, a cigányellenesség és a gárdisták helyett kisvizslákkal operáló kampány ahhoz, hogy a szélsőjobb megugorja a következő szintet? 

Nyer-e mandátumot egyéni választókerületben a Jobbik?

  • 8788
    Nem
  • 7570
    Hármat vagy többet
  • 3480
    Kettőt
  • 2578
    Egyet

7. Ha a Fideszét talán nem is, a baloldal jelöltjét a Jobbik sok egyéni választókerületben könnyen legyőzheti. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja, hogy 2010-ben Budapesten kívül többen szavaztak a radikálisokra, mint a szocialistákra, és a Jobbik kilenc megyében végzett az MSZP előtt. Sőt, a Political Capital adatai szerint ha 2010-ben is a mai választókerületek szerint szavaztunk volna, a Jobbik 41 helyen verte volna meg a szocialistákat.

Hány egyéni választókerületben végez a jobbikos jelölt a baloldali pártszövetség jelöltje előtt (függetlenül a Fidesz eredményétől)?

  • 5953
    30-nál kevesebben
  • 3171
    30-39 között
  • 2688
    40-49 között
  • 2196
    60-ban, vagy többen
  • 1243
    50-59 között

8. Az idei választás egyik különlegessége, hogy a listaállítás megkönnyítése és az ajánlóívek csencselése miatt egy sor olyan kispárt tudott országos listát állítani, amelynek nincs mérhető támogatottsága. A pártok között két olyan van, melyet figyelmetlen választók akár össze is keverhetnek más indulókkal. 

Elér-e bármelyik kispárt – köztük a baloldali pártszövetséggel esetleg összekeverhető nevű EGYÜTT 2014 és az Összefogás – országos listája 10 ezer szavazatot?

  • 10515
    Nem
  • 4738
    Igen