Újra vizsgálnia kell a rendőrségnek, hogy miért verhették meg az indexes videóst

Meg kell ismételnie a rendőrségnek azt a vizsgálatot, amiben azt vizsgálta, hogy hibáztak-e akkor, amikor egy tüntetésen nem nyújtottak védelmet az Index újságírójának. 2012-ben törték el az Index videósának, Szász Barnának az orrát az október 23-i Egymillióan a Sajtószabadságért demonstrációja ellen tüntető szélsőjobboldaliak. Szász az ellentüntetők között, a rendőrsorfaltól néhány méterre videózott kollégájával, Plankó Gergővel, amikor először körbevették őket a tüntetők, majd az egyikük úgy megütötte Szászt, hogy öt darabra tört az orra. Mint később kiderült, a támadó láncot tekert az öklére.

A támadás után Szász panaszt tett a rendőrségen, mert szerinte a rendőrök több ponton is hibáztak:

• Annak ellenére nem védték őt meg, hogy sajtómunkásként kiemelt védelem járna neki.
• Amikor a tüntetők elkezdték körbevenni őket, a rendőrsorfal túloldaláról többen is szóltak a rendőröknek, hogy „hahó, az indexeseket elkezdték körbevenni, ebből baj lesz”, mégsem tettek semmit.
• Az orrba verés után sem segítettek a rendőrök Szászéknak kijutni a tömegből.
• A rendőrök nem igazoltatták a támadót.

A panasz kanyargós utat járt be: először kiderült, hogy nem is a panasz címzettjeként megjelölt Budapesti, hanem az Országos Rendőr-főkapitányság emberei voltak ott, így az ügy átkerült oda. Az ORFK meg is vizsgálta és elutasította a panaszt arra hivatkozva, hogy 10 méterre álltak, és nem láttak semmit – a videóból is látszik, hogy ez nem igaz. Ezután a Szász Barnát képviselő Helsinki Bizottság ügyvédje (Fazekas Tamás) fellebbezett, de azt is elutasították.

Ezután került az ügy a bíróságra, amely határozatában kimondta, hogy az ORFK a panasz mérlegelését kizárólag rendőri vallomásokra alapozta, és nem törődött az ezeknek ellentmondó civil beszámolókkal, tanúvallomásokkal, illetve nem kérte be például az indexes videofelvételt sem – azaz nem derítette fel a tényállást.

A jogerős döntéssel szemben a rendőrség felülvizsgálatot kért a Kúrián, a legfelsőbb bírói fórum szerdán utasította ezt részben el, és döntött úgy, hogy a rendőrség valóban rosszul vizsgálta ki a panaszt, és ezért meg kell ismételnie a vizsgálatot. Szász azt mondta a tárgyalás után, hogy azt szeretné: jobban működjön a rendőrség, másokkal ne történjen meg az, ami vele – ehhez pedig végig kell vinnie az eljárást.

A panaszon kívül büntetőeljárás is indult a támadó ellen, egy szemtanú segítségével a rendőrség meg is találta a támadót. Ebben a büntetőeljárásban meghallgattak tanúkat és videofelvételeket is bekértek, de ezeket a panaszról szóló vizsgálatban nem használták fel. A Kúria döntése szerint viszont ezt meg kellett volna tenni.

Oszlasson vagy ne oszlasson?

Panaszában Szász azt is kifogásolta, hogy a rendőrök nem tettek semmit, később (de még az elsőfokú eljárásban) ezt úgy pontosította, hogy a rendőrség például nem oszlatta fel a bejelentés nélküli, egyébként agresszív tüntetést. A rendőrség szerint viszont, mivel Szász az eredeti panaszában nem írta le pontosan, hogy az oszlatás hiánya miatt is hátrány érte, ezzel nem kellett foglalkozni. A Kúria egyetértett ezzel, ami a Szászt képviselő Fazekas Tamás szerint túlzottan szigorú értelmezés. A panaszban szerepelt egy általános kifogás, hogy a rendőrség nem tett semmit, ebbe pedig beletartozik az is, hogy nem oszlatták fel a tüntetést.

Mit tegyen egy átlagos polgár, aki nem ismeri a rendőrségi törvényt, neki is fel kell sorolnia a panaszában, hogy pontosan mit kellett volna tennie a rendőröknek?

Fazekas szerint ezért a Kúria döntésének ezen része csökkenti a panaszjogot, ezért mérlegelik, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak ebben az ügyben. Az ügyről további részleteket a Magyar Helsinki Bizottság oldalán olvashat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!