Elbénázta a baloldal a mozgósítást

Minél magasabb lesz a részvétel, annál nagyobb az esély arra, hogy nem lesz kétharmados többsége a Fidesznek, és hogy a közvélemény-kutatók által mértnél jobb eredményt érjen el a baloldali pártszövetség. A választások előtt ez egy alapvetés volt a szakértők körében, abból kiindulva, hogy a kormánypártok szavazói sokkal elkötelezettebbek, míg a bizonytalanok körében nagyobb a kormányváltó hangulat.

Ebből az következett, hogy alacsony részvételnél, ha kevés bizonytalan megy el szavazni, jobb eredményt érhet el a vártnál is a Fidesz, míg a magasabb részvétel a baloldalnak kedvezett volna. Ehhez intenzív mozgósításra lett volna szükség.

A számok azonban azt mutatják, hogy a baloldalnak idén nagyon nem sikerült a mozgósítás. És nem csak azért, mert a választási részvétel országos adatai szerint az becsülhető, hogy nagyjából kétszázezerrel kevesebben szavaztak, mint négy éve.

Hanem különösen azért, mert még ettől az átlagtól is elmaradt a részvétel azoknak a körzeteknek a többségében, amiket a baloldalon a leginkább megnyerhetőnek gondoltak.

Megnéztük, melyik az a 20 választókerület, ahol a Republikon Intézet korábbi listája és a baloldali pártok belső elemzései alapján leginkább reménykedhettek a győzelemben, és hogy azokban milyen volt a részvétel. Az eredmény megdöbbentő: a 20 választókerületből – ebből 11 budapesti, a többi kilencben a pécsi, miskolci, dunaújvárosi, szegedi, tatabányai, salgótarjáni és hatvan körzetek vannak – nyolcban kisebb volt a részvétel az utolsó, 17.30-as adatok szerint, mint az országos 56,77 százalékos átlag.

A maradék többsége budapesti választókerület – a fővárosban azonban összességében is nagyobb volt a választási részvétel az országosnál: a budapesti szavazók 62,07 százaléka adta le a voksát fél hatig. Márpedig ennél a budapesti átlagnál a baloldalnak fontos körzetek közül háromban volt nagyobb a részvétel (a 8., a 10. és a 15. számúban, Zuglóban, Óbudán és Pestszentlőrinc-Pestszentimrén).

De minden szónál többet mond egy chart.