Szia, én vagyok, dumáljunk már kicsit!

2014.04.07. 16:53

–Szia, én vagyok, te figyelj, dumáljunk már egy kicsit. Hallottam, hogy tegnap azt nyilatkoztad, végre megint van liberális párt a parlamentben. Csak azt akartam mondani, hogy ennek én is tényleg örülök és gratulálok.

–Ööö, szia, most kicsit megleptél ezzel, hogy hívsz, de kedves vagy, örülök neki. Én is gratulálok a győzelemhez, bár szerintem ennyire lejtős pályán nem volt nehéz, és megmondom őszintén, nem hiszem, hogy ezzel az eredménnyel tényleg megérdemelt lenne a kétharmadotok.

–Hát, ezzel kapcsolatban mi is megosztottak vagyunk. De hallom, neked is feladtak egy kis fejtörőt, hogy akkor most a Feriékhez vagy a Gordonhoz üljél, kinek csináld meg a frakciót. Meg hogy egyelőre nem kaptál felkérést egyikőjüktől sem, és kivársz.

–Igen, de ez a mi ügyünk, erről nem fogok veled beszélni.

–Persze hogy nem, és ezek amúgy se olyan fontosak, nem ezért hívlak.

–Hanem?

–Figyelj, most tényleg komolyan gondoljuk, hogy az országnak, az embereknek egy nyugodtabb időszakra van szükségük. Kicsit talán túlerőltettük a harciasságot, de jó lenne ha a nyugodt építésre lehetne koncentrálni. Hiba volt, hogy nem tettük meg korábban, de szeretnénk elkezdeni gesztusokat tenni.

–Milyen gesztusokat?

–Hát, tudod, ilyen árokbetemető gesztusokat. Hogy esetleg kialakuljon megint valamilyen párbeszéd a két oldal között. Kéne valaki, aki alkalmas lenne a hídverésre, aki valamennyire mindkét oldalhoz kötődik az élete vagy a meggyőződése miatt. Aki kellőképpen rugalmas, nem dogmatikus, akinek mindkét oldalon van tekintélye.

–Azt hiszem, már értem, miért hívsz. És ez a közeledés arra az esetre is áll, ha meglesz nektek a kétharmad?

–Tudod, milyen a politika. Egy dolog a felszín, a másik ami valójában történik. Soha, semmire nincs teljes garancia, de azért a garanciákról és, tudod, a biztosítékokról beszélhetnénk, ha ráérsz valamikor.

-Persze, rá. Lényegében bármikor.

–Hú de jó. Lenne kedved valamikor találkozni, hogy átdumáljuk?

–Szívesen. Ma délután valamikor?

–Hogyne. Akkor a titkárságaink leegyeztetik. Tényleg örülök, hogy megint találkozunk, elég sok idő eltelt.

–Én is. Szevasz.