Gerzson
5 °C
10 °C

Így igázza le Magyarországot Norvégia

2014.04.09. 19:38 Módosítva: 2017-01-12 11:55:30
  • Lázár János nyers stílusban szólította fel a norvég kormányt, hogy pénzosztó alapjukkal ne avatkozzanak be a magyar belpolitikába. Sőt, ennél durvábbat is ír.
  • A Heti Válasz (HV) már tavaly előkészítette a támadást. Szerintük a civileket támogató norvég alap magyar szerve, az Ökotárs Alapítvány az LMP trójai falova
  • Az alapítvány állítja: ők mindenféle, a kormánytól független civil szervezetet támogatnak, és természetes, hogy köztük vannak kormánykritikus szereplők is
  • Az Ökotárssal négy LMP-s került kapcsolatba: 3 csak azután dolgozott nekik, hogy nézetkülönbségeik miatt kiléptek a pártból. A 4. inaktív tag, elfelejtett kilépni.

Lázár beszól Norvégiának

Kormányellenes, burkolt LMP-szervezetnek állította be a független civil szervezetek pályázatát bonyolító Ökotárs Alapítványt Lázár János. A befolyásos politikus a pályázatokat finanszírozó Norvégia fejlesztésekért felelős tagjának írt levelében tiltakozott a „külföldi beavatkozás ellen”.

Lázár a diplomáciában szokatlanul élesen fogalmazott levelében azzal vádolta Norvégiát, hogy nyíltan támogatja az LMP-t. Norvég kollégája szemére veti, hogy országa pénzelte az LMP-t, és most nyilván örülnek, hogy kedvenc pártjuk bejutott a parlamentbe. Íme a levél szókimondó fejezete: (Az emlegetett párt az LMP)

Lázár János levelében az LMP-s elkötelezettség bizonyítékaként említi azt az Ökotárs Alapítványt. Ez a szervezet a független magyar civil szféra legfontosabb támogatója, a norvég alap pénzeinek kezelője.

Az LMP trójai falova

Megkerestük az Ökotárs Alapítvány vezetőjét,  Móra Veronikát, aki elmondta: tavaly nyáron tudatosult bennük, hogy a kormány felfigyelt rájuk. Ekkor jelent meg a Heti Válasz cikke , amely a külföldi hatalmak titkos kormányellenes háttérmunkájáról szólt. Az írás végén tették közzé azon LMP-sek névsorát, akik a norvég pénzeket osztó Ökotárs Alapítványban dolgoznak. Ezt melegítette fel Lázár levele miatt a Magyar Nemzet.

Az alapítvány vezetője szerint azonban koncepciózusan, alap nélkül szerkesztették ki a neveket a jobbos lapok.

Schiffer András: A Heti Válasz legerősebb neve az LMP vezetőjéé. Szerepéről az alapítvány vezetője elmondta: a jelenlegi pártvezető még 2007-ben volt kapcsolatban az Ökotárssal, akkor, amikor az LMP még nem is létezett. Schiffer a TASZ és a Védegylet jogászaként vett részt a munkában, amely ráadásul eseti volt: egy díj zsűrijébe hívták meg, az alapítvány egyéb munkáiban, pályázatok elbírálásában nem vett részt.

Móra Veronika: Maga a vezető, Móra Veronika is felkerült a Heti Válasz listájára. Ő 2009-től valóban LMP-tag, de csak azért, mert „hivatalosan nem lépett ki”. Elmondása szerint nem volt aktív tag, tisztséget sem viselt. A párt mint civil szakértőt jelölte a Nemzeti Civil Alapprogramba, így szúrhatott szemet a hetilapnak. 

Kaufer Virág pályázati értékelőként dolgozott, de már akkor, amikor kilépett az LMP-ből, és lemondott mandátumáról is, mondta Móra. Ebben a helyzetben tehát szintén valószínűtlen, hogy az általa elhagyott párt utasításait, irányvonalát közvetítette volna.

Foltányi Zsuzsa volt az egyetlen, aki valóban dolgozott az alapítványnak, kuratóriumi tag volt, amivel párhuzamosan tagja volt az LMP-nek. Foltányi – aki a HV szerint az LMP országos listáján szerepelt – valójában a 2009-es Európa Parlamenti lista huszadik körüli, biztosan be nem futó helyén volt. A következő évben pedig ki is lépett a pártból, így a pártérdekek képviselete 4 évvel a kilépése után szintén kérdéses.

Mi a norvég alap, és hogyan igázza le Magyarországot?

A norvég alapot három ország hozta létre: Norvégia, Izland és Liechtenstein, azzal a céllal, hogy az EU frissen csatlakozott, kevésbé fejlett országainak felzárkózását segítse. A pénzek 90 százalékát Norvégia biztosítja, innen a név.

„Az Alap kiemelt figyelmet fordít a kisebbségi jogokra (etnikai, vallási, nyelvi, valamint szexuális orientáció alapján), a jó kormányzásra és átláthatóságra, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcra, a megkülönböztetés és a társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység és kirekesztés elleni fellépésre valamint a nemek közti egyenlőségre, beleértve a nemi és családon belüli erőszakot” – vázolják fel működésüket a honlapjukon.

A három ország nem tagja az EU-nak, viszont a gazdasági térség tagjaiként részesülnek annak előnyeiből. Ennek kompenzálására hozták létre a norvég alapot, hogy így járuljanak hozzá az EU fejlődéséhez. Az alap szerződést kötött az EU-val, és ennek alapján állítottak fel egy finanszírozási donorirodát Brüsszelben.

Ez az iroda határozza meg a támogatandó célokat, és írt ki pályázatot a programok országokra specializált lebonyolítására. Az Ökotárs Alapítvány 2012-ben nyert a brüsszeli donorirodánál, és mivel nyertek, most ők bonyolítják a magyarországi civil szervezetek pályázatait.

Az Ökotárs nyilatkozatot is kiadott az ügyben „A Heti Válaszban és Magyar Nemzetben idézett "politikai" szerepvállalások, kapcsolatok mindegyike jó néhány évvel ezelőtti – mégpedig azért, mert a cikket írók újabbat nem találtak és nem is találhattak. Még azt megelőzően, hogy az NCTA (a norvég alap) lebonyolítása elkezdődött volna, minden közreműködő megszakított minden olyan kapcsolatot, amely bármi módon pártpolitikaiként lenne értelmezhető."

Móra az Indexnek hangsúlyozta, hogy az Ökotárs Alapítvány soha nem támogatott pártot vagy pártközeli alapítványt. Dolgozóinak pártkötődéséről pedig elmondta: „Munkatársaink pártpreferenciáit soha nem vizsgáltuk, ez magánügy.”

A kormánykritika természetes

Lázár fő állítására, miszerint külföldi pénzeken a magyar kormány ellen dolgoznak, azzal válaszolt: az alapítvány célkitűzéseit nem ők, hanem a norvég alap határozták meg. A demokrácia megerősítése, az átláthatóság, a fenntartható fejlődés modelljének terjesztése a norvég alap működésének lényege. Az Ökotárson keresztül évente több mint 130 szervezet kap támogatást.

Móra természetesnek nevezte, hogy olyan szervezetek is nyernek, amelyek kritikusak a kormánnyal: a TASZ, az Átlátszó vagy az Amnesty. De a kormánykritikus működés tulajdonképpen az NGO-k, a kormánytól független civil szervezetek működésének lényege a demokratikus berendezkedésű országokban.

A magyar kormánynak nincs beleszólása az Ökotárs szuverén döntéseibe. A kormány delegáltjai mint megfigyelők vehetnek részt a bírálóbizottsági üléseken.

Kérdésünkre, hogy Lázár levele után mennyiben változtatnak a működésükön, a civilszervezet vezetője elmondta: „Régen rossz lenne, ha ilyesmi, nem pedig a céljaink elvégzése irányítaná a munkánkat.”

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!