Orbán
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Százmilliós kárt okozott Kishantos letarolása

2014.04.14. 18:03
A kitárcsázott vetőmagokkal és a kieső támogatással együtt 150 milliónál is nagyobb kárt okozhattak a kishantosi földek beszántásával. Egy április végi tárgyalás pontot tehetett volna a jogvita végére, így viszont várhatóan tovább húzódik az ügy. Az utakat eltorlaszoló biztonsági céget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet bízta meg.

Nemcsak a területet korábban bérlő, biogazdaságot működtető Kishantosi Vidékfejlesztési Központ bukott milliókat azon, hogy hétvégén beszántották a már elvetett növényeket, hanem az új bérlők is: az őszibúzát már körülbelül két hónap múlva aratni lehetett volna, de szintén értékes napraforgó és borsóvetemények estek áldozatul az akciónak. A Greenpeacetől megtudtuk: bár az idén még nem vetettek be minden földet, de amit igen, azt az új bérlők mind kitárcsázták. Ez körülbelül 430 hektárt jelent a 452-ből.

Ács Sándorné, a biogazdaság egyik ügyvezetőjének szakértők segítségével készített előzetes becslései alapján a dózerolással körülbelül 139 millió forintos kárt okoztak. Ebből az őszi búza kitárcsázása jelenti a legnagyobb, megközelítőleg 27 millió forintos tételt, de becslések szerint 24 milló forint értékű tönkölybúza, 17 milliónyi len és 16 milliónyi őszi borsó is kárba veszett.

Dózer, blokád

Mint azt korábban megírtuk, szombaton egy magántulajdonú őrző-védő cég lezárta a kishantosi földekhez vezető utakat, a Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten pedig munkagépek kezdték el beszántani a növényeket.

Az utakat körülbelül 30 emberrel elállta a B5 Global Monitoring Kft, így a kiérkező aktivisták nem tudtak bejutni a területre. Rodics Katalin, a Greenpeace Hungary kampánykoordinátorának elmondása szerint a területre vezető utakat a rendőrök egy rövid időre megnyitották, de később újra lezárták őket, így volt, aki kijutni nem tudott.

A szombati eseményekről a Greenpeace készített videót:

Kishantos

Az NFA bérelte fel a biztonságiakat

A biztonsági cégről sokáig nem derült ki, kinek a megbízására érkeztek: első értesüléseinket, miszerint a szomszédos területeket birtokló Mezőfalvai Zrt. igazgatójának a megbízásából mentek ki, a mezőgazdasági cég közleményben cáfolta. Információink szerint a biztonsági őrök hétfőn is kinn voltak az utakon, még az erdészeket sem engedték be a vitatott területre.

Az ügyben kérdéseket intéztünk a vitatott eredményű földpályázat elbírálójához, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) is. A szervezet válaszában az áll: a céggel ők kötöttek szerződést április 9-én.

A megbízott feladata az érintett ingatlanok biztosítása és az illetéktelen személyek bejutásának, valamint munkavégzésének megakadályozása, vagyis a felek közötti szerződéses kötelezettségek betartásának elősegítése, a háborítatlan birtoklás biztosítása.

A szervezet hozzátette:

Az NFA korábban több felszólító levelet küldött a Kishantosi Nonprofit Kft. képviselői részére, hogy a folyamatos birtoksértő állapotot haladéktalanul szüntessék meg, különös tekintettel arra, hogy a Székesfehérvári Jegyző előtti eljárásban 2014. február 12-én meghozott határozat is elutasította a korábbi haszonbérlő birtokvédelmi kérelmét.

 Az NFA válaszából az is kiderül, hogy szombaton nem kezdeményeztek rendőri intézkedést a területen. A kitárcsázásban nem működtek közre, és nem is felügyelték azt, azonban az új haszonbérlőknek április 11-én kiküldtek egy levelet, amelyben arra kérték őket: kezdjék el használni a földet.

A földalapkezelő szerint a gazdák a szerződésben vállalt biogazdálkodási kötelezettség teljesítése érdekében szántották be a földeket, „a későbbiekben zöldtrágyaként használni kívánt mustármag és zabos bükköny alkalmazása mellett”.

A biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre

– adta hírül a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes állásfoglalását
 MTI.

Szabó Marcel biztoshelyettes közleményében hangsúlyozta: Kishantos kapcsán indult vizsgálat során Székely László alapvető jogi biztossal együtt még tavaly decemberben állapította meg az alkotmányos védelemre való alkalmasságot. Mint írta: az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak figyelembe kell vennie az Alaptörvény erre vonatkozó passzusát.

Jelezte, hogy a biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Emellett ígéretet tett arra is, hogy létrehozza azt a szakmai fórumot, amelynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmani hivatalt a bizottság munkájában való részvételre - olvasható az ombudsmani hivatal közleményében.

Jogilag még nincs vége

Az új bérlők akciója már csak azért is érhette váratlanul a biogazdaságot, mert a bérbe adott területekkel kapcsolatos jogvita még nem zárult le. A kishantosiak novemberben megtagadták a földek átadását az új haszonbérlőknek, az új gazdák viszont bejegyeztették magukat a földhasználati nyilvántartásba.

Az ügyben mind a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mind a pályázaton nyertes új haszonbérlők birtokvédelmi eljárást indítottak, azonban a Greenpeace elmondása szerint mindannyiuk kérelmét elutasították. A környezetvédő szervezettől úgy értesültünk: az új bérlők megfellebbezték a döntést, a birtokvédelmi per újabb tárgyalása április 25-én lesz (vagyis: jó esetben csak 13 napot kellett volna várniuk ahhoz, hogy elkerülhető legyen a százmilliót meghaladó értékű károkozás).

Ezzel párhuzamosan még több jogi eljárás is folyamatban van Kishantos-ügyben: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tavaly decemberben indított pert az NFA döntése ellen (ennek első tárgyalását márciusban tartották volna, de végül május 20-ra elhalasztották), a Greenpeace pedig idén februárban tett feljelentést hűtlen kezelés miatt, ismeretlen tettes ellen – ebben az ügyben azonban bűncselekmény hiányában nem indult eljárás.

Utóbbi feljelentéssel egy másik anyagi kárt szerettek volna megelőzni: azt, hogy a földek elessenek az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás az idén lejáró ötéves ciklusának végéig szóló európai uniós támogatástól. Ez 2014-ben a teljes, 452 hektáros területre vetítve körülbelül 22 millió forintot jelentene, így a teljes anyagi kár várhatóan meghaladja a 150 millió forintot.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!