Emmi: A biztos tankönyvellátáshoz kell a lista

Az ellátás biztonságát és hatékonyságát szolgálja, hogy az állami iskolák csak a nekik javasolt listáról rendelhetnek tankönyveket, válaszolta az Index kérdésére Hegedüs István, a tankönyvellátással megbízott miniszteri biztos. Kérdéseinket hétfőn tettük fel, amikor világossá vált, hogy az iskolák 80 százaléka nem a teljes, hivatalos tankönyvjegyzékről, csak az állam által ajánlott, szűkített listáról rendelhet tankönyvet. Ezen nagyrészt olyan könyvek szerepelnek, amelyeket a nemrég államosított két tankönyvkiadó ad ki. Az iskoláknak a rendeléshez minden esetben be kell szerezniük a Klebelsberg-központ tankerületi vezetőinek egyetértését. Tanári szervezetek szerint ez a tanárok szabad tankönyvválasztási jogának korlátozása, amelyet ráadásul egymással ütköző jogszabályokkal valósítanak meg. Az intézkedés miatt számos kiadót az anyagi ellehetetlenülés fenyegeti.

Hegedűs István közlése szerint a hivatalos tankönyvjegyzéken ma összesen 4109 kiadvány szerepel. Ezek között 2387 tétel (kb. 60 százalék) a szakképzési, nemzetiségi, idegen nyelvi, sajátos nevelési igényű, hit- és vallásoktatáshoz, emelt szintű pedagógiai programokhoz, vagy kizárólag a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokhoz kötődik. Ezeket a könyveket az állami ajánlás nem érinti. 

Az állam az iskoláknak készített listán az új kerettantervhez akkreditált 922 közismereti tankönyvből 549 darabra tesz javaslatot, azaz 60 százalékukkal egyetért. A miniszteri biztos válasza szerint ezen könyvek "vonatkozásában tudja biztosítani a fenntartó a biztonságos ellátást".

Hegedűs István szerint nem egyedi dolog, hogy az iskolák anyagi természetű döntéseihez, mint amilyen a tankönyvbeszerzés is, a fenntartó hozzájárulása szükséges. Így van ez sok egyházi és alapítványi fenntartású iskolában is. Az állami iskolákban azért kötik a fenntartó hozzájárulásához a tankönyvrendelést, mert azt az állami költségvetés fizeti.

A miniszteri biztos szerint nincs ellentmondás a jogszabályok között, a köznevelésről és a tankönyvellátásról szóló törvényt nem írja át az alacsonyabb rendű, tankönyvpiaci rendelet. A tankönyvellátásról szóló törvény a rendeléseket a fenntartó egyetértéséhez köti, és ugyanez a törvény határozza meg azt is, hogy a tankönyvek iskolába való eljuttatása az állam (a Könyvtárellátó) feladata.

Kérdésünkre, hogy milyen jogi alapja van az állami iskolák rendeléseit előírő szűkített listának, a miniszteri biztos azt válaszolta: a 2014-es tankönyvjegyzéken szereplő 3223 közismereti könyvből csak 922 címet aktualizáltak a kiadók a kerettantervekhez, tehát csak a könyvek 29 százalékát. Ha egy tantárgyhoz van akkreditált új tankönyv, akkor az iskola ezekből választhat. A választhatókból az iskola a fenntartó egyetértésével rendeli meg a tankönyveket.

Hegedűs István azt állítja: az eddig bejáratott tankönyvcsaládok megszüntetése nem fog gondot okozni az iskolákban. Az ajánlott könyveknél ugyanis garantálja az állam, hogy a jövőben ezek folytatása is elkészül. A kiadványok között sok olyan térkép, szótár, gyűjtemény stb. van, amelyek az eddigi alaptankönyvtől függetlenül is használhatók.

A korábbi években több kisebb kiadó jó minőségű könyve kiszorult a kínálatból. A kiadók arra panaszkodtak, hogy szakmailag rendkívül magas minőségű könyvük példányszáma évről-évre nem tud emelkedni. Jellemző okaként azt fogalmazzák meg, hogy nem tudnak olyan csomagot biztosítani, amit a nagyobb kiadók könnyedén tudnak: például ha az iskola egy történelem könyvet rendelt listaáron, akkor a kiadó ingyen adott ének-zene könyvet. Az egy-egy szakterületre (például matematikára) specializálódott kiváló kisebb kiadók nem tudtak küzdeni ilyen marketingajánlatokkal szemben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!