Aliz
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Magukat is svájci frankban adósították el

2014.04.22. 15:31 Módosítva: 2014.04.22. 15:54
Három nagyobb hitelt is nyög a szocialista párt, melyeket még optimista hangulatban, az MSZP–SZDSZ-kormányzás éveiben vettek fel kétszáz fős frakcióra és egy kormányzó párt állami támogatásához méretezve. A párt számláit a hírek ellenére nem zárolták, de a szocialistáknak félmilliárdos folyószámlahitelt biztosító Erste valóban levont 40 millió forintot a választás előtti napokban, tavaly pedig 50 milliót. Mesterházyéknak a Jókai utcai székházra felvett majd' egymilliárdos frankhitel miatt is fájhat a fejük, miközben a pénzügyi nehézségeket éppen a parlamentből kiesett volt pártpénztárnok, Puch László érdekeltségébe tartozó lap kezdte el boncolgatni.

40 millió forintot szedett le az Erste Bank az MSZP számlájáról, számlazárolásról azonban nincs szó – tudta meg az Index. Ma reggel az ATV-ben Gúr Nándor, az MSZP alelnöke a párt pénzügyeire utalva úgy fogalmazott, hogy:

Nehéz helyzet van, az kétségtelen.

Három nagy hitel nyomasztja az MSZP-t

A hétvégén a Vasárnapi Hírek szellőztette meg, hogy a Magyar Szocialista Párt pocsék pénzügyi helyzetbe került. Az előző szocialista vezetéshez közel álló, Mesterházy Attila jelenlegi MSZP-elnökkel viszont hűvös viszonyban lévő lap a következőket írta:

Ami viszont a kitettséget illeti, nos, azzal mindenképpen meg kell küzdeni az MSZP elnökének, akárhogy is hívják az illetőt. Az MSZP ugyanis súlyos adósságot halmozott fel az elmúlt években, olyannyira súlyosat, hogy információink szerint a választási kampány véghajrájában a pártot hitelező bank „zárolta” a párt számláit. Aki most MSZP-elnöknek áll, annak mintegy kétmilliárd forintos adósság törlesztését kell megoldania.

Szocialista forrásaink elismerték, három nagyobb hitel is nyomasztja őket, melyek összege valóban kétmilliárd forint körüli, a helyzetet azonban kezelhetőnek ítélték.

A legnagyobb tételt az MSZP Jókai utcai székházára felvett, ráadásul svájci frank alapú hitel jelenti, ez 800-1000 millió forintra rúg. Mellé jön még az MFB-nél meglévő 400 milliós, kedvezményes pártingatlan-vásárlási céllal felvett kölcsön, valamint egy félmilliárdos folyószámlahitel az Ersténél. Az 500 milliós folyószámlahitel fedezeteként ráadásul az MSZP pártingatlanjai szolgálnak.

A megyéken is spóroltak, hogy fizethessék a hitelt

Az adósságot forrásaink szerint a párt még 2010, vagyis a kormányváltás előtt halmozta fel, azóta újabb hitelfelvétel nem történt, és kemény megszorításokkal tudták csak fenntartani a pénzügyi egyensúlyt. Az elmúlt években a meglévő hitelek törlesztése többször is gondot okozott. Előfordult olyan is, hogy a megyei szintű ellátmányok kifizetését késleltették, hogy így maradjon pénz a hitelrészletek határidőben való törlesztésére.

Egy, a jelenlegi pártelnökségben ülő MSZP-s politikus a pénzügyi nehézségekért az előző, Kovács- és Gyurcsány-féle vezetést, valamint a korábbi pártpénztárnokot, Puch Lászlót hibáztatja. Szerinte ugyanis az MSZP-t felelőtlen módon és ráadásul rossz hitelfelvételekkel adósították el. A folyószámlahitelt például egy 200 fős frakcióra és egy kormányzó pártnak járó állami támogatáshoz méretezték, egyáltalán nem számolva azzal, mi lesz egy olyan helyzetben, amilyenbe az MSZP végül 2010-ben került. A 2010–2014-es ciklust a szocialisták 47 képviselővel fejezték be, a következőt pedig egy 29 fős frakcióval kezdhetik meg.

Azt pedig, hogy a lakossággal párhuzamosan a Jókai utcai székházra felvett hitel miatt az akkor az országot irányító MSZP is svájci frankban adósodott el, forrásunk rendkívül ironikusnak tartja.

40 milliót vont le az Erste

Az MSZP keddi sajtóközleménye szerint a számlazárolásról szóló híresztelés mögött „alighanem egy, a párt saját számlái közötti, bankon belüli átutalási művelet áll″, ez a tranzakció azonban szerintük mindennapos gyakorlat. Az Index úgy tudja, az Erste már tavaly is levont egy 50 millió körüli összeget az MSZP számlájáról, az április 6-i parlamenti választás előtt pár nappal pedig még 40 milliót. A bank az általános szerződési feltételekben meglévő azon pontra hivatkozott, miszerint ha a pártnak egy harmadik fél felé tartozása van, a banknak jogában áll levonni az összeget az MSZP számlájára érkező állami támogatásból. Az Erste lépésének jogosságát az MSZP ugyanakkor vitatja, melyet egyébként úgy értelmeznek, a bank valójában meg akarja szüntetni a folyószámlahitelt, és a negyvenmilliós levonás is a presszió része. 

Forrásunk szerint a harmadik fél felé meglévő tartozás azt jelenti, hogy a szocialisták nem fizettek ki egy vagy több olyan céget, melyek a kampányban nem a szerződésnek megfelelően végezték el a munkát – például nem vagy rosszul, a megegyezésben szereplő határidő után vitték ki a szórólapokat.

Nehezebb azoknak a pártoknak, akiknek a postaköltségeit ki kell fizetni, mint azoknak, akiknek adott esetben nem kell kifizetni

– mondta kedd reggel az ATV-ben Gúr Nándor. Az MSZP alelnöke a Fidesz egy 2002-es ügyére utalt, amikor is a kampányban a jobboldali párt hibás teljesítésre hivatkozva nem fizetett a Magyar Postának a kampányanyagaik terjesztéséért.

A Vasárnapi Hírek már nincs házon belül

Nem akarok erre semmit mondani, de ő érdeklődhetett volna a korábbi főnökétől is kicsit mélyebben erről a dologról

– Gúr ezt válaszolta az ATV műsorvezetőjének azon kérdésére, hogyan lehetséges az, hogy a baloldali lapban – aminek Gál J. Zoltán a főszerkesztője – jelent meg az MSZP pénzügyi nehézségeiről szóló cikk (melynek fő mondanivalója nem mellesleg annak a pletykának a boncolgatása volt, miszerint Mesterházy Attila állítólag többször találkozott Orbán Viktor tanácsadójával, Habony Árpáddal). A Vasárnapi Hírek az elmúlt években rendszeresen bírálta az MSZP vezetését, Mesterházy egyik fő támogatójának, Gúrnak nem véletlenül akadt még egy olyan megjegyzése is a műsorban, miszerint Gál J. Zoltánt nem feltétlenül lehet „házon belülinek" tekinteni.

Gál J. a Medgyessy-kormány szóvivőjeként vált országosan ismertté, majd Gyurcsány Ferenc kormányaiban a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkáraként szolgált. A Vasárnapi Hírek főszerkesztését azután vette át 2010 júliusában Avar Jánostól, hogy nyolc év képviselősködés és a kormányban betöltött állás után elvesztette parlamenti mandátumát is. Forrásaink szerint a régi szocialista vezetésbe sok szálon bekötött Gál J. – édesapja Gál Zoltán, a rendszerváltozás előtti utolsó megbízott belügyminiszter, a Horn-kormány idején házelnök – Mesterházy Attilával finoman szólva nem ápol jó viszonyt.

A Vasárnapi Híreket kiadó Geomédia Zrt. Puch László érdekeltségébe tartozik, aki az MSZP pénzügyeiben már két éve nem aktív, a Mesterházy-féle vezetéstől is eltávolodott. Bár a pártban előzetesen úgy számoltak, vereség esetén is bejut a parlamentbe, Puch az április 6-i választáson elveszítette parlamenti mandátumát. Mesterházyt a vereség után az MSZP több régi, meghatározó, ám a pártirányításból és a különféle pozíciókból kiszoruló arca, Szekeres Imre, Juhász Ferenc és Kovács László is nyíltan bírálta – a szocialista pártban a Vasárnapi Hírek cikkét úgy értelmezik, Puch is beállt a sorba, legalább annyiban, hogy „nem fékezi meg″ Gál J.-t.