Senki sem tudja, hol vannak a Paks II-ről szóló tanulmányok

Az Energiaklub a Társaság a Szabadságjogokért segítségével perelte be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy megszerezhessék a paksi bővítést megalapozó háttértanulmányokat. A minisztérium korábban azt mondta, hogy az iratok döntés-előkészítő dokumentumok, amiket nem kötelező nyilvánossá tenni. Miután per lett az ügyből, a bíróság előtt a minisztérium már azzal védekezett, hogy nem is náluk vannak az iratok. „Ha nincsenek az NFM-nél a hatásvizsgálatok, akkor hogy állapította meg róluk, hogy azok úgynevezett döntésmegalapozó dokumentumok?” – tette fel a kérdést a TASZ.

Új adatigénylések jönnek

Az NFM-et képviselő Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda egyik vezetője, Nagy Péter a tárgyaláson azt mondta, hogy az iratok a Miniszterelnökségen vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumban lehetnek. Ez azért furcsa, mert a Miniszterelnökség egy korábbi adatigénylésre azt válaszolta, hogy náluk sincsenek az adatok.

Hídvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője azt mondta az Indexnek, hogy még csütörtökön új adatigénylést adnak be ez alapján a Miniszterelnökséghez és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda másik névadója egyébként az a Trócsányi László, aki korábban alkotmánybíró, 2010 után pedig az Orbán-kormány alatt párizsi nagykövete volt. Martonyi János jelenlegi külügyminiszter múlt héten, Párizsban jelentette be, hogy Trócsányi lesz az új kormány igazságügy-minisztere.

Kerestük az NFM-et, hogy összeférhetőnek tartják-e a Trócsányiról elnevezett iroda megbízását, illetve a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát is, hogy van-e jelenleg (és ha igen mekkora) tulajdonrésze Trócsányi Lászlónak az irodában. Az ügyvédi irodák átláthatatlanságáról ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

Az iroda azt írta, hogy Trócsányi László 1992 óta a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda alapító tagja, 2000 és 2004 között brüsszeli nagykövet, 2007 és 2010 között alkotmánybíró, 2010-től párizsi nagykövet volt. Az ügyvédségről szóló törvénynek megfelelően ezen időszakokban az irodában ügyvédi tevékenységet szüneteltető tagja volt. A szünetelő tagok az irodának a szünetelésük alatt szerzett bevételéből, eredményéből nem részesednek. A 11 tulajdonos között megoszló teljes vagyonból egyébként a vagyonrésze 40 millió Ft, 16 százalék.