Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Egy ideig mégsem lesz Fidesz-kétharmad

2014.04.29. 14:16
A fideszes kormánymegbízottak közül tizenegyen kerültek be az április 6-i választáson a parlamentbe. A megbízatás az új szabályok szerint összeférhetetlen a parlamenti képviselői mandátummal. Egyelőre komoly jogértelmezési vita folyik a kormányoldalon, hogy részt vehetnek-e az új parlament szavazásaiban, amíg az összeférhetetlenség fennáll.

A választáson a Fidesz 133 fős parlamenti frakciójába tizenegy főispán, azaz megyei kormányhivatali vezető került be.

A kormánymegbízotti megbízatás az új választási szabályok szerint azonban ugyanúgy összeférhetetlenné vált a képviselőséggel, mint például a polgármesterség. A komoly hatalmi tényezőknek számító poszt esetében viszont nem rendezték előre a jogi kérdéseket, hiszen elvileg ez a megbízatás lejár a kormányváltással. Ezért az érintetteknek nem kellett a polgármesterekhez hasonlóan eldönteniük, hogy az új parlament megalakulása után melyik tisztséget választanák.

A tizenegy főispán közül nyolc egyéni jelöltként került az országgyűlésbe, így esetükben lényegében eldőlt, hogy szimpla képviselőként folytathatják karrierjüket. Ha ugyanis ragaszkodnának a főispánsághoz, akkor választókerületükben új szavazást kellene kiírni.

Három kormánymegbízott, Pesti Imre, Budapest főváros, Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megye és Kerényi János Bács-Kiskun megye kormánymegbízottja azonban a Fidesz-KDNP országos listájáról jutott be, így ők elvileg még most is dönthetnek, hogy melyik pályát választják.

Pesti Imre az Index kérdésére azt mondta, hogy felveszi ugyan az országgyűlési mandátumot, de Orbán Viktor miniszterelnökre bízza, hogy hol számít jobban munkájára. Kerényi János viszont már határozott: a képviselő lesz a következő ciklusban.

A listás kormánymegbízottak döntése azért is érdekes, mert ha az országgyűlés alakuló ülése után végül valamelyikük lemondana parlamenti székéről, akkor helyére a Fidesz-KDNP lista a 66. helyén álló Király Nórától a 279. helyen álló Pokorni Zoltánig bárkit jelölhet a párt.

Az igazi jogértelmezési problémát azonban a parlamentben maradók első néhány napja jelenti. Pillanatnyilag ugyanis a legtöbb jogász úgy véli, hogy az összeférhetetlenség hivatalos megszűntéig nem szavazhatnak a képviselők, így a kormányoldali frakció 8-9 százaléka az első napokban nem lesz hadra fogható.