Magyartanárok: Túl könnyű volt az érettségi első fele

2014.05.05. 13:35 Módosítva: 2014.05.05. 13:55
Túl könnyű volt a középszintű magyarérettségi első fele, véli a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Arató László az Indexnek azt mondta: a szövegalkotási feladatok közül viszont kettő az eddigi érettségik legkiválóbban megalkotott feladata volt.

Abból a szempontból nem volt rossz választás az idei magyarérettségin Veszelszki Ágnesnek az internetes nyelvről szóló tanulmánya, hogy ez a téma a diákokhoz nagyon közel áll. A diákok erről legalább annyit tudnak, mint maga a szerző, legfeljebb a szakkifejezéseket nem ismerik, mondta Arató László. A szövegértési feladat alapjául szolgáló tanulmányrészletnek azonban nincs mélysége, nincsenek benne olyan összefüggések, amik ne lennének első pillantásra nyilvánvalóak.    

A tanulmánynak nem volt olyan összetett logikai váza, amit fel kellett volna tárni. Így a feladatok zömét egyszerűen meg lehetett oldani azzal, hogy a diákok visszakeresték a válaszokat a szövegben. Ehhez nem volt szükség komoly szövegértési kompetenciára, állítja Arató László.

Ezek voltak az idei feladatok

A diákok a digitális nyelvhasználatról szóló szöveget kaptak a középszintű magyar írásbeli érettségi szövegértési tesztjében. Ezután több, a szöveggel kapcsolatos kérdést kellett megválaszolniuk. Az egyik kérdés az volt, hogy az idézett kérdőíves felmérés alapján milyen hatása van a szóbeli és az írásbeli kommunikációra az internet, az sms-ek, az emailek vagy a cset nyelvezetének. Egy másik feladatban a diákoknak 4-5 sorban indokolniuk kell az emotikonok használatával kapcsolatos véleményüket.

Ezután három esszéfeladat közül választhattak. A lassú olvasás fontosságáról írhattak érvelést egy Márai Sándor-idézet alapján. Bródy Sándor Kaál Samu című novelláját kellett elemezni különös tekintettel a kihagyásra és a hiányra. A harmadik választható feladat Berzsenyi Dániel Életfilozófia című versének és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlítása volt az ifjúság és a múlt értékelése szempontjából. Az érettségi feladatokról bővebben itt olvashat.

Azt Arató László is megemlítette, amit már az Indexnek az érettségiről kijövő diákok közül többen is elmondtak. Az egyik feladatban nem volt teljesen egyértelmű, hogy a szövegben idézett véleményeket kell-e összefoglalni, vagy a diáknak saját véleményét kell kifejtenie. Alapos olvasás után egyértelmű, hogy a diák véleményét tudakolta a feladat, de egy vizsgahelyzetben könnyen összetéveszthették ezt az előző kérdéssel, amely viszont a szövegben idézett véleményekre vonatkozott.

Arató László szerint majd a megoldókulcs nyilvánosságra hozatalakor derül ki, mit és hogyan értékelnek egy másik feladatnál. Ott az írásjelhalmozás kérdésére két érdemi tényt kell megadni, de a Magyartanárok Egyesületének vezetője szerint erre a szövegből csak egy válasz található.

Arató László szerint annak nincs különösebb politikai üzenete, hogy a mostani érettségin egy ennyire újszerű témát adtak. A lényeg inkább a diákokhoz közel álló téma volt.

A választható szövegalkotási feladatok közül minden évben az érveléssel szokott probléma lenni. Ez most is így van. Eredetileg itt nem irodalmi jellegű szövegeket kellene adni a gyerekeknek, hanem erkölcsi, társadalomelméleti vagy akár környezetvédelmi kérdésekről szóló írásokat. Az elmúlt évek tapasztalata azonban azt mutatta, hogy itt is inkább szépirodalmi témák kerülnek terítékre, ahogy ezt idén is jelezte a mellékelt Márai-idézet. Ez az érvelési feladat a tavalyihoz képest valamivel jobb volt, mondta Arató László. Bár hozzátette: nehéz érvelni szépirodalmi összefüggésben a gyors olvasás mellett. Arra viszont a feladatban nem kérdeznek rá, hogy hol, milyen esetben van kifejezetten szükség a szövegek gyors átfutására. 

A másik két esszékérdés Arató László szerint a kilenc éve bevezetett, új kétszintű érettségi két legjobban megszerkesztett feladata volt.

Mindkettő egészen kiváló. Bródy Sándor Kaál Samu című novellájánál nagyon intelligens szempont a kihagyás és az elhallgatás szerepének elemzése. Nagyon jó a választás az összehasonlító verselemzésnél is, mert sok hasonlóság és markáns különbség van Berzsenyi és Arany verse között. Mindkettő az "Én is..." szavakkal kezdődik, szóba lehet hozni az elégia és a létösszegző vers fogalmát. Jól vizsgálható bennük a be nem teljesített vágyak vagy a halállal való szembenézés motívuma, és míg Berzsenyi verse szerint az ifjúkor is szép volt, Aranynál azt olvassuk, hogy az „első nap is oly borultan
hajola reám az ég”.