Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Kérjük, tisztelje meg választóit azzal, hogy lemond

2014.05.07. 17:37 Módosítva: 2014.05.07. 19:08

Huszonöt évvel ezelőtt, május 7-én alakult meg az Ellenzéki Kerekasztal. A demokratikus ellenzék pártjai jó érzékkel összefogtak, hogy az MSZMP ne tudja megosztani és szétforgácsolni őket.

Az EKA tagjai

A Független Jogász Fórum által kezdeményezett EKA résztvevői a következő szervezetek voltak:

Bajcsy-Zsilinszky Társaság (BZST)

Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP)

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (FSZDL) (megfigyelőként)

Magyar Demokrata Fórum (MDF)

Magyar Néppárt (MNP)

Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP).

Az MSZMP egy ideig húzta az időt. Május elején egy politikai egyeztető fórum létrehozását javasolta, a hónap végén pedig négyoldalú tárgyalásokat, ahol az MSZMP és a Kerekasztal mellett független szervezetek és úgynevezett "megfigyelők" kaptak volna helyet. Ezt az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadta el. Az első tárgyalás 1989. június 2-án sikertelennek bizonyult az MSZMP-vel. Végül 1989. június 10-én egyeztek meg a Nemzeti Kerekasztal létrehozásáról. Az állampárt, a Kerekasztal és a társadalmi szervezetek és mozgalmak bevonásával háromoldalú tárgyalások kezdődnek a Parlamentben az alkotmányos rendszer átalakításáról. Megnéztük, mit ír erről az időszakról az MTI archívuma.

1989. május 15. 

Jól eldugták az 1989. június 10-i híreket

Több ellenőrző keresés után is érdekes módon éppen az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között született, 1989. június 10-i egyezség nem volt megtalálható az MTI archívumának találati oldalán. Megvannak a június 9-i és a június 11-i hírek, de június 10. hiányzik. A cikkünk megjelenése után az MTI-ből azt írták nekünk, hogy az 1989. június 10-i híreket ők gond nélkül látják a publikus oldalon is.

Ezután újabb próbát végeztünk. Mi eleve úgy kerestünk az archívumban, hogy beütöttük az Ellenzéki Kerekasztal kifejezést, amire nagyon sok találati oldal jött ki. Ha 1989. májusától lépésről lépésre haladunk ezeken, és elérkezünk a 191. oldalhoz ( ahol az 1989. június 10-i híreknek kellene leniük) az valamiért nem jelenik meg. Ha viszont a keresőben 1989. június 10-i időpontra szűkítve keresünk, valóban megjelennek az aznapi beszámolók.

Az Ellenzéki Kerekasztal levele Németh Miklós miniszterelnökhöz a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről

Tisztelt Miniszterelnök Úr

Az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó pártok és szervezetek helyeslik a kormány május 13-i határozatát, amely - a korábbi hibás döntések súlyos következményeinek csökkentése érdekében - azonnal felfüggeszti a vízlépcső nagymarosi építkezéseit. (...) Biztosítjuk önt, hogy az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei - szükség esetén - minden erkölcsi, politikai és szakmai segítséget készek megadni az építkezés leállításából következő feladatok megoldása érdekében.

1989. május 15. 

A XV. kerületi Ellenzéki Kerekasztal, Fidesz, FKgP, MDF és SZDSZ helyi szervezeteinek nyílt levele Géczi István országgyűlési képviselőhöz.

Nézetei a vízerőműről, a munkásőrségről, a párttörvényről stb. nem a választói akaratát képviselik, sőt az elkerülhetetlen politikai, társadalmi változások irányítására is alkalmatlanok. Úgy gondoljuk, hogy annak idején az ország válogatottjának kapuját sokkal sikeresebben védte, mint ma a nemzet érdekeit. Mi már beláttuk, hogy a kitűnő sportemberből és sikeres tanácstagból nem lesz feltétlenül országos ügyekben is felelősen gondolkodó politikus. (...) Kérjük, tisztelje meg választóit azzal, hogy az országgyűlési képviselői mandátumáról önként lemond, ami lehetővé tenné, hogy egy tájékozottabb, politikai kérdésekben megfontoltabb országgyűlési képviselő foglalja el az Ön székét.

   1989. május 15.

Az MTI tudósítása Németh Miklós sajtótájékoztatójáról

A jövő év őszén azonban mindenképpen választásokat kell tartani Magyarországon. Ebből kiindulva a pártokkal, az ellenzéki kerekasztallal való konzultáció alapján a jövő őszt megelőző bármilyen időpontban megállapodás születhet. Sem a kormány, sem pedig az MSZMP nem kíván egyoldalú döntést hozni ebben a kérdésben, a leendő kerekasztal egyik fontos témájának, a megegyezés tárgyának tekinti a választások időpontját.

1989. május 18.      

Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levele az MSZMP reformkörei országos tanácskozásának.   

Az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó nyolc szervezet érdeklődéssel várja az Önök tanácskozását. Reméli, hogy komoly figyelmet fordítanak a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Ellenzéki
Kerekasztal között megindult, a Magyar Szocialista Munkáspárt által megakasztott, sőt felszámolt tárgyalások ügyére. Az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek bíznak abban, hogy
Önöket politikai felelősségük a tárgyalásokkal kapcsolatos elodázó manőverek felszámolására indítja. Szerintünk a tárgyalások halogatása szűklátókörü és felelőtlen politika. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának legutóbbi kijelentése szerint szabad választásokra legkorábban csak hat év
múlva kerülhet sor. Nyilvánvaló tehát, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jelenlegi vezetőségének egy része tárgyalási ajánlatát pusztán propagandafogásnak tekinti, és (nem - a szerk.) törekszik érdemi megegyezésre.
 

1989. május 19.

Megtartotta alakuló ülését a Magyar Helsinki Bizottság pénteken Budapesten, az Eötvös Kollégiumban. (...) A Magyar Helsinki Bizottság tagjai részvevői azoknak a szellemi és politikai mozgalmaknak, amelyeket az Ellenzéki Kerekasztal tömörít. Ugyanakkor nem pártokat és mozgalmakat képviselnek, hanem magánszemélyként vesznek részt a bizottság munkájában.

1989. május 22.

Nem igaz az a hír, hogy az Ellenzéki Kerekasztal (EK) megszakította a tárgyalásokat az MSZMP-vel - nyilatkozta az MTI munkatársának érdeklődésére Tölgyessy Péter az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: a május 8-ai Központi Bizottsági ülés óta valóban nem volt kapcsolatfelvétel, de az Ellenzéki Kerekasztal továbbra is fenntartja a már korábban ismertetett javaslatait.

1989. május 23.

Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításában. (...) Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy kivel kell tárgyalni, de a hatalom jelenlegi igazi gazdája vitán felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Központi Bizottság kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a testület tagjai, hogy számukra nem kötelező érvényűek a megkötendő egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie kellene magát a hatalom delegációjában.

1989. május 24.

A Hazafias Népfront válasza az Ellenzéki Kerekasztalnak

Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levelet intézett a községekben, városokban, megyékben és a budapesti kerületekben alakuló helyi ellenzéki kerekasztalokhoz. Ebben - egyebek között - azt javasola nekik, hogy ,,a Hazafias Népfronttól követeljék helységeik átadását,,. (...) Meggyőződésünk, hogy a demokráciához, a jogállamisághoz vezető megegyezés útján csak korrekt módszerekkel, az érdekek megfelelő mérlegelésével, toleranciával, a korábbinál és a jelenleginél nagyobb nyitottsággal juthatunk előbbre. Mi ezt igyekszünk tenni, s tettük ezt akkor is, amikor az általunk bérelt, kisebb részben kezelésünkben, illetve tulajdonunkban lévő helyiségeinket - amelyek száma az országban összesen nem éri el a 350-et - gyűlések és más összejövetelek céljaira az új pártok és szerveződések rendelkezésére is bocsátottuk.

1989. június 1.

Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indítványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról - nyilatkozta az EK két szóvívője, Sólyom László és Tölgyessy Péter az MTI munkatársának érdeklődésére. Hozzátették: az MSZMP új kezdeményezése előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz, amennyiben végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismeri el az Ellenzéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozóan. Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy az MSZMP delegációjának részeként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz űlnek. Mint mondták elképzelhetőnek tartják, hogy a teljes üléseken az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás elnököljön.

1989. június 7.

Az Ellenzéki Kerekasztal szerdai ülésén felvette tagjai közé a Keresztény Demokrata Néppártot. A párt az 1947. évi választásokon szerepelt, Barankovics István által vezetett Demokrata Néppárt tevékenységét folytatja. 

1989. június 8.

A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek - FKgGP, MDF, Magyar Néppárt, MSZDP,  SZDSZ - nyílt levele az MSZMP-hez.

Elvárjuk a hatalmon lévő Magyar Szocialista Munkáspárttól, hogy a nemzeti megbékélés érdekében június 16-a alkalmából minden, a nemzet ellen elkövetett bűnéért és hibájáért kövesse meg a magyar népet.

1989. június 9.

A főszerkesztők figyelmébe - Szombaton, 10-én, 15 órakor az MSZMP KB székházában az ellenzéki kerekasztal előkészítő szakaszának lezárása alkalmából sor kerül a dokumentum aláírására. Ezt követően 15.30-kor, ebben a témában nemzetközi sajtóértekezletet tartunk. (MTI-Press)

1989. június 10.

Megszületett a megállapodás az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között a tárgyalások megkezdéséről. Fejti György, az MSZMP KB titkára, az Ellenzéki Kerekasztal 9 képviselője - Baranyai Tibor (Magyarországi Szociáldemokrata Párt), Fodor Gábor (FIDESZ), Hardi Péter (Független Kisgazdapárt) Kerényi Imre (Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája). Sólyom László (Magyar Demokrata Fórum), Szakolczai György (Keresztény Demokrata Néppárt), Tölgyessy Péter (Szabad Demokraták Szövetsége) Varga Csaba (Magyar Néppárt), Zétényi Zsolt (Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság), - a harmadik oldal részéről Berényi Ferenc (Münnich Ferenc Társaság), Gyurcsány Ferenc, (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség), Kemény Csaba (Baloldali Alternatíva Egyesülés), Kerekes Imre (Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége), Kukorelli István (Hazafias Népfront), Kósáné Kovács Magda, (Szakszerevezetek Országos Tanácsa,) Soósné Dobos Mária (Magyar Nők Országos Tanácsa) szombat délután a Központi Bizottság székházában kézjegyével látta el az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megállapodását az érdemi, politikai tárgyalások megkezdéséről.

(...)Tölgyessy Péter, az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében nagy sikernek minősítette az aláírást, és fontos feltételnek a demokratikus átmenethez. Véleménye szerint ez felvillantja a reményt a magyar nemzet számára, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből tárgyalások útján eljuthasson a szabad választásokhoz. (...) Fejti György, az MSZMP KB titkára fontos eseménynek minősítette az érdekegyeztető tárgyalások technikai előkészítésének lezárását és az érdemi munka megkezdését. Emlékeztetett arra, hogy jelentős nézetkülönbségeket kellett áthídalni. Biztató jel a jövőre nézve, hogy ez sikerült.

1989. június 11.

,,Magyarország kormányzó kommunista pártja és a feltörekvő ellenzék szombaton megállapodott azoknak a tárgyalásoknak az alap- szabályaiban, amelyek a többpárti demokráciához vezethetik az országot,, - kezdte tudósítását a Reuter brit hírügynökség szombaton este. Az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásainak megkezdéséről született döntésről vasárnap délelőttig a nyugati hírszolgálati irodák számoltak be, s bár egyelőre nem fűztek kommentárt a megállapodáshoz, jelentéseik terjedelme mutatja a legújabb magyarországi fejlemények iránti érdeklődést.

Az AP amerikai hírügynökség szerint a tárgyalások azt jelentik, hogy az MSZMP és az ellenzék megállapodott: Magyarország továbblép a többpárti demokrácia, a szabad választások irányába, s ennek nyomán ,,a politikai hatalom kiszabadulhat a marxizmus szorításából,, (...) ,,A tárgyalások egyedüli célja a szabad választásokhoz vezető átmenet békés megteremtése; azok fogják ugyanis feltárni az egyes pártok valós erejét,, - mondotta Tölgyessy Péter, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője. (...) A Reuter értelmezésében a megbeszélések két alapvető témáról szólnak: a többpárti demokráciába való átmenet szabályairól, valamint a gazdasági és a társadalmi válság megoldásának ,,stratégiai feladatairól,,.