Rudolf
2 °C
13 °C

Valami közbejött: nem kapta meg a nagy megrendelést a kormány stratégiai partnere

2014.05.08. 11:18
Az utolsó pillanatban törölték a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó vállalat győzelmét a 830 ezer adagos állami vakcinatenderen. Júliustól az összes újszülöttet kötelező lesz beoltani pneumococcus ellen. A nemzetközi korrupciós botrányoktól megtépázott brit multival április elején kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány. A GSK az eddig használttól eltérő, kevesebb baktériumtörzs elleni védelmet garantáló szerrel versenyzett.

Érvénytelenítették az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által kiírt vakcinatendert, amelyet az idén kötelezővé tett pneumococcus elleni védőoltás beszerzésére írtak ki még januárban. Az Index információi és kalkulációi alapján a tender évente közel két-három milliárdos keretösszegről szólhat, amely hároméves időszakra biztosítja a győztest az állami beszerzésről.

A pneumococcus fertőzés elleni csecsemőkori oltásokat Magyarországon 2008 októberében kezdték alkalmazni, és rövid idő alatt a két éven aluli korosztály több mint 95 százaléka meg is kapta a vakcinát. A védőoltás 2014-től a kötelezően felajánlott kategóriából átkerül a kötelező oltások közé, és júliustól a gyerekorvosoknak kötelezően kell beadniuk minden újszülöttnek.

A baktérium gyakran tünetmentesen is megtalálható a gyerekek és felnőttek szervezetében, de az 5 év alatti és az 50 év feletti korcsoportban súlyos betegségeket okozója lehet. A pneumococcus számlájára írható többek között a középfülgyulladás, a felső légúti betegségek és az agyhártyagyulladás jelentős része. Az eddig használt vakcinával a szakma is elégedett volt, mert az elmúlt néhány évben jelentős eredményeket hozott a program. Az oltóanyag az elérhető legmagasabb szerotípus lefedettséget nyújtotta, 13 baktériumtörzs okozta fertőzés ellen nyújtott védelmet.

A vakcina kötelezővé tétele lényegében már csak bürokratikus könnyítést jelent az orvosok számára az oltás használatához. Erre az állam által finanszírozott programra született meg az OTH közbeszerzése, amelyben az eredeti tervek szerint már májusban szerződést kellett volna kötni a nyertes szállítóval.

Az Index információi szerint az elhúzódó eljárásban az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy a GlaxoSmithKline brit gyógyszergyártó óriás terméke lesz a befutó. Ez azért is lehetett, mert a kiírás szerint az eddigieknél kevesebb baktériumtörzs elleni védelemmel is megelégedtek volna a döntéshozók. A közbeszerzést azonban váratlanul eredménytelennek nyilvánították.

Pedig a magyar vakcinagyárral is rendelkező GlaxoSmithKline megtett mindent, hogy jó viszonyt alakítson ki a kormányzattal. A cégóriás április elején írt alá stratégiai együttműködési megállapodást a kormánnyal, amit szokás szerint Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára látott el kézjegyével.

Közben azonban a GlaxoSmithKline imázsát erősen rombolta, hogy a világ több országában szinte egy időben robbant ki a céget érintő korrupciós botrány. Korábban vizsgálat indult Kínában, majd pedig Irakban is, ahol a vádak szerint a vállalat állami alkalmazásban álló gyógyszerészeket bérelt fel, hogy segítsenek felpörgetni termékei eladásait. Nehéz helyzetbe került a vállalat Lengyelországban is, ahol az egyik korábbi regionális menedzsert vádolták meg azzal, hogy 2010 és 2012 között orvosokat fizetett le azért, hogy a cég asztmagyógyszerét írják fel a betegeknek.