Nézőpont: Öt párt is bejut az Európai Parlamentbe

2014.05.13. 13:14

Öt párt kerül május 25-én az EP-be a Nézőpont Intézet május 6. és 8. között végzett 1000 fős, reprezentatív telefonos közvélemény-kutatása alapján. Meglepő módon a szavazói aktivitás elég magas, 44 százalék, ami a 2009-es 36,28 százalékos részvételnél nyolc százalékkal magasabb.

A pártok közül a Fidesznek egy leheletnyit sikerült javítania áprilisi listás támogatásán (a biztos szavazók körében 46 százalék), és végre van valami becslés arról, hogyan is áll a baloldali pártok meccse. Eszerint a szocialisták alig öt százalékkal előzik meg Bajnaiékat (15, illetve 10 százalék), a DK viszont – némileg meglepő módon – csak 4 százalékon áll, amivel épphogy lemaradna a mandátumról. A Lehet Más a Politika a nyögvenyelősen megszerzett 5 százalékos országgyűlési eredmény után megduplázva támogatottságát, 10 százalékon áll.

A Nézőpont ésszerűnek tűnő magyarázata szerint az Együtt-PM és az LMP magas támogatottsága annak köszönhető, hogy ez a két párt a nagyobb választási részvételi kedvvel bíró budapestiek és a hasonlóan aktív nagyvárosokban élők – a város és a vidék szavazási hajlandóságban mért eltérése 10 százalékos – körében népszerű. A DK aktivitásához képest gyenge eredményét a Nézőpont nem kommentálja. Fogódzóként szolgálhat, hogy Gyurcsány Ferenc pont kedden panaszkodott arról: még az őt támogatók közül is sokan hiszik azt, hogy az MSZP-ben politizál.

Nezopont Intezet kozvelemeny kutatas

Az európai parlamenti választáson pártlistákra fogunk szavazni, azaz sokkal igazságosabban fognak megoszlani a mandátumok, mint az áprilisban. A Nézőpont mandátumbecslése alapján a Fidesz 11, az MSZP és a Jobbik 3-3, az Együtt-PM és az LMP 2-2 EP-mandátumra számíthat a Magyarországnak járó 21-ből. A DK a prognózis szerint csak 35 százalék körüli részvétel esetén juthat mandátumhoz. Ez egyáltalán nem olyan valószínűtlen, hiszen egy dolog az, hogy ki mondja biztosra a részvételét, és egy másik az, hogy ki fogja ténylegesen venni a fáradtságot május 25-én a szavazásra.

Persze mint két hónapja, úgy most is adott a kérdés: mennyire lehet hinni egy ilyen kutatásnak? Az országgyűlési választások előtt sokan úgy gondolták, hogy óriási szakadék tátong a mérések és a valódi választói magatartás között, de a közvélemény-kutatók előrejelzései a bonyolult új rendszer ellenére igen pontosnak bizonyultak. Ezért a mostani, sokkal egyértelműbb helyzetben sem valószínű, hogy óriásit tévednének.