Tankönyvcsekk vezetett a 10 évre elveszett kisfiú nyomára

Tíz év után, 11 éves iskolásként kapta vissza T. Edina a fiát, Ádámot, akit a volt férje még kisbabakorában szakított el tőle, írta meg a Blikk. Az apa tíz évvel ezelőtt a válási procedúra közben tűnt el a gyerekkel az anya szeme elől. A férfit, H. Ottót múlt csütörtökön elfogták a rendőrök Budapesten, és egy, a kisfiú sorsától teljesen független csalási ügy miatt azóta előzetes letartóztatásba is helyezték. Ádám ekkor került vissza az édesanyjához, aki most tulajdonképpen idegen számára.

Az eset súlyos kérdéseket vet fel a rendszer működésével kapcsolatban: miként fordulhat elő, hogy az anya szeme elől tíz évre eltűnt a kisfiú úgy, hogy – mint utólag kiderült – a gyereket az apja a valódi nevén járatta iskolába, beadatta neki az oltásokat, ha kellett, orvoshoz vitte.

2013 nyaráig nem is körözték

Kocsis Tünde, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Indexnek azt mondta: náluk, a soproni rendőrkapitányságon 2013 nyarán tett feljelentést a kisfiú anyai nagyapja, miután a család a gyerek nyomára bukkant. Az anyai rokonok egyszer csak kaptak egy csekket az egyik soproni iskolától azzal, hogy fizessék be a következő évre a tankönyvpénzt.

Az édesanya ekkor épp külföldön volt, ezért a nagypapa utazott Sopronba. Miután feljelentést tett, a rendőrök ki is mentek az iskolába, és ott meglátták a tablóképen a kisfiút a nevével együtt. Eddigre viszont az édesapa gyanút foghatott, hogy keresik őket, és ismét eltűnt a gyerekkel együtt, mondta a rendőrségi szóvivő.

A kisfiúra a szóvivő szerint korábban, 2013 nyara előtt nem volt kiadva körözés eltűnés miatt. Amikor a nagyapa megtette a feljelentést, akkor mondta el a soproni rendőröknek, hogy van egy több éve született jogerős bírói végzésük arról, hogy a gyereket az anyának ítélték. A soproni rendőrség a feljelentés után kiskorú elhelyezésének megváltoztatása miatt eljárást indított, és ekkor már elrendelték a gyerek körözését.

A tíz éven át tartó hiábavaló keresés lehetséges okairól megkérdeztünk egy gyermekelhelyezési esetekkel foglalkozó ügyvédet, dr. Regász Máriát, aki volt gyámhivatali vezetőként több oldalról is rálát a rendszer működésére.

A korábbi családjogi törvény azt mondta ki, hogy a válófélben lévő szülők közösen gyakorolják a gyerekfelügyeletet mindaddig, amíg a bíróság végrehajtható módon nem dönt az elhelyezésről. Ez azt jelenti, hogy addig csak közös döntéssel viheti el a gyereket bármelyik szülő, magyarázta az ügyvédnő.

Aki kapja, marja

A gyakorlatban viszont ha a szülő külföldre viszi a gyereket, akkor a gyerekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezmény alapján általában tényleg vissza is hozzák, belföldi viszonylatban azonban az ügyvédnő tapasztalatai szerint az „aki kapja, marja” elv működik, tehát amelyik szülő hatékonyabban tudja a gyereket magánál tartani, a bíróság rendszerint az állandóságra hivatkozva annál a szülőnél helyezi el.

Ha az egyik vagy másik szülő a gyereket magával viszi, az Magyarországon nem gyermekrablás, míg sok országban például ha 30 napnál hosszabb időre vonja ki valaki a gyereket a közös felügyelet alól a másik szülő beleegyezése nélkül, az bűncselekmény, mutatta be a helyzetet Regász Mária.

Hol kezdődik a veszélyeztetés?

Az ügyvédnő szerint így most Magyarországon ha a gyereket valamelyik szülő elviszi, a hatóságok többnyire elhajtják. Azt gyanítja, hogy ez történhetett T. Edináék esetében is. A hatóságok szerinte azt szokták mondani, hogy nem tudnak intézkedni, mert a másik szülőnek is felügyeleti joga van, tehát jogszerűen vitte el a gyereket. Az ügyvédnő ezt hibás jogértelmezésnek és gyakorlatnak tartja, álláspontja szerint a rendőrségnek és a gyámhivataloknak igenis volna lehetőségük arra, hogy azt mondják: a gyereket csak közös megegyezéssel lehetett volna elvinni, ezért ők most ideiglenes intézkedést hoznak, és visszahelyezik a gyereket a korábbi környezetébe.

A családjogi törvény az ideiglenes elhelyezést akkor teszi lehetővé, "ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti". Az ügyvédnő szerint azt lehet veszélyeztető tényezőnek értékelni, ha a gyerek hirtelen elszakad attól, akit szeretett, aki nevelte.

Az ügyvédnő szerint egyébként mindemellett további probléma, hogy az eltűnt gyerekek keresési módszere nem igazán hatékony, tapasztalata szerint a nyomozó hatóságok nem keresik meg az oktatási intézményeket, háziorvosokat, védőnőket.

A kisfiúval kapcsolatban egyébként évekkel korábban folyt egy másik eljárás: az anya tett bejelentést arról, hogy az apa nem fizeti a bíróság által megítélt gyerektartást, közölte a Győr-Moson-Sopron megyei rendőrségi szóvivő. Ez furcsán hangozhat, hiszen a gyerek eközben nem is volt az anyánál. Regász Mária szerint viszont attól, hogy az apa a gyereket magához vette, tartásdíj fizetési kötelezettsége még van, ha azt a bíróság megállapította. A tartásdíj nem fizetése bűncselekmény, így lehetett ebből rendőrségi ügy.

Nyitott kérdés azért marad több is. Ha a tartásdíjat megállapították, akkor jó eséllyel a bíróság egyben arról is döntött, hogy a gyereket az anyánál helyezi el. Ha az apa ennek ellenére magánál tartotta, akkor már el  is követte a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása nevű bűncselekményt. Nem világos, hogy ezen a címen akkor miért nem indult eljárás.

Kérdés az is, hogy az apa tudott-e arról, hogy a bíróság az anyának ítélte a gyereket, és hogy őt pedig tartásdíj fizetésére kötelezte. Bár a kisfiú a saját nevén járt iskolába, az apa álnevet használt, és hamis iratokkal élt Sopronban, tehát egyáltalán nem biztos, hogy megkapta a neki címzett hivatalos leveleket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!