Sólyom: Vissza a könyvtárba

Vissza a könyvtárba

– adta ki a nem túl derűs jelszót Sólyom László péntek délután az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tartott könyvbemutatón. A Fidesz által megválasztott egykori köztársasági elnök szerint elég komoly válságban van a jogállam Magyarországon, ezért az alkotmányos értékek átmentésén kell dolgoznunk – a könyvtárakban, egyetemeken, szellemi műhelyekben.

Mikor volt a bűnbeesés?

Olyan az Alaptörvény, mint a Nemzeti Színház. Kívülről giccses, eklektikus, borzalmas, de azért lehet benne jó darabot játszani

– idézett Sólyom egy korábban vele megesett beszélgetésből. Szerinte az Alaptörvény elfogadása visszalépés volt, de egy bátor Alkotmánybíróság – mint a Nemzetiben játszó testület – kihozhatott volna belőle mást is, a szöveget sokféleképpen lehet értelmezni.

Az alkotmányosságban az igazi törés szerinte a negyedik alkotmánymódosítás elfogadása volt (többek között ekkor került bele a törvénybe az, hogy AB-döntések miatt különadót vethet ki az Országgyűlés, pereket lehet egyik bíróságról a másikra áthelyezni, és hogy az AB korábbi döntései „hatályukat vesztették”). Sólyom szerint ez az alapvető demokratikus szerkezetet változtatta meg Magyarországon.

Kis János filozófus, a CEU tanára szerint már 2010-ben bekövetkezett a bűnbeesés, azóta vagyunk rajta a „csúszós lejtőn.” Ekkor vette ki az új Országgyűlés az Alkotmányból azt a szabályt, ami szerint új alkotmány előkészítését csak négyötödös többséggel lehet elrendelni. A Horn kormány – aminek szintén kétharmada volt – 1994-ben ezt a szabályt egyfajta önkorlátozó gesztusként tette be az Alkotmányba, az Orbán-kormány viszont négyötöd helyett kétharmaddal törölte el a szabályt. A probléma 2010-ben vitát is generált az alkotmányjogászok között.

Kis szerint a csúszós lejtőn való utazásnak csak egy állomása volt a negyedik módosítás: azt tartja veszélyesnek, hogy a rendszer lehetővé teszi, hogy aki egyszer kétharmados többséget szerzett, az meg is tartsa azt.

Ostromlott vár vagyunk

A sajtószabadság, gyülekezési jog és egy sor másik jog a kommunista rendszerben is benne volt az alkotmányban, csak ennek semmi értelme nem volt. Sólyom szerint '89 nagy újítása az volt, hogy ettől kezdve ami le volt írva, azt ki is lehetett kényszeríteni. A rendszerváltás után el lehet menni a bíróságra vagy az Alkotmánybíróságra és felelősségre vonni az államot, ha megsérti a jogainkat. Ebben a rendszerben történt visszalépés az Alaptörvény elfogadásával és módosítgatásával.

„Ostromlott vár vagyunk és szurkálunk kifelé” – tette hozzá Sólyom, aki szerint ma örülni kell minden minőségi teljesítménynek, és annak is, ha olvassák és megértik azt. Erre a mentalitásra utalt a „vissza a könyvtárba” kijelentéssel is: azon kell dolgozni, hogy átmentsük az értékeket.

Csak magunkban bízhatunk

Vannak az Alaptörvénynek is olyan szakaszai, amibe az Alkotmánybíróság jó perceiben belekapaszkodhat

– válaszolta Kis János arra a kérdésre, hogy miben bízhatunk, ha tényleg ennyire rossz az alkotmányos helyzet. Sólyom szerint ott van még a nemzetközi jog, ami „pótalkotmány”, mert az alapvető jogokat az Európai Unió Bíróságánál, vagy a strasbourgi bíróságnál is ki lehet kényszeríteni az államtól. 

Ezekkel a bíróságokkal való bírkózásban, amiben „elmegy a falig, aztán visszatáncol” a kormány, végül mégis félig-meddig ő nyer. Például amikor idő előtt nyugdíjba küldték a bírókat, hiába kényszerítette rá az Európai Bíróság a kormányt, hogy visszvonja a szabályozást, addigra már sok bíró más életstratégiát választott, vagy egyszerűen csak nem akart pereskedni és nem ment vissza a hivatalába. Így valamennyire mégis az történt, amit a kormány akart. Ugyanilyen ügy a kisegyházak körüli mizéria is, ahol hiába kaszálta el a strasbourgi bíróság a magyar szabályozást, a kormány időhúzásra játszik.

Sólyom szerint az is jót tesz a demokráciának, hogy a Kúria az utóbbi időben „kidugja a kezét és próbálkozik.” Az új szabályok szerint ugyanis az AB a Kúria döntéseit is felülvizsgálhatja alkotmányjogi panasz alapján, a Kúria pedig érzi ezt, és a határok tágításával próbálkozik.

Végleges alkotmánya Magyarországnak csak akkor lesz, ha mind a két demokratikus oldal egyetért benne, mondta Kis János. Szerinte kétségtelenül új alkotmányra van szükség, de ennek csak valódi ellenzéki egyetértés alapján van értelme, mert csak úgy lesz tartós.

Egy közös összeurópai sztenderd van, az „alkotmányosság akarása”, ezt nem szabad feladni, mondta ki a zárszót Sólyom László, egyébként pedig: vissza a könyvtárba. Az alkotmányosság és a jogállam eszméjét az egyetemeken is át lehet adni, a „legrosszabb időkben is voltak tanszékek, műhelyek, ahol tovább élt” ez az eszme. Ezt élteti ez a könyv is, ezért kell neki örülni – mondta Sólyom.