Újabb négy ember költözhet erdőből lakásba
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Elfajult a vita, megvertek egy kukás autóst Pest vármegyében - Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Most is szükség van Közép-Európa hangjára, véleményére
- Átlátszó: Leuralta Újbuda zöldítési közbeszerzéseit egy cégcsoport
- Száz tonnányi rákkeltő vegyszert szállítanak el az Illatos útról
- Miért jön most Kína elnöke Budapestre?
A GPS-re tapadt szemekkel érkezünk Kőbányára, de ez hamar értelmét veszti: szabad szemmel sem túl nehéz kiszúrni a házat, aminek a homlokzatáról fiatal nők verik le a vakolatot, kalapáccsal. A munkássisakos önkéntesek csak egy mellékprojekten dolgoznak: „az itt lakó néni panaszkodott, hogy vizesedik a fala, mert a burkolaton keresztül nem tud elpárologni a víz” – magyarázza Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország vezetője, mi történik az utcafronton.
Az a munka, amiért valójában idejöttünk, a falakon belül történik: az A Város Mindenkié (AVM) és a Habitat által megszervezett önkéntesek két romos állapotú önkormányzati bérlakás felújításán dolgoznak, amelyet négy, korábban kunyhóban élő ember kaphat meg szociális bérleményként. A munkában két leendő lakó, a korábban közmunkásként és festőként is dolgozó Zoltán, és egy másik, az építőiparban alkalmi munkákat vállaló férfi is részt vesz. A felújítás irányításával egy profi építésvezetőt bíztak meg, az ő fizetését a Habitat állja.
A két, hasonló méretű (24 és 25 négyzetméteres) lakás felújítására több forrásból jött össze a pénz: az Alapítvány a Társadalmi Felelősségvállalásért 1,2 millió forintot adományozott, egy vegyi anyagokat gyártó cég saját termékeivel támogatta a munkát, de a Van Esély Alapítvány és magánadományozók is beszálltak a projektbe, utóbbiak nemcsak pénzzel, hanem bútorokkal, háztartási eszközökkel és alkalmanként étellel is.
A keret azonban így is elég szűkös, ezért további támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a lakások kész legyenek az eredetileg tervezett időpontra, jövő péntekre – tudtuk meg Kovács Verától, az AVM programfelelősétől. Az önkormányzat egyébként nemcsak a korábban romos állapotú lakásokat biztosította, hanem beköttette a víz-, villany- és gázórákat, ingyenes raktárhelyiséget biztosított az építőanyagok számára, illetve különböző adminisztrációs díjakat is elengedett. Kovács Vera szerint
fontos volt, hogy ez ne egyszeri és megismételhetetlen projekt legyen,
ezért igyekeztek olyan forrásokat felhasználni, amelyek a hajléktalan emberek számára tőlük függetlenül is hozzáférhetőek.
Második hullám
A mostani felújítás története 2012 júniusára nyúlik vissza: ekkor a kőbányai önkormányzat le akarta dózerolni körülbelül 50 ember otthonát a Terebesi erdőben, amit az AVM demonstrációja akadályozott meg, majd egy körülbelül fél éves tárgyalássorozat révén sikerült elérniük, hogy az adott területen lévő kunyhókat addig ne bontsák el, amíg minden ott élő a számára megfelelő elhelyezést nem kap. Az együttműködés eredményeképpen tavaly adták át az első két felújított szociális bérlakást, ahova két, korábban a saját maga által épített kunyhóban élő hajléktalan pár költözött be. Az első lakások átadásáról szóló tavalyi videóriportunkat itt nézheti meg.
Az „Elsőként lakhatás” program részeként idén is folytatódott az együttműködés az AVM és a kőbányai önkormányzat között, aminek keretében újabb két önkormányzati bérlakásba költözhettek hajléktalan emberek. Az önkormányzat 2012-ben a VIII. és a IX. kerület vezetésével együttműködve elindította a hajléktalanok komplex rehabilitációját célzó LÉLEK-Programot: ennek keretében már 14 ember költözhetett bérlakásba, akik közül egy év alatt csak egy morzsolódott le. Az AVM-mel való együttműködés azonban egy ettől független, speciális program, amelyben a csoport tulajdonképpen „bérlő-kijelölési jogot kapott” – mondta Weeber Tibor, a kerület humán szakterületért felelős alpolgármestere. A programban való részvételnek az önkormányzat részéről egy feltétele volt: egy fős háztartások nem költözhettek.
Mennyi a lakbér?
A szociális bérlakások lakói nem ingyen, hanem egy kedvezményes, az egy főre jutó jövedelem arányában meghatározott lakbérért lakhatnak az önkormányzati lakásokban: ez az önkormányzat vonatkozó rendelete szerint 57 ezer forint/fő alatt összkomfortos lakások esetén négyzetméterenként 280, komfortos lakásoknál 265 forint.
Mivel ezekben a lakásokban fatüzelésű kályha lesz, ezért komfortosnak minősülnek, így
ami mellett a lakóknak természetesen a víz- és a villanyfogyasztást is fizetniük kell majd (a villanyt előre, kártyás rendszerben), a közös költséget viszont a tulajdonos, az önkormányzat állja. Az egyik leendő lakótól megtudtuk: a bérleti díjat márciustól kell fizetniük, de ezt az első két hónapra a támogatók vállalták át. Segítség azonban ezen túl is lesz: az önkormányzattól évi 30 ezer (havi 2500) forint normatív lakhatási támogatást kapnak, az AVM és a kerületi szociális szolgálat pedig rendszeresen meglátogatja majd őket.
Egyikük, Zoltán egyébként éppen állást keres: korábban a kerületi közmunkaprogramban vett részt, de ez április 30-án megszűnt, ezért felvette a kapcsolatot a munkaügyi központtal. Korábban egy vidéki városból költözött fel Pestre, ahol albérletben élt, de a főnökének fizetési gondjai adódtak, és a vidékre való visszaköltözésének költségét sem volt hajlandó fedezni. A festőként dolgozó férfi a fővárosban ragadt, ahol „hol volt munkája, hol nem”, de egy idő után már nem akart visszamenni. A jövővel kapcsolatban bizakodó: úgy látja, hogy össze fog jönni valami munka, az első hónapok lakbérét pedig a megtakarításaiból tudja fedezni.
Biznisznek nem jó
A lakókkal az önkormányzat egy évre kötött szerződést, ezt később általában évente meghosszabbítják, habár jogilag akár hároméves szerződési időszak is lehetséges. A hosszabbításról a lakók három értesítést is kapnak, ha ezek egyikére sem reagálnak, és olyan lakbértartozásuk van, amit 30 napon túl nem rendeznek, akkor visszavonják a bérleti jogukat, amit innentől csak egy hétfős bizottság köthet újra. A legtöbb esetben viszont „majdnem automatikus a hosszabbítás” – fogalmazott Weeber Tibor.
Kőbányának egyébként körülbelül 2 400 bérlakása van, ebből nagyjából 2 200 van kiadva, 50-et lakhatatlannak minősítettek, míg körülbelül 100 üresen áll – ebből kaptak most kettőt a kunyhóból beköltöző hajléktalanok. A lakások nagy részéért – az alpolgármester becslése szerint körülbelül 70 százalékukért – szociális lakbért fizetnek a lakók. A bérlakás-rendszer fenntartása évente 6-800 millió forint veszteséget termel az önkormányzatnak, ezért a kerületi büdzséből a lakásállomány felújítására évente már csak nagyjából 50 millió forintot tudnak fordítani.
Arról, hogy a 200-230 ezer üresen álló, lakható állapotú városi lakáshoz képest miért van ilyen kevés a rászorulók számára elérhető bérlakás az országban, és hogy milyen eszközökkel lehetne ezen segíteni, ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
